Varsótól Bukarestig és Ungvártól Győrig számos kutatóközpont, oktatási intézmény és tudományos szakember részvételével zajlik majd a Petőfi Irodalmi Múzeum épületében, a Károlyi-palotában helyet kapó nemzetközi tudományos szimpózium, amely a magyar egyházak hajdani társadalomszervező erejét, valamint a Kárpát-medencei és a környező országok keresztyén társadalmának kálváriáját mutatja be az 1944-től erőszakkal kiépített bolsevik rendszerben.

Viszonyítási pontok
Isó Gergely történész, a főszervező Mika Sándor Egyesület elnöke kérdésünkre azt mondta: a tárgyalt időszakban általános jelenség, egyenesen pártprogram volt az egyház és a hitükért kiállók megtörése és szolgálatuknak ellehetetlenítése vagy a rendszer politikai céljainak való alárendelése. „Az, hogy az igaz keresztyénség megmaradt, azoknak köszönhető, akik ellenálltak a nyomásnak. Ilyenek voltak többen a történelmi egyházak akkori vezetői között, akik valamennyien viszonyítási pontot jelentettek az üldözött keresztyének számára, de nem feledkezhetünk meg a nevesítetlen hitvallók – papok, értelmiségiek, kétkezi emberek – állhatatosságáról sem, hiszen ez közösségeket formáló erő volt.” Mivel a múltfeltárás nemcsak a történészekre tartozik, hanem az egyházakra is, az emlékkonferencia fővédnökségét a magyarországi történelmi keresztyén felekezetek jelenlegi vezetői, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke; Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke vállalták el. A konferencia közreműködői között számos felekezet képviselője, köztük több református személyiség is szerepel.

Kitisztítani a sebeket
A múltfeltárás egyházi és társadalmi szinten is az igazságosságot és a nemzeti sebekből való gyógyulást, helyreállást kívánja elősegíteni – mondta Isó Gergely. „A célunk az emlékezésen túl fölkelteni a figyelmet közös történelmünk egy sok áldozatot követelő időszakára, ennek érdekében pedig közérdeklődésre számot tartó stílusban ismereteket átadni. A kommunista bűnök és az egyházak megtörésére tett kísérletek feltárása azért fontos, mert igazságszolgáltatással tartozunk a meghurcoltak, az ellenállók és azok felé is, akiket – nyomást gyakorolva rájuk – beépítettek az egyházellenes megfigyelő rendszerbe. A sötét múlt feltárása keresztyén kötelesség.”
Nemzetközi összefogás
A huszadik század derekának keresztyén mártíriuma nem csak magyar jelenség, a kitelepítések, a Gulágra száműzések, a bebörtönzések és a halálos ítéletek érintették egész Közép- és Kelet-Európát. A konferencián előadó lengyel és román történészek saját nemzetük veszteségeit is feltárják. Az előadásokon szó esik többek között a Securitate tisztogatásainak áldozatul esett magyarokról és románokról, valamint a kárpátaljai magyarság veszteségeiről is, hiszen a Kárpát-medencében arányaiban a legnagyobb mérvű keresztyénüldözés ott folyt.

Élő tanúk
Élnek még néhányan az egykori kárvallottak közül, a konferencia díszvendégei azok az idős egyházi személyek lesznek, akik megjárták a börtönök, táborok, kínzókamrák poklát és hűségükkel hitet tettek Krisztus és a magyarság ügye mellett. A történészek szerint a hagyományosan vallásos magyar társadalom megtöréséhez és a szovjet világpolitikába való bekényszerítéséhez szükség volt a társadalom alapvető sejtjeinek, a jól szervezett vallásos és hazafias szervezeteknek, valamint az egyházi igazgatás szervezetének a megtörésére. Ezért érték kiemelt csapások az egyházakat és társadalmi környezetüket.
Nemzetellenes diktatúra
A Mika Sándor Egyesület hangsúlyozza: a szovjet megszállás és a bolsevik diktatúra abban különbözött a hazánkat ért korábbi megszállásoktól, hogy az államszocializmus rendszere ideológiai alapon is ellenségének tekintette a megszállt Magyarországot és a magyar nemzetet, ezért a katonai és politikai elnyomás mellett társadalmi, kulturális, világnézeti büntetőhadjáratot is folytatott hazánk ellen. A korról szóló kutatásokban részt vevő történészek szerint egységben kell látni a Gulágra elhurcolt százezrek, a politikai leszámolások közepette elpusztított történelmi rétegek és az egyes mártírok sorsát azzal a jól szervezett támadássorozattal, amelyet az ateizmust zászlajára tűző bolsevizmus zúdított hazánkra.

