TörténÉszOsztók

Vitatott történelmi eseményekről és személyekről indított podcastsorozatot a Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO Kutatóműhelye. De miért forró témák ezek és miért aktuálisak még ma is? Kanyó Ferenc történésszel beszélgettünk.

Új podcastsorozatot indított a Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO Kutatóműhelye TörténÉszOsztók címmel, amelyben vitás történelmi kérdéseket és személyeket járnak körül a meghívott történész-vendégek segítségével. Műsorvezetője Kanyó Ferenc történész, a kutatóműhely tudományos munkatársa, akivel a podcast keletkezéséről, jelenéről és jövőbeli terveiről beszélgettünk.



A RefCOO Kutatóműhely nem csak történelemmel foglalkozik. Miért pont történelmi témájú podcastot indított?
Valóban, sok mindennel foglalkozunk, a Marslakók című tudományos talkshowtól kezdve a különféle egyetemi rendezvényeken át az olyan művészeti pályázatokig és kiállításokig, mint amilyen az Isten a 21. században című projekt. Az idei Csillagpont Református Ifjúsági Találkozóra is viszünk többféle programot, valamint részt veszünk a Reformátusok Szárszói Konferenciájának a szervezésében is. A podcast kapcsán azért a történelem tematikáját választottuk, mert szerintünk kevés a magyar nyelvű, történelmi témájú podcast. Felmerült bennünk, hogy a történészi tudásunkat és kapcsolatrendszerünket izgalmas kérdésfeltevésekre kellene használnunk, szélesebb közönséghez is eljutva.

Mennyire foglalkoztatják manapság az embereket a történelmi kérdések?
Tapasztalatom szerint a hazai közbeszédben a történelem igen hangsúlyosan jelenik meg. Ennek részben az az oka, hogy a történelemnek fontos véleményformáló ereje lehet, például az identitásunk kérdései kapcsán. Másrészt a történelmünk kultúránk fontos eleme, és emellett a családi emlékezetekben is fontos szerepet tölt be. Minél többeket érint egy-egy történelmi esemény, annál forróbb témának számít. Az ebből fakadó érdeklődést számtalan kulturális termék is kiszolgálja már, például sorozatok, képregények, játékok, YouTube-csatornák, amelyek mellé ismeretterjesztő platformként zárkózhat fel a podcast.

Miért pont a podcast a legalkalmasabb az ilyen jellegű ismeretterjesztésre?
Azért gondolkodtunk kifejezetten podcastban, mert ez manapság igen dinamikusan fejlődő tartalomforma. Az emberek szívesen hallgatnak podcastadásokat a legkülönbözőbb témákban, ráadásul akár más, a figyelmüket kevésbé igénylő tevékenységek végzése mellett is. Hazánkban is egyre népszerűbb, mivel egyre többen fedezik fel maguknak az előnyeit. Szerintünk ez a forma tökéletesen ki is szolgálja a megcélzott tartalmat. Nagy előnye, hogy az adásokat nem kell egyszerre elejétől a végéig meghallgatni, hanem félbehagyható bárhol, és később folytatható.



Volt már tapasztalatotok e téren, vagy kezdőként vágtatok bele a műfajba?
Podcast-gyártóként nem volt még tapasztalatunk. Én már meghívott vendégként több rádióműsorban vettem részt, és egy-egy podcastadásban is közreműködtem, de egyébként technikai téren kezdők vagyunk. Szerencsénkre partnerünk, a Runyai Stúdió, illetve a vezetője, Runyai Gábor nagyon sok segítséget nyújt abban, hogy ki tudjuk kerülni a technikai buktatókat. Nekem műsorvezetőként is sokat kell még fejlődnöm, de azon vagyunk, hogy minél gyorsabban leküzdjük a kezdeti gyermekbetegségeket.

Hányan és kik dolgoztok a podcast adásain?
Általában hárman szoktunk részt venni egy-egy adás elkészültében. Az adások megszervezése rám hárul, én vagyok a műsorvezető és a témafelelős, én felelek a meghívott vendégekért és azért, hogy a felvétel elkészüljön. Bársony Márton, a RefCOO Kutatóműhely vezetője mindenben támogat engem a podcast ötletének a megszületése óta, a technikai hátteret pedig a Runyai Stúdió biztosítja. A podcast-ben az a jó, hogy nem igényel nagy stúdiót, így kisebb helyen is professzionális feltételek mellett dolgozhatunk.

Kik a célközönség?
Elsősorban a történelmünk iránt érdeklődők széles tábora, akik szívesen mélyítenék tovább ezzel kapcsolatos ismereteiket. Előzetesen megnéztük, hogy a különféle történelmi Facebook-csoportoknak mekkora a létszáma, és ez alapján hány potenciális érdeklődőnk lehet. Ezek többezer fős online közösségek, viszont a megosztott tartalmaik szakmailag nagyon vegyes minőségűek, ezért ennek a közönségnek nekünk kell szakszerű és hiteles tartalmat biztosítani. Természetesen ezt igyekszünk olyan formában megtenni, hogy azok számára is érdekes legyen az adás, akiknek csak egy-egy résztéma kelti fel az érdeklődését.

