"Az isteni teljesség felé haladva semmi nem történt és nem is történhet velünk, amit ne lehetne jóvá tenni."
Philip Yancey
Az új tanév küszöbén
Felszabadult légkörről, felzárkózó infrastruktúráról és szakmai fejlődésről beszéltek azoknak a református oktatási intézményeknek a vezetői, akiket az új tanév előtt állva terveikről kérdeztünk.
Jubileumra készülnek
Éppen kilencven esztendővel ezelőtt, 1926-ban indult meg holland támogatással a református elemi oktatás a Budapest-Fasori Református Kollégium Julianna Általános Iskolájában. Az intézmény ebben a tanévben jubileumi rendezvénysorozattal emlékezik meg a fennállása óta eltelt csaknem száz esztendőről. Teljes projekthetet szentelnek a jubileum megünneplésének, ahol a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a holland hagyományok ápolására – mondta érdeklődésünkre Filep Zoltán kollégiumigazgató.
„Öregdiák-találkozót is szervezünk, amelyre a világháború előtt végzett valamikori juliannásokat is várjuk, és olyan előadói estet is, ahol a korábban itt végzett előadóművészek lépnek majd fel.” De nemcsak a múlt eredményei adnak okot az örömre, hanem a jelen is, hiszen ahogy az intézményvezető elmondta, a fővárosi tendenciához képest kiemelkedő az a bizalom, amelyet a szülők hosszú távon vetnek az iskolába. „Nagy örömünkre az induló ötödik évfolyam létszáma megegyezik a tavalyi tanév negyedik évfolyamosainak létszámával, ez azt mutatja, hogy a szülők nem viszik el nyolcosztályos gimnáziumokba a gyermekeiket.” Az intézményvezető szerint ennek az az oka, hogy a Juliannában sok energiát fektetnek a felső tagozatos szakmai munka megerősítésébe. Nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra is, csoportbontásban tanítják egyebek közt a matematikát és az angol nyelvet. A hasonló képességű gyerekeket így saját szintjüknek megfelelően fejlesztik. A juliannás diákok évről évre egyre jobb eredményeket érnek el a felvételi pontszámok összegyűjtésében. A siker titka a szakmaiság mellett a jó légkör Filep Zoltán szerint. „Amire nagyon büszkék vagyunk, az a tantestület. Nagyon jó a közösség a tanári karban, és mintaértékű a fenntartó fasori református gyülekezettel való kapcsolat és közös gondolkodás is, amelynek az áldásait az egész iskola érzi.” A kollégiumigazgató büszkén tett említést az óvoda és az iskola nemrégiben megjelent első közös kiadványáról, a Jellemábécéről, melyet iskoláknak és családoknak is ajánlanak különösen reggeli áhítatok megtartásához.
Felszabaduló tehetségek
Infrastrukturális és szakmai megújulásról beszélt portálunknak Vuityné Sárándi Klára, a lovasberényi Reményik Sándor Református Általános és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója.
Mint mondta, az elmúlt időszakban az iskola tetőterét beépítették, így az idei tanévre három nagy tanteremmel és a képzőművészeti oktatáshoz szükséges négy egyéni foglalkoztató teremmel bővült az épület. Az önkormányzat egy száz-százötven fő befogadására alkalmas étkezőt és tároló konyhát is építtetett. A legkisebbeket is gyönyörű környezetbe várják, hiszen idén ősszel elindul az első, összevont csoportjával az óvodai nevelés is. Emellett a szakmai megújítás folyamata is tart: első osztálytól felmenő rendszerben kicsit módosul az oktási-nevelési munka – árulta el az intézményvezető. „Megpróbálunk a kor és a mai gyerekek megváltozott igényeihez igazodni: projektoktatást vezetünk be, szeretnénk többet tevékenykedtetni a gyerekeket, és az első osztályt is szeretnénk a korábbi óvodai napirendre, ismeretanyagra építeni – természetesen a köznevelési törvényt és a helyi tantervek tananyagát is figyelembe véve újítunk.”
Arra a kérdésre, hogy miért vágtak bele a fejlesztésbe, az igazgató azt monda: „A mi körzetünkben Lovasberény az egyetlen iskola, a környező településekről ide járnak a gyerekek. Nincs lehetőségünk arra, hogy megválogassuk a diákjainkat, így az országos átlag jellemzi a tanulói bázisunkat. Elég sok sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő diákunk van. A tehetséges tanulókat a régi pedagógiai módszerekkel nehezen lehetett fejleszteni. Ezért a pedagógusokkal szakmai önfejlesztésbe kezdtünk, készítettünk egy problémaazonosítást az iskolánkra, megvizsgáltuk, mi okozhatja, hogy az eredményeink elmaradnak és a tanárok sem élik meg mindig sikerélményként a munkájukat.
Innen kezdtük el az építkezést, amihez ki-ki hozzátette, amit tudott. Ösztönzött minket egy korábbi átalakítás sikere is, hiszen 2013-tól alapfokú művészetoktatási intézmény is lettünk. Látjuk, hogy igenis, lehet jól csinálni. A művészetben nagyot alakító, másban kevésbé tehetséges gyerekek olyan szinten bontakoztak ki, hogy az a tanulásban is eredményeket hozott. Fontosnak tartjuk ugyanis a gyerekek pozitív megerősítését, a személyre szabott oktatást, annak figyelembe vételét, hogy ki miben tehetséges” – zárta gondolatait.
