Valami elkezdődhet
Az idei év az évfordulók esztendeje volt – kezdte püspöki jelentését Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök az egyházkerület november 9-iki közgyűlésén. Mint mondta, a többi közt a reformáció 500. emlékévét akkor volt értelme megünnepelni, ha úgy tekintünk rá, mint ami nem ér most véget. A szüntelen megújulás – szerinte gyakran felszínesen pufogtatott – szólama helyett azonban a reformátorok munkájának mély és értő vizsgálatára szólított fel, amelynek nyomán az egyháztagok életében valami elkezdődhet az emlékév múltán is.

Felfigyeltek ránk
A püspök e helyről is köszönetet mondott a Magyarország kormányának a Reformációi Emlékbizottság felállításáért, amely már az emlékévet megelőző négy évben megkezdte előkészítő munkáját. „Úgy gondoltuk, hogy ez az állami szándék azt jelenti majd, hogy mi bármit a magunk körében kitalálunk – megemlékezést, felújítást, szobrot vagy kiadványt –, azt mind finanszírozni fogja az állam. Noha kaptunk néminemű segítséget, nem ez volt a cél, hanem hogy a magyar társadalomnak, a közvéleménynek a figyelmét fölhívják reánk, akik kisebbségben élünk ebben az országban” – utalt nemcsak a kereszténység, de azon belül a protestáns hívek arányára is a társadalmon belül. „Azért, hogy erre nem zártkörű megemlékezésen került sor, szintén köszönettel tartozunk a kormánynak” – tette hozzá.

A hangsúly
Bogárdi Szabó István háláját fejezte ki amiatt, hogy a reformáció emlékévében a mártírok emlékezete mellett a reformáció központi üzenete is megjelent, mi több, utóbbira esett a hangsúly. „Ha hűségesek akarunk lenni, nekünk is abba a középpontba kell állnunk, ahová a reformátorok álltak, ez pedig maga Jézus Krisztus.”

Ima az üldözöttekért
Az egyházvezető kifejezte, hogy a református lelkészeknek a római katolikus papokkal együtt feladata, hogy az Ige fölé hajolva megértsék, mi Isten szándéka egyházainkkal a 21. században. Különösen akkor, amikor a világ 103 országában zajlik szisztematikus keresztyénüldözés – emlékeztetett. A püspök arra kérte a lelkipásztorokat, hogy istentiszteleti közbenjáró imádságaikban ne feledkezzenek meg üldözött testvéreinkről. Mint mondta, a keresztyénüldözés Európában is zajlik, csak éppen dörzsöltebben. „Itt inkább igyekeznek kiszorítani a keresztyénséget a nyilvánosság tereiből. Fennáll a kísértés, hogy zárkózzunk be a templomfalak közé, vegyük le a keresztet, a csillagot, ne bosszantsunk senkit, ne legyünk senki kárára. Csakhogy a kereszténység eleve igényt tart a nyilvánosságra, hiszen küldetésünk van. Erről nem mondhatunk le, nem igazodhatunk az általános közbeszédhez, akkor sem, ha Európa megpróbálja újra és újra visszatemetni azt a forrást, amely Ezékiel próféta szerint a templom küszöbe alól fakad, de kifolyik a városba, a terekre, elindul a Holt- tenger felé, és azt is meg tudja gyógyítani. Nagy harcunk van tehát.”

Okafogyottá ne váljon
A megemlékezések sorában a dunamelléki püspök említést tett az Arany János- és a Tompa Mihály-emlékévről, és szólt a nagy októberi szocialista forradalom 100. évfordulójáról is, amely mint mondta, „sem októberi, sem szocialista, sem forradalom nem volt, csupán egy közönséges bolsevik puccs, amely nemcsak Oroszországot, de az uralma alá hajtott nemzetek életét is hosszú évtizedekre vérbe, nyomorba taszította”. Ez alól a református egyház sem volt kivétel – tette hozzá. „Negyven éven át a szolgáló egyház volt a hivatalos teológia, amely a rendszerváltással meg is szűnt – ahogy annak egyik fő korifeusa valamikor cinikusan megjegyezte. Nem szeretném, ha mi olyan teológiát munkálnánk, amely a világ változásai közepette megszűnik vagy okafogyottá válik” – fogalmazott.

