Konferenciáktól a podcastig

„Szeretnénk, ha megmaradna a tudományos igényesség, de a forma és a megfogalmazás érthetőbb, befogadhatóbb lenne a nem tudományos világ számára is.” Lányi Gáborral a HIT Talk podcastról beszélgettünk.

Idén a „Hagyomány, Identitás, Történelem” (rövidítve: HIT) konferencia helyett pódium- és kerekasztal-beszélgetéseket szervez a Károli Gáspár Református Egyetem, amelyek felvételeit podcast formájában teszik közzé. Az első adásra 2020. október 21-én került sor, és ezentúl kéthetente jelentkeznek újabb témákkal. A podcastok, konferenciák és a hozzájuk kapcsolódó tanulmánykötetek hátteréről Lányi Gáborral, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének egyetemi docensével, a HIT konferenciák egyik szervezőjével beszélgettünk.



Mit érdemes tudnunk a „Hagyomány, Identitás, Történelem” sorozatról?
Ez a Hittudományi Karunk Egyháztörténeti Kutatóintézetének és az egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézete Reformáció Öröksége Műhelyének a közös rendezvénysorozata. Olyan egyház- és művelődéstörténeti konferenciák, amelyek összegyűjtik a reformátusság történeti megközelítéseivel foglalkozó különféle tudományágak képviselőit, például néprajzosokat, kulturális antropológusokat, történészeket, irodalomtörténészeket, levéltárosokat, jogászokat, teológusokat, hogy a református múltat többfajta szemüvegen keresztül nézzük. Rendkívül inspiráló és tanulságos ez a sokszínűség. Rendezvényeinkkel sikerült fórumot teremtenünk az anyaországon belüli és kívüli, a különböző református egyháztörténettel foglalkozó szakmai műhelyeknek.

Milyen kézzelfogható eredménye volt ennek a határokon átívelő közös munkának?
Ennek áldásai közül az eddigi konferenciák tanulmányköteteit emelném ki. Az elsőt a tavalyi alkalmon mutattuk be a Reformáció Öröksége Könyvek első darabjaként, a másodikat pedig idén október 21-én mutattuk volna be a harmadik konferenciánkon. Sajnos a vírushelyzet miatt nem tarthattuk meg sem a konferenciát, sem a könyvbemutatót, mivel ez nagy létszámú találkozó, tavaly például több mint 80 előadó volt két nap alatt, és ennek megfelelő volt a résztvevői érdeklődés is. Idén a tervezett napon ezért digitális formában tettük közzé a második tanulmánykötetet a Reformáció Öröksége Műhely honlapján. Két kötetbe fért csak bele, mert nyolcszáz oldalnyi anyag. A vírushelyzet miatt kis csúszással, de még ebben az évben nyomtatásban is meg fognak jelenni.

Egyelőre akkor maradnak a digitális publikációk?
Igen. Ennek keretén belül október 21-én valójában három kötetet, mintegy ezer oldalt tettünk közzé a honlapon, mert Csorba Dávidnak a Vértelen ellenreformáció című, nagyon izgalmas kötetét is elérhetővé tettük a HIT2019 konferencia két kötete mellett. Továbbá a műhely honlapjáról letölthető pdf-ben a legelső HIT tanulmánykötet, és ugyanott megtekinthető a Reformátusok és Trianon című dokumentumfilm is, amelyet Ablonczy Bálint, a Reformáció Öröksége Műhely vezetője rendezett. Mindez komoly antológiája a református múlt kutatásának. Az idei konferencia helyett podcastot indítottunk HIT Talk néven, hogy a lángot, ha takarékon is, de életben tartsuk. Ennek a felvételei is elérhetőek a honlapról.

Miről szól a HIT Talk podcast?
A podcast adásaiban egyrészről kerekasztal-beszélgetések kapnak helyet, amelyek érdekes, a reformátusság múltját érintő témákról szólnak. Másrészről portrészerű pódiumbeszélgetések is várhatóak, amely során a református egyház- és művelődéstörténet kutatóit szólaltatjuk meg, az ő véleményüket, kutatásaikat a fókuszba helyezve. Ezeket az adásokat előre felvesszük, szakszerűen megvágjuk, megszerkesztjük, és igyekszünk úgy közzétenni, hogy online vitafórumokon lehessen kérdéseket feltenni hozzájuk. Az egyes részek ettől függetlenül utólag is meghallgatóak majd bárki számára.

Miért pont a podcast formátum lett a befutó?
A podcast egyik nagy előnye, hogy előre fel tudjuk venni, vannak hozzá eszközeink, a felvételt szakszerűen meg lehet szerkeszteni, és könnyebb később is hozzáférhetővé tenni. A másik nagy előnye, hogy bárhol hallgatható, akár menet közben, például közlekedési eszközökön utazva, zene helyett. A HIT Talkkal egy kicsit tágabb célközönséget is megszólítanánk, mint a konferenciák: mindenkit, aki a református múlt iránt érdeklődik. Szeretnénk, ha megmaradna a tudományos igényesség, de a forma és a megfogalmazás érthetőbb, befogadhatóbb lenne a nem tudományos világ számára is. Igényes ismeretterjesztő jelleget szánunk ezeknek az adásoknak. Azért is negyvenöt percesek, hogy akár a középiskolai egyháztörténeti oktatásban is alkalmazhatóak legyenek.