Új épület, javuló oktatás
Lebontották az általános iskola épületét, újat húznak fel a helyére – mondta Szolnoki Attila, a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola igazgatója. Tavaly számoltunk be arról, hogy átadták a gimnázium új épületszárnyát. Az 1964-ben épült iskolaszárny felújítása ugyanis többe került volna, mint az újjáépítés, ugyanez a helyzet az általános iskola épületével is. „2000-ben indult az általános iskolánk, mivel a diákotthonunk megszűnt. Egyre több diák bejárós lett, elfogytak a kollégisták, azóta adott otthont az épület iskolának. Az azonban kollégiumnak épült, nem teljesen szolgálta ki az általános iskola igényeit. Az épületet már elbontották, készülnek a kivitelezési tervek és aztán megkezdődik az építkezés. Várhatóan a következő tanévet már abban kezdhetjük.”
Addig is összébb húzódnak az osztályok, és az önkormányzat segítségével négy tanterem rendelkezésre áll a régi iskolaépületben, amelyet korábban újítottak fel. Korábban is ezt használták a baksaysok átmenetileg. „Szegény alsósok már rutinosan költöztek oda.” A tavaly átadott épületet ettől a tanévtől fogják teljesen elfoglalni a diákok. Elsősorban a természettudományos oktatást szeretnék erősíteni, így fizika, kémia és biológia szaktantermek nyíltak benne számos előadóterem mellett. Nyáron egy alsósoknak szóló meglepetéstábort is szerveztek, a víz, a levegő és a mese napján élményszerűen vitték közelebb a természettudományokat a gyerekekhez: a napközis táborban fizikai és biológiai kísérleteket végeztek.
Kunszentmiklóson is készülnek a reformáció ötszázadik évfordulójára, idén hatodik alkalommal rendezik meg a Bocskai-vetélkedőt, amelynek vándordíjáért minden évben az osztályok mérkőznek meg egymással. A Bocskai-szablyát idén a reformációhoz köthető versenyen nyerheti el a legjobb csapat.
Összefogás a családokért
Szolnoki Attila elmondta, igazgatóként második tanévét kezdi meg, az egyik legfontosabb célnak a beiskolázási stratégia átgondolását tartja, hogy minél több tehetséges gyermek számára vonzó lehessen az intézmény. „Nemcsak iskolaként működünk, hanem missziót vállaltunk. Szeretnénk hirdetni az evangéliumot a környék diákjai és szüleik körében. Számomra a tudás átadása mellett ez a legfontosabb.” Az igazgató hozzátette: értékként kezelik a családi életet, ezért havi rendszerességgel szülőket és tanítókat, tanárokat hívnak meg egy körbe. „Ilyenkor gyermekneveléssel kapcsolatban hallgathatnak meg előadásokat szaktanácsadóktól, pszichológusoktól. Ezzel is szeretnénk éreztetni a szülőkkel, hogy fontosak nekünk. Minden második hónapban családi kört szervezünk, ahol szülők és pedagógusok beszélgetnek a gyermeknevelésről.”
Szeretetteljes munkahelyi légkör
A számos önkéntes vállalás mellett a nagyobb elvárásoknak is meg kell felelnie a pedagógusoknak. Az életpályamodell és a minősítési rendszer bevezetésével a dokumentáció jelentősen megnövekedett, és a változó törvényi elvárások követésével is gyarapodott a papírmunka. A budafoki Halacska Református Óvoda vezetőségének is meg kell fogalmaznia azt az új szabályzatot, amely a pedagógiai munkát segítő pedagógusok belső értékelését rögzíti. „Tovább kell fejlesztenünk az önértékelést, amely megelőzi a tanfelügyeletet. A pedagógusok munkájára nézve már kidolgoztuk tavaly a szabályzatot és az elvárásokat, most az intézményre és a vezetőségre kell az elvárásokat megfogalmaznunk” – magyarázta Vágvölgyi Erzsébet Ildikó óvodavezető. Mint mondta, az intézmény elsődleges célja, hogy a szülőkhöz és az alkalmazottakhoz egyaránt eljuttassák Jézus Krisztus evangéliumát. „Nagyon fontos számunkra a keresztyén nevelés, és azt szeretnénk, ha a nálunk folyó munka példa lehetne a partnerek, a szülők, a gyerekek és a kollégák számára is.” A szakmai színvonal pedig rendkívül fontos, hiszen az iskolára készíti fel a gyerekeket az óvoda. Az óvoda vezetését idén tavasszal átvevő pedagógus tanfelügyelőként és minősítőként is részt vesz más köznevelési intézmények munkájában, az általa vezetett Halacska óvodáról azt vallja: a szakmai szempontok mellett az összefogás teszi azzá, ami. A sikeres fejlesztéshez ugyanis szerinte elengedhetetlen a meghitt, nyugodt légkör a nevelőtestületben. „Bensőségesség, irgalmas légkör nélkül sokkal nehezebb együtt dolgozni, több a konfliktus, a békétlenség, amit a gyerekek is megéreznek” – fogalmazott. „A kollégák egymáshoz való viszonya sok mindent meghatároz. Mi imádkozunk egymásért, összekapaszkodunk a bajban. Súlyos beteg kolléganőnk néhány hónappal ezelőtt életveszélyes állapotban volt, látogattuk, imádkoztunk érte, támogattuk, ahogy tudtuk. Csoda volt átélnünk, hogy az Úr átsegítette ezen a mélyponton, meggyógyult, és most itt van közöttünk, dolgozik. Ezt a bizalmat és összefogást a szülők és a gyerekek felé is szeretnénk gyakorolni, és az elmúlt időszakban ők is látták, mekkora ereje van mindennek. Ha szeretetteljes a légkör, a munkatársak szeretnek bejárni dolgozni, és ha örömmel jönnek, a feladatukat is sokkal jobban ellátják.”