Választások
A püspök a tisztújításokról szólva elmondta, hálás, amiért a választási bizottságok igyekeztek betartatni a helyes választási eljárás rendjét, ám hozzáfűzte: még mindig van mit tanulni ezen a téren. Háláját fejezte ki továbbá a feszültségmentesen lezajlott tisztújításokért, és ugyanezt kérte az éppen zajló presbiteri tisztújításra nézve is, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy nem hatalomra, hanem szolgálatra választunk tisztségviselőket.

Esperesi kollégium
Bogárdi Szabó István szólt a két esztendeje megalakult esperesi kollégium munkájáról is, amely ugyancsak példaértékű az egymással való együttműködést illetően. A püspök hangsúlyozta: az egyházban az esperesek hordozzák a legnagyobb terhet, éppen ezért is van óriási jelentősége, hogy a négy egyházkerület esperesei időről időre találkoznak, hogy közös ügyeiket megtárgyalják, ezzel is segítve a Zsinat törvényhozó munkáját.

Ariadne
A püspök emlékeztetett, hogy a gyülekezeti könyvelést és iktatást segítő Ariadne számítógépes programot frissítették és elküldték az egyházközségeknek, egy hozzászóló kérdésére reagálva pedig megerősítette, hogy az egyházkerület támogatja a program elsajátításához szükséges ismeretek átadását, e kapcsán felvetődött egy nem kreditértékű továbbképzés lehetősége is.

Tisztesség és átláthatóság
Bogárdi Szabó István hangsúlyozta: a kis gyülekezetek gazdálkodását megkönnyítő gazdasági törvény és a technikai feltételek mellett engedhetetlen az egyházközségek anyagi életéért felelős gondnokok és presbiterek tisztességes, átlátható és számon kérhető hozzáállása is az anyagi ügyekhez.

Média
Az egyházvezető felhívta a lelkipásztorok figyelmét arra is, hogy a közösségi médiában tett megnyilatkozásaik nyomot hagynak a világhálón, ezért gondolják meg, mit tesznek közzé, és az kikre tartozhat. Mint mondta, a média jó eszköz, ahogy a könyvnyomtatás is az volt a reformáció korában, de bölcsességre intette a lelkészeket, hogy „ne legyenek az eszközök rabszolgái”.

Missziói gyülekezetek
A püspök szólt arról is, hogy a missziói gyülekezet elnevezés fogalmi tisztázásra szorul. Jelenleg tizenhat dunamelléki gyülekezetben zajlik plántálás. „A misszió gyülekezet kifejezés eredetileg az éppen alakuló közösségekre vonatkozott, amelyek elindulásukhoz támogatást kapnak. Ma viszont a gondoskodásra szoruló gyülekezeteket nevezzük így, ahol maguk a települések sorvadnak. Ezeket a gyülekezeteket azért kell segíteni, hogy utolsó leheletünkig hűségesek maradhassanak küldetésükhöz a hatáskörükön kívül eső körülményeik ellenére is” – fogalmazott.

A hittanoktatás sikere
A kimutatások szerint a tavalyihoz képest jóval több gyermek jár református hittanra idén, mint tavaly. Ennek pontos okait még nem tudni, de a püspök szerint ez sikertörténet is lehet, ha csak nem válik kudarccá amiatt, hogy a hittanoktatás nyolcvan százalékát még mindig a lelkipásztorok végzik. Beszédében a hitoktató-hálózat mielőbbi kiépítésére buzdított, amely tehermentesítené a lelkészeket, akik így azokra a feladatokra összpontosíthatnának, amelyeket csak ők tudnak ellátni.