Hiányzó nézőpont
A második világháború és következményei alapjaiban rendítették meg hazánk életfeltételeit, de az egyesület szeretné a hadiáldozatok, valamint a holokauszt áldozatainak emlékezete mellé azokat a kutatásokat is képletesen elhelyezni, amelyek feltárják a keresztyén egyházak teljes társadalmat átfogó szociális, kulturális, oktatási és politikai hálózatai ellen zajló 1945 utáni módszeres rombolást. Az egyháztörténészek úgy vélik, ennek bemutatása nélkül strukturálisan nem érthetjük meg 1945 utáni történelmünket. Isó Gergely szerint jó hír, hogy az egyháztörténet-írás az utóbbi időben kezd felélénkülni. „A világi történetírás hajlamos az egyháztörténetet segédtudományként értelmezni, pedig azt önálló szemléletmód és megközelítésmód jellemzi, ami gazdagítja az egyetemes történelemírást. Egyesületünk tagjai számára pedig különösen fontos, hogy történészként nemzeti közösségüket és egyházukat is szolgálják.”

Átfogó és közérthető
A korszak meghatározó kutatói a február 9-ei konferencián öt összefoglaló plenáris előadást tartanak. A Hitvallók és mártírok szekcióban egyéni és közösségi sorsokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A témák személyes jellege miatt várhatóan a nem szakavatott közönség számára ez lesz a leginkább nyomon követhető szekció. Az elnyomó apparátus című szekcióban azt a bolsevik hatalmi struktúrát mutatják be, amely megteremtette a despotizmus érvényesüléséhez szükséges államjogi környezetet. A magyarkérdés vagonkérdés szekció címe Sztálin hírhedt kijelentésére utal, ez a tömeges meghurcoltatásoknak állít emléket, kiemelten a kárpátaljai, közvetlen szovjet terror alá került, zömmel református és görögkatolikus egyházrészek szenvedéseinek. A konferencia részletes programját a cikk végén találja.
Példátlan feltárás
A konferencia folyamatosan bővülő saját honlapján az érdeklődők hozzáférhetnek a rendezvény teljes anyagához. A kutatók szeretnék a 20. századi keresztyénüldözés hitvallóinak élettörténeteit személyes visszaemlékezéseik alapján összegyűjteni. Az időről időre kiegészülő fénykép- és szöveganyagot a www.martyrium.hu honlapon bárki megtekintheti.

Az egyesület a konferencia előadásait és további kutatási eredményeket is összegyűjtve kiad egy tanulmánykötetet. Hasonló, a keresztyénség szenvedéseiről szóló gyűjtemény korábban nem született, vagyis a rendszerváltás óta először tárják fel hazánkban nemzetközi kitekintéssel és monografikus igénnyel, reprezentatív körülmények között a keresztyén társadalmi mártíriumot az 1944 és 1956 közötti időszakból.

Kiket várnak?
A szakembereken kívül várják a középiskolásokat, egyetemistákat és minden érdeklődőt a konferenciára. A szervezők kérése, hogy részvételi szándékukat a mikaegylet@gmail.com címen jelezzék.
A konferencia helyszíne és időpontja: február 9., csütörtök, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Bp., Károlyi utca 16).

A konferencia teljes finanszírozására a Mika Sándor Egyesület pályázatot nyert az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőtől a Gulág Emlékbizottság GUL-16-A jelű pályázatán.

Az Eötvös Collegium Történész Műhelyéből induló Mika Sándor Egyesületről az egyesület honlapján tudhat meg többet.

Képek: Terror Háza Budapest, Magyarok a Gulágon, Indafotó