Hogyan készülnek el a felvételek?
Általában mindegyik témát egy-egy tudományos műhely találja és dolgozza ki: például a kolozsváriak, a pápaiak, a debreceniek és a budapestiek. Az interjúalannyal való egyeztetés után a technikus leutazik a felvétel helyszínére, fölállítja a technikát, és felveszi a beszélgetést, amelynek általában Ablonczy Bálint lesz a moderátora, hiszen neki ebben komoly tapasztalata van. 3-4 fős csapatok készítik ezeket az anyagokat. De vannak, akikkel nem személyesen beszélgetünk majd, például a legelső adás is online beszélgetéssel valósulhatott meg, de a végeredményen nem volt érezhető, hogy nem egy légtérben voltak a beszélgetőtársak.

Hogy sikerült a legelső adás?
Az idén elmaradó konferencia első napjára időzítettük. Ablonczy Bálint Kósa László történész-etnográfussal, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával beszélgetett magyar reformátusság történelemformáló múltjáról, a felekezet kulturális sajátosságairól és a nemzetközi protestantizmusban elfoglalt helyéről. Ez az alkalom az őszi Károli Tréninghét idejére esett, részben ennek is köszönhetően nagy érdeklődés kísérte, rengeteg egyetemista hallgatta. Az adás után lehetett kérdezni az egyetem Microsoft Teams felületén. Ez megmozgatta a hallgatókat, több kérdés érkezett, Ablonczy Bálint és én pedig igyekeztünk válaszolni ezekre. Másfél órás időkeretünk volt rá, utána be kellett fejeznünk, de érezhető volt, hogy erről a témáról többet is lehetett volna még beszélgetni.

Az adáshoz kapcsolódó online vitákból is születhet felvétel?
Gondolkozunk azon, hogyan lehetne ezekből a kérdés-felelet részekből is valamilyen formában felvételt készíteni, de ez csak az adatvédelmi és személyiségi jogok figyelembevételével lenne megvalósítható, ezért még nem tudjuk, milyen módunk nyílik majd ilyesmire. A jövőben reményeink szerint ezekbe a diskurzusokba becsatlakoznak majd neves professzorok is, amit érdemes lenne fölvenni, megszerkeszteni és a hozzá tartozó podcasthoz kapcsolni. Idővel kiforrja majd magát, hogyan oldhatjuk majd meg ezt a kérdést, de egyelőre magukra az adásokra koncentrálunk.

A podcaston várhatóan ugyanazok a témák kerülnek majd elő, mint amelyeket a különböző műhelyek a konferenciára szántak volna?
Igen, javarészt ugyanazokra a kutatásokra épülnek majd az adások, legalább is idén mindenképpen. Emellett fogunk beszélgetni frissen megjelent könyvekről és minden olyan témáról a profilunkon belül maradva, amely közérdeklődésre tarthat számot. Szeretnénk újabb műhelyeket is bevonni, például Sárospatakot és Komáromot. Minden műhely jelentkezhetne átlagosan évente egy anyaggal, és ad hoc csapatok is hozhatnának egy-egy témát. Innentől kezdve kéthetente szeretnénk új adással jelentkezni, egészen addig, amíg van miről és kivel beszélgetnünk, és kellő erőforrásunk jut erre. Ha lesznek is idővel újabb konferenciáink, azok mellett is folytatjuk a podcastot, amennyire időnk és energiánk engedi.



Milyen konkrét témák várhatóak a következő adásokban?
A következő alkalommal a debreceni csapat kerül sorra, arról fognak beszélgetni, hogy mennyire kálvinisták a magyar kálvinisták. Mennyire voltak meghatározóak Kálvin konkrét nézetei a hazai reformáció időszakában? Azután idén Abraham Kuyper holland református lelkész és miniszterelnök halálának évfordulója is van, ennek kapcsán azt próbáljuk megvizsgálni, hogy mennyire volt realitása a két világháború közötti Magyarországon a politikai kálvinizmusnak, elsősorban Sebestyén Jenő alakján keresztül. Ennek a beszélgetésnek egy holland résztvevője is lesz. Ezek mind olyan, a református társadalmat érintő kérdések, felvetések, amelyeket nem feltétlen övez konszenzus.

Tehát várhatóan ellentétes nézetek is felszínre kerülhetnek?
Fontos, hogy szakmai viták folyhassanak ezekről, legyen szó akár a huszadik századi politikai kálvinizmus megítéléséről, akár a kálvini tanok hatástörténetéről vagy bármi másról. A tematika persze nem mindig a legvitatottabb kérdésekre lesz kihegyezve. Lesz majd az ötvenes-hatvanas évek kulturális ellenállását méltató kerekasztal-beszélgetés is, azaz annak vizsgálata, hogyan jelentett akkor a rendszerrel való szembehelyezkedést az egyházhoz tartozás. Szabó Elődnek a dunántúli reformátusság történetéről szóló könyvéről is tervezünk beszélgetni. De formálódó még a program. Meglátjuk, milyen lehetőségeink lesznek.

Milyen utóélete lesz egy-egy adásnak? Ezekből is születhet majd valamiféle kiadvány?
Tudományos igényű publikációt ezekből a felvételekből nem tudunk készíteni, de mivel sok téma eleve egy-egy publikáció megjelenéséhez is köthető lesz majd, ez talán nem is baj. Nem mondom azt, hogy soha semmilyen írott formában nem dolgozzuk majd fel az adások anyagait, mert ki tudja, de jelenleg még nem ez a célkitűzésünk. Egy-egy adás bármikor visszahallgatható utólag is, és reméljük, hogy az elhangzottaknak lesz majd a tudományos műhelyeken belül is visszhangja. A podcastnak megvan a maga stílusa, sajátos hangvétele, ami eltér a konferenciákétól, és ez arra ösztönöz minket, hogy a hagyományos formák helyett új utakat keressünk. Reméljük, hogy az úton sokan velünk tartanak majd.


Képek: Károli Gáspár Református Egyetem; Parókia portál; pexels.com