Legalábbis így jellemezte közösségüket a gyülekezet egyik tagja. Végül a templom bizonyult kicsinek, annyian érkeztek a felszentelésére, hogy együtt örüljenek a helyiekkel.

Nem más fogja megépíteni, hanem mi
Az erdőkertesiek az alapkő elhelyezésétől számítva tizenkét évet vártak, hogy felszentelhessék lelki otthonukat. A templomot azonban már korábban birtokba vették, mert a gyülekezet annyira megszerette épülő templomát, hogy szószék, úrasztala, burkolat és berendezések híján is ott tartották már néhány éve az istentiszteleteket.
Ardai Balázs, a gyülekezet egyik tagja büszke rá, hogy tavaly a templomban volt az esküvőjük, most pedig már kisfiuk, Hunor keresztelőjére készülnek.
– Amikor itt esküdtünk tavaly, még nem volt ilyen szép a templom, de egyáltalán nem bántuk. Erdélyi vagyok, a szilágysági Zilahból települtem át. Otthon ötszáz éves református templomunk van. Gondolkodtam is, vajon hová fogok járni a családdal, ha nincs itt templom. Aztán rájöttem, a templomot nem más fogja megépíteni, hanem mi. Ezért fogtunk össze. Erdőkertesen megtaláltam azt a református közösséget, ahol Jézus Krisztus tanítását hallgathatjuk, és továbbadhatjuk majd gyerekeinknek is. Minden helyi azt szeretné, hogy itt keresztelkedjen és konfirmáljon majd a gyermeke, sőt sokan Budapestről is eljárnak ide, mert ebben a gyülekezetben találták meg lelki békéjüket.

A ti zsebetekben van
Ardai Balázs szavait megerősítni Nyilas Zoltán esperes, aki elsőként azt hangsúlyozza, hogy nagyon sokan könyörögtek az erdőkertesi templom megépüléséért.
–  A feleségem és én is a szomszédban nőttünk fel, Veresegyházon, és a szemünk láttára gyarapodott a gyülekezet. Amikor tizenkét évvel ezelőtt letettük a templom alapkövét, Fónagy Miklós esperes úr igen merészet mondott a gyülekezetnek. Úgy fogalmazott, hogy van egy jó híre, meg egy rossz. „A jó hírem az, hogy megvan a templomnak minden forintja. A rossz hírem pedig az, hogy a ti zsebetekben van.” – emlékezett vissza az Északpesti Református Egyházmegye vezetője. – Ma azért adunk hálát, hogy a templom elkészült, Isten kirendelte az erre valót – tette hozzá Nyilas Zoltán.

Ha messzebbre látszana
Az erdőkertesi református gyülekezet templom híján évekig a faluházban tartotta az istentiszteleteket, aztán 2004-ben letették a templom alapkövét, majd 2005-ben megtörtént az első kapavágás is. A gyülekezeti tagok lelkesen segítettek az építkezésben. – Tudjuk, hogy Isten nem csak emberkéz által épített templomokban lakik, mégis, nekünk szükségünk van olyan helyre, ahol meg tudjuk élni hitünket – mondta ünnepi köszöntőjében Gergely Ferenc Barnabás erdőkertesi református lelkipásztor.
–  Olyan helyre, ahol éneklünk, imádkozunk, keressük Isten szavát, és ahol elkezdjük életünk nagyobb szakaszait a keresztségtől kezdve a konfirmáción át, a házassági eskü, a rendszeres úrvacsoravétel, a csoportbeszélgetések, a közös programok mind ide sorolandók, majd a temetés, temetési megemlékezés zárja a sort. A templomtornyunk Veresegyházról és Csomád széléről is látszik. Szeretnénk, ha az evangélium még messzebbre is látszana rólunk. Célunk, hogy reformátusok legyünk, olyan hitvallású keresztyének, akik a Biblia alapján élik életüket, és megosztják másokkal a krisztusi örömhírt: Isten szereti az embert.

Megfogant, létezik, de még nem született meg
Az erdőkertesi gyülekezet a váchartyáni missziói egyházközség szórványa. A gyülekezetben pezsgő élet folyik: több csoportjuk is van, kisifi, nagyifi, házaskör, női kör, férfi kör, baba-mama kör, idősek bibliaórája, házi csoportok.
– Többen megfogalmazták, hogy nem szívesen költöznének már el, mert itt van a közösség, ahol otthon érzik magukat. Sokan találtak otthonra, ez pedig az Isten munkája. A templom megépülése azonban még csak az első lépcső. Az erdőkertesi gyülekezet megfogant, létezik, de még nem született meg – fogalmazott a lelkész.

Csak akkor
Pásztor László, Erdőkertes polgármestere köszöntőjében azt mondta:„nem volt bennem kétség, hogy ez a templom elkészül, mert éreztem a gyülekezetben az erőt. Tudtam, hogy előbb-utóbb Isten és emberek segítségével eljön a mai nap. Erdőkertes csak akkor lesz erős, sikeres és békés község, ha a település három felekezetére épül.

Mire való a templom?
Az ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdette Isten igéjét. Az egyházvezető hangsúlyozta: Erdőkertesen már megépített gyülekezet veszi birtokba a templomot.
– Hogy mire való a templom? Valamire meghív. Közvetíti Isten örökérvényű üzenetét: szeressétek egymást! Sokan napról napra új üzenetet várnak az egyháztól, de ha unalmasnak tartják is, nem mondhatunk mást, mint azt, hogy szeressétek az Urat és egymást, hiszen ebben van az élet forrása, és ebben van elrejtve az ember boldogsága.

Az istentisztelet után az egyházvezető arról beszélt, hogy Erdőkertes harminc évvel ezelőtt kis falu volt Veresegyház tőszomszédságában, 1956-ban lett önálló.

– A település és a református közösség növekedett, majd eljött az a pont, amikor a közösség továbblépése érdekében szükség volt egy tágasabb helyre. Az elmúlt tizenkét év inkább a templom építésének a nehézségeit mutatja, hiszen sok akadályt kellett leküzdeni, de közben óvodát is alapítottak, és élénk gyülekezeti élet folyik – mondta Bogárdi Szabó István.

Isten dicsőségére
Az erdőkertesi református templom tizenkét év alatt épült fel valamivel több mint 116 millió forintból. A református egyház 60 millió forint építési támogatást nyújtott a gyülekezetnek, a tavalyi országos gyűjtésből több mint 19 és fél millió forint adomány érkezett. Sokan önként segítettek munkájukkal, és volt olyan számla is, ahol vékonyabban fogott a vállalkozó ceruzája, az egyik tételhez az volt írva: „ezt a munkát Isten dicsőségére végeztem”.

Az ünnepi istentisztelet perselypénzét az őrbottyáni Juhász Zsófia Szeretetotthonnak ajánlották fel.

Fekete Zsuzsa
Fotó: Vargosz/reformatus.hu