Új esperesek és főjegyző
A közgyűlésen szó esett az új tisztségviselők személyéről is. Hegedűs Béla esperes, egyházkerületi főjegyző hirtelen halála miatt idén a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye élére új esperest választottak. A tisztséget Bán Béla György bajai lelkipásztor tölti be, akit május 29-én iktattak be hivatalába. A Baranyai Református Egyházmegye esperesévé Győrfi Bálint zengővárkonyi lelkészt választották meg a korábbi esperes nyugdíjba vonulását követően. Beiktatására november 10-én, pénteken kerül sor. A közgyűlés előtt tette le esküjét a dunamelléki egyházkerület idén júniusban megválasztott lelkészi főjegyzője, Szabó Ferenc mányi lelkipásztor, vértesaljai esperes.

Lelkészi oklevelek átadása
A közgyűlésen vehették át lelkészi oklevelüket, valamint a szolgálatra kibocsátásukhoz szükséges esküt letették: Balogh Dávid, Csikai Attila, Dominiák Zsolt Ádám, Düh Klaudia, Gunyits Ottó Károly, Horváth Dániel Csaba, Horváth Evelin, Horváth Tünde, Kertészné Bikki Boglárka, Kéri Ákos Balázs, Kiss-Takács Nóra, Koncz Hunor Attila, Korsós Tamás, Lugosi Lili, Máté-Hunyadi Alexandra, Nagy Ilona Henrietta, Papp Szilvia, Pető Gergő, Péntek Dániel Gábor, Pintérné Tóth Ágnes, Sinkovicz Richárd, Szász Lajos, Székely Tamás, Tavasz Kristóf, Tóth Róbert és Zsemberi-Szigyártó Éva lelkipásztorok.

Emlékezés az elhunytakra
Megköszönték az előző közgyűlés óta nyugdíjba vonuló lelkipásztorok szolgálatát is, köztük Kovács János, Gurbán Sándor, Csontos József György, valamint Köő László lelkészekét. Megemlékeztek az idén elhunyt lelkipásztorokról is, név szerint: Hegedűs Béla, Szabó Andor, Soós László, Cseri Kálmán, Szabó Péter, Soós Mihály, Herczeg Pál, Szombathy Gyula, Nagy Gyula, Gacsályi József, Császár Bíróné Bóka Emese Ildikó és Rainer Ferencné lelkipásztorokról.

Pedagógusdíjak
A dunamelléki egyházkerület három kiemelkedő pedagógiai munkát végző szakember erőfeszítéseit és eredményeit ismerte el a kerület által alapított díjakkal. Lorántffy Zsuzsanna-díjat vehetett át a budapesti református gimnáziumok rendszerváltás utáni újraindításáért mozgalmat alapító Bibó István, a Sylvester János Református Gimnázium és Szakgimnázium, valamint a Baár–Madas Református Gimnázium egykori igazgatója.

Benda Kálmán-díjban részesült Kovács Éva matematika–fizika szakos középiskolai tanár. A Pécsi Református Kollégium korábbi igazgatója, mesterpedagógus, vezető szaktanácsadó nevéhez számos diák tanulmányi rangos versenyeken elért sikere, fejlesztések és továbbképzések köthetők, valamint elévülhetetlen szerepe van abban is, hogy az intézmény a Dél-Dunántúl egyik meghatározó oktatási központjává vált.

Soli Deo Gloria Díjban részesült a budapesti Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium tantestülete. Az intézmény 2004-ben táblacserés iskolaként indult, a tanárok és diákok többsége azonban maradt az iskolában a fenntartóváltás után is. A tantestület méltatásában elhangzott: az iskolában jó a kapcsolat a tanárok és a diákok között, a missziói munkának köszönhetően sok fiatal hallott Istenről, és tett vallást hitéről, akiknek korábban nem volt egyházi kötődése. A tantestület kiemelt figyelmet szentel a nehéz sorsú fiatalokra és a szülőkkel való kapcsolattartásra, továbbá szem előtt tartja a diákok sajátos igényeit a hitéleti és a kulturális nevelésben, valamint a felzárkóztatásban.

