Kimondom nyíltan és baráti hangon

„Szívesen megosztom tapasztalataimat, de arra is szabadságot kérek, hogy elmondhassam, mivel nem értek egyet. A püspök a tapasztaltságomon túl azért is kérhetett fel, mert szabad szívvel fordulok hozzá, aki nyílt és baráti hangot üt meg, ez a főtanácsosi tisztség lényege.”

A Dunamelléki Református Egyházkerület januári alakuló közgyűlése létrehozta a püspöki főtanácsosi tisztséget. Balog Zoltán püspök kifejtette, mivel a közgyűlés korábbi határozata szerint a főjegyzői tisztséget esperes nem töltheti be, az egyházkerület szűk vezetői köréből hiányzik az esperesek rálátásával és tapasztalatával rendelkező személy. A püspök az új tisztségre Takaró András délpesti esperest kérte fel, akit a főtanácsosi munkáról, az új ciklussal kapcsolatos elképzeléseiről és az egyházkerületben végzett szolgálatáról kérdeztük.

A püspöki főtanácsos nem új keletű tisztség a református egyházban, a magyarországi egyházkerületek élén olyan egyházvezetőket kérnek fel erre a szolgálatra, akik a püspök munkáját tanácsadóként is segítik. Takaró András szerint ehhez nélkülözhetetlen az a bizalmi és bensőséges baráti viszony, amely a tanácsadás záloga, és amely több évtizede formálódik közötte és Balog Zoltán között.

Előzmények
„Barátságunk a közös teológusévekig nyúlik vissza, azóta életútjaink elváltak, de az egymás iránti mély tisztelet mind a mai napig megmaradt. Erre példa, amikor Balog Zoltán meghívott a Budapest-Hold utcai templomban tartott megbeszélésre, ahol bejelentette indulását a püspökválasztáson. A januári közgyűlésen az új püspök tőlem mint korelnök esperestől vette ki az esküt, ekkor beszélt először nyilvánosan az új tisztségről.”

A felkérés előzménye, hogy Takaró András megbízott főjegyzőként állt Szabó István volt püspök mellett az előző ciklus utolsó két évében. Mint kiderült, az új püspök először arra kérte a délpesti esperest, hivatalosan is folytassa az akkor még „szükségfőjegyzői” szolgálatot.
„Mivel nem volt egyértelmű, pontosan milyen kötelezettségei, feladatai vannak a főjegyzőnek, ezért azt mondtam, amíg ez nem derül ki, addig nem vállalom ezt a tisztséget. Prosperáló gyülekezetet vezetek Kiskunlacházán, országos viszonylatban is nagy egyházmegyét pásztorolok. A Zsinat nagyon jó döntést hozott, amikor kimondta, esperes nem lehet főjegyző, és az is a döntésem mellett szólt, hogy nagyon szeretem az egyházmegyémet, közösségeink formálódását, a megkezdett lelki építkezést.”

Mit is jelent?
Az egyházkerület vezetősége megújult, de az eddig ismert tisztségek mellett nem mindenki előtt volt egyértelmű, pontosan milyen feladatot lát el a püspöki főtanácsos.
„Balog Zoltán frappánsan foglalta össze e tisztség lényegét: az az egyházvezető, aki megtanácsolja a püspököt abban, amiben tanácsot kér, háttér-információkat ad az adott egyházi üggyel kapcsolatban. Mind a püspök, mind a főjegyző első ciklusát kezdte el, nekik még nincs gyakorlati tapasztalatuk a kerület működésével, a folyamatokkal, a megörökölt egyházmegyei, kerületi és zsinati ügyekkel kapcsolatban. A püspök alapvetően ezekben a témákban kér tanácsokat tőlem. Azt tapasztaljuk, mielőtt döntést hozna, mindig kikéri az egyházmegye espereseinek és gondnokainak véleményét is.”

A rangidősséggel járó vezetési és élettapasztalat éppen akkor válhat gyümölcsözővé, amikor új egyházvezetőség áll fel. Takaró András szerint ha a vezetőség a megkezdett úton halad tovább, nagyon sok áldás származhat az új tisztségviselők együttműködéséből.
„A püspök és a főjegyző új gondolatokkal érkezett, de a terveket egyházi beágyazottság nélkül nem tanácsos megvalósítani, ezért fontos, hogy olyan tapasztalt segítő is jelen legyen a vezetésben, aki régóta a kerületben szolgál és fel tud mutatni olyan háttértudást, amely az új szereplőknek még nem áll rendelkezésére.”

Kipróbált életút, baráti hang
A főtanácsos, mint mondta, örül a felkérésnek, és azt is vallja, tanácsai nem kötelező érvényűek. Takaró András egyetlen feltétellel vállalta a tisztséget.
„Azt mondtam, hadd legyek az, aki kritikát is megfogalmazhat. Szívesen megosztom tapasztalataimat, de arra is szabadságot kérek, hogy elmondhassam, mivel nem értek egyet, legyen szó személyi ügyekről, egyházpolitikáról, stratégiáról, misszióról. Balog Zoltán ezt elfogadta, a tapasztalat mellett azért is kérhetett fel, mert szabad szívvel fordulok hozzá, aki nyílt és baráti hangot üt meg, ez a főtanácsosi tisztség lényege.”

