Közösen megült öröm

Abból fogsz meríteni, amiről azt hitted, hogy üres. 
Meghívó Kánába – negyedik rész.

Egyedül János evangéliumában található meg ez a történet.

Azt nem tudom, hogy megtörtént-e. 

De érdemes úgy élni, úgy hallgatni, hogy igen. 

Tudnád-e úgy folytatni tovább, hogy nem hiszel ebben?

Az átváltozásban?

A vendégségben?

Régen a családok együtt szüreteltek. 

Közösen élt élet, közösen végzett munka. És a közösen megült öröm. 

Más a közelség és a távolság. Napokig tartó lakodalmak. Más az ünneplés. Az ünnep világa.

És a felkészülés.

Hogyan érkeznek az emberek? Ki tudja, ki mikor ér oda. 

Meg kell őket etetni, felveszik a kapcsolatot egymással. 

Isznak és esznek. Van, aki később fut be.

Felkerekedett a barátaival. Járóföldnyi távolságokra. Nem tudjuk, hogy hol van. Valaki kimerül az utazástól.

A szövegben semmi rendkívüli, természetfeletti eszközről nincsen szó. 

A csodákról alkotott fogalmaink olykor nagyon éretlenek. 

Itt minden eszköz valós. 

Ezek az anyagok ott vannak többünk konyhájában: agyagkancsó, víz. 

Lakodalmon is jártunk már. A násznaggyal is nevettünk. 

Mi is szeretnénk esküvőt és vendégeket.

Mi is szeretnénk az életet.

A megváltás története van Jézus poharában. 

A legnagyobb átváltozás története, ami az Atya világában lehetséges.

A fehér párában csillogó szőlősorok. 

A lugas, amely úgy nyújtózik fölénk, mint egy sátor. A lombok árnyéka. 

Árnyékában vágyom pihenni”  így szól az Énekek éneke.  

Mind körüle pihennek. 

Itt legalább ilyen erős szövetség köttetett meg. 

A bor a szőlőfajták házassága is lehet. Nemesebb jegyekért, derítőbb ízekért, a tisztább karakterért.

És ezt a bort megáldotta. Megáldotta ezeket a változásokat.

Oltványokkal, a tőről metszett szárrészekről is szaporodik. 

Így lehet a szőlőtő. Ott vannak benne az ősök. Ott van minden felmenő. Hálaadás az életért, amely továbbáramolhatott.

És abból fogsz meríteni, amiről azt hitted, hogy üres. 

Amiről azt hitted, hogy értéktelen. 

Amiről azt hitted, nem menyegzőre való. Az lesz a forrásod. Neked olyan forrásod lesz. 

Olyan borral fogsz hálát adni, amely vízből változott azzá. 

Olyan borral, amelyet csoda termett.

Amelyet mai nap nem értenek, hogy miként volt lehetséges. 

Olyan menyegzőn leszel vendég, amelyet még nem látott a világ.

 

Szabó Dóra Sarolta