Egyházközségi változások
A közgyűlésen szó esett a kiemelt egyházközségek megállapításának rendjéről, a testület hatályon kívül helyezte ennek automatikus voltát, vagyis a döntéshozatal nyomán az egyházközségek maguk igényelhetik ezt a státuszt. Az egyházkerületi közgyűlés anyaegyházközséggé nyilvánította a budapest-újpalotai református gyülekezetet, valamint döntött a Monorierdői Missziói Egyházközség megalakításáról. A tószegi református gyülekezetet anyaegyházközséggé, a tiszavárkonyit pedig leányegyházközséggé minősítették.

Lelkészek felszentelése
A közgyűlést követően ma este hat órától a Kálvin téri templomban 34 lelkipásztort szenteltek fel. Az ünnepi istentiszteleten Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke János evangéliuma 21. részének 15–17. versei alapján hirdette Isten Igéjét. Mint mondta, egy lelkipásztor életében gyakran elkövetkezik a szembesítés pillanata, családja, gyülekezete, elöljárói vagy a körülvevő világ részéről: hisz-e kellőképpen, szolgálatához méltón viselkedik-e, ugyanolyan kegyes-e otthon, mint a szószéken. „Ezek tükrök, amelyeket Isten állít oda elénk” – fogalmazott, majd hozzátette: „Egyetlen igazán fontos kérdés van, melyet az üdvözítő Krisztus tesz fel: Szeretsz-e engem? Azért nehéz a választ kimondani, mert ezzel mondom ki a szívem, a lelkem és az egész életem. Szeretni egzisztenciális döntés, életkockáztatás, teljes igényű és radikális. Nem osztható meg, nem porciózható, nem foglalható missziói munkatervbe, hogy ma egy kicsit igen, holnap nagyon, pihenőnapon nem.”

Az igehirdető rámutatott: Jézus kérdése és Péter válasza egyre beljebb hatol, egészen a legbelső szobáig, ahol már nem számít, a többiek hogyan szeretik, a lényeg, hogy ő hogan viszonyul az Úrhoz. A kérdésre – akárcsak nekünk – Péternek van szüksége, nem az Úrnak - zárta gondolatait a püspök. „Nincs más kérdés – sikernek, gyarapodásnak, nagyságnak és kicsiségnek, háborúnak és békének a kérdése; egy van: szeretetkapcsolatban állok-e Istennel. Mert Hozzá nem vezet más út, csak az, amin Ő jött hozzánk – a szeretet útja. Noha annyi mindent felrónak nekünk, keresztyénségünkben csak egy a kudarc: ha a szeretetben vallunk kudarcot.”

A felszentelt lelkipásztorok névsora: Némethné Hesz Márta, Kiss-Takács Nóra, Máté-Hunyadi Alexandra, Papp Szilvia, Nagy Dávid, Nagy József, Szabó István, Szász Lajos, Takaró János Lajos, Tihanyi Kristóf, Tihanyszegi Emőke, Balogh Dávid, Czentnár Simon, Dominiák Zsolt, Édes Gábor, Lugosi Lili, Péntek Dániel Gábor, Péter Henrietta, Pintérné Tóth Ágnes, Székely Tamás, Tavasz Kristóf, Tavaszné Kertész Ilona, Gunyits Ottó Károly, Horváth Dániel Csaba, Horváth Evelin, Korsós Tamás, Nagyné dr. Csobolyó Eszter, Sinkovicz Richárd, Csikai Attila, Kertész Dániel, Kertészné Bikki Boglárka, Koncz Hunor Attila, Horváth Tünde, Kéri Ákos Balázs.

Képek: Füle Tamás