Hogyan lehet felkelteni és fenntartani a laikusabb hallgatók érdeklődését?
Erre nincsen univerzális recept. Használhat, ha a kérdéseim provokatívak, és arra ösztönzik a hallgatót, hogy kíváncsi legyen a válaszra. Többnyire olyan kérdéseket teszek fel, amelyek a hétköznapi emberekben is gyakran felmerülnek. Az érdeklődés fenntartásához persze olyan vendég is kell, aki állja a kérdéseket és jól tud rájuk válaszolni. Igyekszünk olyan vendégeket meghívni, akiknek a nézőpontja eltérhet egymástól, vagy legalább más szemszögből ragadják meg ugyanazt a kérdéskört. Az eltérő megközelítések ütköztetése teljesebb képet adhat az adott problematikáról. Emellett szeretnénk azt is bemutatni, hogy a tankönyvek évszámai mögött milyen emberi sorsok húzódtak, és az események milyen hétköznapi következményekkel jártak.

A könnyedebb emészthetőséget mintha olyan formai elemekkel is segítenétek, mint a TörténÉszOsztók elnevezés, a laza introzene és a figyelemfelkeltő címer.
Igen, szerettünk volna könnyen fogyasztható arculatot is kiépíteni, hogy az adásról ne egy unalmas beszélgetős műsor jusson a hallgatók eszébe. Reméljük, hogy a formai könnyedséget sikerül a tartalommal is aládúcolnunk majd – például olyan, az aktuális témához tartozó vonatkozásokkal, amelyek a történelem tankönyvekbe nem férnek bele, itt azonban lesz idő elmondani és kifejteni ezeket.

Hogyan készül el egy-egy adás, a témaötlet megszületésétől az adásba kerülésig?
Követem a híreket, szakmai vitákat, fórumbeszélgetéseket és a Facebook-csoportok vitáit, ezekből kiderül, melyek azok a történelmi témák, amelyek fogalkoztatják az embereket. Ezekhez kell megtalálnunk azokat a szakértőket, akik egyrészt kellő mélységeiben értenek az adott témakörhöz, másrészt jól, érdekesen és hallgatóbarát módon tudnak fogalmazni. Ez utóbbi miatt szoktam olyan korábbi felvételeket keresni róluk, amelyeken erről meg is bizonyosodhatok. Az időpontok egyeztetése után jöhet a tényleges felvétel, majd az adás elkészítése. Mi tartalmi szerkesztést nem végzünk, azaz mondatokat nem vágunk össze, csak annyit vágunk a nyers hanganyagon, amennyit a folyamatosság igényel.

Mennyire nehezítette meg a felvételek elkészítését a koronavírus-járvány?
Mivel a stúdióban egy légtérben beszélgetünk egymással, ezért szigorú biztonsági előírásoknak kellett megfelelnünk. Az eddigi adások többségét védőmaszkokat hordva vettük fel, és ez olykor a hangfelvételeken is hallatszik. Igyekeztünk vigyázni egymás egészségére, és hála Istennek ez elégnek is bizonyult, sikerült elkerülni a fertőzésveszélyt.

Az eddigi adások milyen visszajelzéseket kaptak eddig?
Túlnyomó többségében pozitív visszajelzéseket kaptunk, egy-egy apróbb formai változtatást ajánlottak csupán a figyelmünkbe. Ezeket még mérlegeljük. Eddig sok embert elértünk, a trianonos adásunkat a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport és a meghívott vendégeink is megosztották – utóbbiak ezzel is felvállalták, hogy részt vettek benne. Bízunk benne, hogy a podcast rendszeresen el fogja érni a nívós szakmai fórumokat, és majd maguk a történészek is megkeresnek minket témajavaslatokkal. Volt már ilyesmire példa, de annak az adásnak az elkészítése még előkészítés alatt áll. Olvassuk a megosztások alatt kialakult vitákat is, de helyes és rendjén való, hogy az elhangzottakat pro és kontra megvitassák.



Eddig a 20. századi magyar történelem dominált. Lesznek a későbbi adásokban világtörténelmi témák és más korszakok is?
Az adások nagy része a magyar történelemmel fog foglalkozni, mivel úgy véljük, hogy egy magyar nyelvű, magyar hallgatóknak szóló történelmi podcast tematikájában a magyar történelemnek érdemes dominálnia. Ennek a területnek a problematikái izgatják manapság a hazai közvéleményt, hiszen azok kihathatnak a jelenünkre is. De nem zárjuk ki világtörténelmi események, személyek, korszakok tárgyalását sem, ha azoknak lesz éppen aktualitása. Ami pedig a korszakokat illeti, a már elkészült, de publikálásra váró felvételek között akadnak nem huszadik századi témák is, és további adásokat is tervezünk a korábbi korokról, hiszen tudjuk, hogy ezek is gyakran foglalkoztatják az embereket.

Milyen témák várhatóak a következő adásokban?
Lesz szó például a Mátyás király halálától a mohácsi csatáig tartó időszakról. Vajon tényleg hanyatló korszak volt, vagy csak azért gondolkodunk így róla, mert egy több évszázados történelmi tézis foglyai vagyunk? Erről kérdezzük C. Tóth Norbertet és Neumann Tibort, az MTA kutatóit. De Erzsébet királynőről, azaz Sissiről is várható egy adás. Foglalkozni szeretnénk majd a magyar őstörténet és honfoglalás kérdéseivel is, a legújabb kutatások prezentálásával és a hozzájuk kapcsolódó sokféle vélemény ütköztetésével. Akár több adást is szentelnénk ezeknek, mert nagyon sokáig aktuális és forró témák maradnak még, ezért felelősségünk van abban, hogy szakmai mederbe tereljük a velük kapcsolatos vitákat.


Képek: Szarvas László, Runyai Gábor, TörténÉszOsztók