Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Gazdasági törvény változásai Pásztor Edina előadása

Gazdasági törvény változásai a 2018. április 18-19-ei Zsinati módosítások tükrében

1.) Éles leválasztásra került a kizárólag hitéleti (alap)tevékenységet folytató egyházi jogi személy az egyházi intézményektől (jellemzően oktatási, szociális vagy egészségügyi közfeladatot ellátó intézmények), illetve a gazdálkodási-vállalkozási tevékenységet végző egyházi intézményektől (jellemzően intézményfenntartás érdekében).
2.) Eddig is benne volt a törvényben, hogy az egyházi szervezetek nemcsak az egyházi, hanem az állami jogszabályok keretei között kell működjenek (lásd pl.: közbeszerzési és örökségvédelmi szabályok betartása egyházi beruházásoknál is).
3.) Az egyházi szervezetek által létrehozott és fenntartott intézményekre is vonatkoznak az állami jogszabályok (pl.: szociális, köznevelési vagy egészségügyi törvény az ilyen közfeladatot ellátó egyházi intézményekre).
4.) Református egyházi alapítványok közé sorolandó minden egyházi jogi személy által vagy a fenntartásában/tulajdonában álló jogi személyiséggel rendelkező szervezet által alapított alapítvány. Aki új alapítványt akar létrehozni vagy a régi nevét módosítani, fontos tudni, hogy a „református” elnevezést csak a Zsinat hozzájárulása alapján lehet használni.
Az SZJA civil 1%-ok gyűjtése miatt érdemes ilyen alapítványt létrehozni, de figyelve arra, hogy a felajánlott 1%-okra szigorú felhasználási és elszámolási szabályok vonatkoznak. Továbbá fontos jól meghatározni az alapítvány tevékenységi kört, hogy ne üresedjen ki egy cél elérésével (pl.: templomfelújítás végeztével).
5.) A törvény hatályát is kiterjesztették a fenntartott intézményekre és a református civil szervezetekre is.
6.) Egy pontosítás is történt a törvényben: A gazdálkodási biztos költségeit az az egyházi szervezet kell fedezze, akinek az érdekkörében felmerülő okból vált szükségessé a gazdálkodási biztos kinevezése. Pl.: ha a fenntartott intézmény érdekkörében, akkor neki kell kigazdálkodnia.
7.) Nem új dolog, hogy a gazdálkodás átláthatóságát egyszeres vagy kettős főkönyvi könyveléssel kell biztosítani, de fontos tudni, hogy mikor melyiket és hogyan kell alkalmazni:
Egyszeres (egyszerűbb) könyvelést végezhetnek a kizárólag hitéleti (alap)tevékenységet végző egyházi jogi személyek. Ebben az esetben értékcsökkenést nem kell könyvelni, csak analitikus nyilvántartásban vezetni, s értékleltárban kell minden vagyonelemhez értéket rendelni hozzá.
Kettős könyvelést kell végezniük a közfeladatot ellátó vagy gazdasági tevékenységet is végző egyházi szervezeteknek. Ebben az esetben az értékcsökkenést a Számviteli törvény szabályai szerint kell könyvelni. Nem kell elszámolni értékcsökkenést akkor, ha nem csökken, hanem nő (pl.: kiemelten ingatlanok vagy klenódiumok). Az értékcsökkenés szabályait az adott egyházi szervezet számviteli politikájában kell meghatározni (a Számviteli törvénnyel összhangban).
8.) Pontosításra került annak felsorolása, hogy mi nem számít gazdasági-vállalkozási tevékenységnek, s az is külön szerepel a módosított törvényben, hogy milyen bevételek származhatnak a felsorolt tevékenységekből.
9.) Szintén pontosításra kerültek a bankszámláról utalás szabályai: az internetes rendszeren keresztül történő utaláshoz is két (a banki aláírásbejelentő kartonon szereplő) személy aláírása szükséges, sőt a módosított törvény azt is meghatározta, hogy a két aláíró közül az egyik a vezető lelkész vagy intézmény esetén az intézmény vezetője, akadályoztatása esetén helyettese.
10.) Kiegészítő információ a törvényhez, hogy a Pénzkezelési szabályzatnak (mellékletként) tartalmaznia kell a banki aláírásra jogosultak listáját és aláírásmintáját, továbbá e szabályzatban lehet meghatározni (Presbitérium döntése függvényében), hogy bizonyos összeghatár felett lehet kérni a Presbitérium határozatát.
11.) Fontos szabály épült be arra az esetre, ha pl.: egy vezetőségi (presbiter vagy lelkész) választás miatt a következő évi költségvetés nem tud elkészülni a megadott határidőig, akkor áthidaló költségvetéssel átmenetileg folyhat a gazdálkodás (előző évi költségvetés összegének időarányos részével).
12.) Nem szükséges idéntől a következő évi költségvetést megelőzően előzetes fő számokat küldeni december 15-ig.
13.) Változtak a költségvetés módosítási (ún. pótköltségvetés) szabályai, s kedvezőbbé váltak (azaz lazítottak a feltételeken, amikor szükséges ilyet elfogadni és benyújtani):
korábban, ha bármely fő fejezet tényleges teljesítése 20%-ot meghaladóan tért el, most ezt egyáltalán nem kell vizsgálni
korábban, ha a kiadási oldal összesen legalább 10 %-kal eltért, most elegendő a 20 %-ot meghaladó módosulás esetén azonban nemcsak a kiadási oldalon kell ezt vizsgálni, hanem a bevételeknél is.
14.) Jó tanács, hogy új költségvetést úgy érdemes készíteni, hogy elővesszük az előző évi költségvetési tervszámokat és mellette a tényleges adatokat, soronként vizsgálva és megállapítva az új várható kiadásokat és bevételeket (költségvetési tervszámokat). Nagyobb tételeket érdemes külön alsorban szétbontani (a könnyebb átláthatóság érdekében), de nem is túl szétaprózni a tervsorokat, mert akkor nehéz tervezni.
15.) A törvény eddig is és továbbra is az alábbi szabályzatok elkészítését és használatát írja elő:
Számviteli politika
Pénzkezelési szabályzat
Kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzat
Leltározási és selejtezési szabályzat.
16.) Könyvvizsgáló nem szükséges a kizárólag hitéleti (alap)tevékenységet végző egyházi szervezeteknél.
17.) Kettős könyvvezetésnél sem kell könyvvizsgáló, ha az elmúlt 2 évben az árbevétel kisebb mint 300 millió forint és a létszám kevesebb mint 50 fő.
18.) Az év végi zárszámadás keretében a kizárólag hitéleti (alap)tevékenységet végző egyházközségek esetében csak eredmény-levezetést (ennek tartalmaznia kell az esetlegesen figyelembe vett értékcsökkenéseket), kettős könyvvezetés esetén komplexebb eredmény-kimutatást kell készíteni.
19.) A református alapítványok működését az egyházi hatóságok szükség esetén közvetlenül is ellenőrizhetik.
20.) Eddig csak a templom, most már a parókia és imaház sem terhelhető jelzálog és elidegenítési tilalom bejegyzésével pályázati célú biztosítékként.

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Kapcsolat

Látogatók ma: 11, összesen: 718005

  • 2024. május 18., szombat

    Balog Zoltán dunamelléki püspök ünnepi gondolatai
  • 2024. május 17., péntek

    Isten azért küldte el Fiát – az Úr Jézust –, „hogy a törvény alatt levőket megváltsa”, hogy Isten örökbefogadott gyermekeiként szabadon élhessenek. Pü...
  • 2024. május 17., péntek

    Országos református imalánc indul pünkösd után gyülekezeteink és egyházunk lelki megújulásáért.
  • 2024. május 16., csütörtök

    Mi a konfirmáció ma? Avítt hagyomány, beavatási szertartás vagy ajtónyitás a fiataloknak nemcsak a gyülekezet, hanem Jézus felé is? Erdélyi gyülekezet...
  • 2024. május 15., szerda

    Munkatársunk, Parti Judit a Média a Családért díj április jelöltje portálunkon megjelent Sosincs késő az igenhez című írásával.
  • 2024. május 15., szerda

    Az Apakulcs 2022 és 2023 után 2024-ben is meghirdeti az Apa ezerrel! pályázatot.
  • 2024. május 14., kedd

    A 2024. pünkösdi száma a Szentlélek mai munkájáról tudósít.
  • 2024. május 14., kedd

    Az Intézményi lelkipásztori állás 2024. augusztus 1-től töltendő be a budapesti teológián.
  • 2024. május 13., hétfő

    Sárbogárdon egykori lelkészük századik születésnapjáról emlékeznek meg május 25-én. Az ünnepre készülve Szabó Miklós és Jákob Mihály segítségével idéz...
  • 2024. május 13., hétfő

    Elhelyezték az Építőipari Nívódíj tábláját a budapesti Ráday Ház falán.