Mind a négy egyházkerületben más céllal és feladattal – például gazdasági ügyekkel kapcsolatos tanácsadással – jöttek létre a főtanácsosi tisztségek. A dunamelléki püspöki főtanácsos független, másokat nem utasító szolgálattevő, aki kizárólag a püspöknek tartozik barátságával, tanácsaival, meggyőződésével.
„Ez a forma is egyedi, ahogyan mind a négy egyházkerületben másról beszélünk. Sokszor inkább kérek, mint tanácsot adok, öröm számomra, hogy az új ciklust kezdő püspök és főjegyző mögé állhatok. Ha hozzám fordulnak, akkor elmondom, amit gondolok, de előfordul, hogy úgy érzem, nekem kell megszólalnom. Ki merem mondani, amit gondolok, de nem akarok megmondóember lenni. A segítés lényege a véleményem, látásom kimondása és a megoldáscentrikus párbeszéd a tanácsot kérő és adó között.”

Történelmi időkben
Az új ciklusban nagy szükség lesz erre a kimondásra és a megoldáscentrikus párbeszédre. A főtanácsos a kerület előtt álló feladatokról is beszélt.
„Szétválogattuk a vezetői feladatokat, szakértőket kértünk fel, teljesen új struktúra alakult ki, amelyben lassan a helyükre kerülnek a szereplők. Módosítottuk a bizottságokkal kapcsolatos egyházkerületi szabályrendeletet, az volt a tanácsom, olyan személyeket delegáljunk a bizottságokba, akiket az egyházmegyében előadónak választottak. Ennek eredményeként az egyházmegyék szakelőadóinak munkája összeadódhat és kerületi szintű, okos, jó előterjesztések születhetnek. Mint közismert, Baranyában elodázhatatlan a kisgyülekezetek újragondolása, az elárvult közösségek pásztorolásra. Budapestet leszámítva mind a hat megyét érinti a kérdés, mit kezdjünk szórványterületeinkkel.”

A szolgálattevők javadalmainak és a lelkészek által tartott hittanórák kérdése megkerülhetetlen lesz. Takaró András esperesi megválasztása óta hangoztatja, hogy palástpárti, aki kiáll lelkészeiért.
„A kiindulópontokat kell megtalálnunk, hogy lelkészeink pontosan mire is kapták a megbízatást. Harmincéves hiátusunk van hitoktatóképzésben, szintén kérdés, hogyan lehet a lelkészi szolgálatot nem végző, hatályban tartott lelkipásztorainkat visszaintegrálni a gyülekezeteinkbe. A különféle közösségi és kegyességi irányzatokat is egyben kell tartanunk, ehhez bölcsességre és higgadtságra lesz szükség.”

Hogy a rend minket szolgáljon
Ma három lelkésznemzedék szolgál, a főtanácsos mint rangidős esperes pásztorolja a fiatalabb lelkipásztorokat. Mint fogalmazott, a pandémia rávilágított a generációk közötti különbségekre is.

„Felnőtt egy nemzedék, amellyel, úgy tűnik, már nem értjük egymást. Egészen mást gondolnak misszióról, gyülekezetépítésről, ifjúsági munkáról, politikai nyilvánosságról. Természetes, hogy a fiatal lázad, de ez akkor lehet építő, ha lázadását az egyházi struktúrán belül éli meg. Én is lázadok olykor, amikor ifjú hévvel vitatkozom zsinati kérdésekben. Akkor ezt azért teszem, mert szent meggyőződésem, hogy meg kell jobbítani az életünket a kerületben, megyében, gyülekezetben. Serva ordinem et ordo servabit te – szolgáld a rendet, és a rend szolgál téged. A rend maga a Szentírás, és az új, ha ellentmond neki, megálljt kell parancsolnunk. Ha valami megbontja a bibliai megbonthatatlant, akkor az bűn – és ezt minden korban ki kell mondanunk.”

Takaró András éppen az idősebb generáció nyugalmával szeretne segíteni a pandémia és a bizonytalanságok által terhelt fiatalabb korosztálynak. A segítéshez kölcsönös nyitottság szükséges, ezt a főtanácsosi munkában folyamatosan megéli, ahogy a dunamelléki esperesekkel való közös szolgálatban is.

„Isten különleges ajándékának látom a közöttünk lévő kapcsolatot. Az újraválasztott esperesek olyan munkát végeznek, amely a megyében élő lelkészek, gondnokok és presbiterek számára meggyőző, ez rendkívül nagy elismerés számunkra. Középvezetőkként szolgálunk, ez valódi kihívás, hiszen minden ügy a mi asztalunkra kerül. Nemcsak esperestársak, hanem barátok és testvérek vagyunk, ez akkor válik igazán fontossá, amikor a fiatalabb kollégák felhívnak és tanácsot kérnek tőlünk. Megfogadtuk, soha nem adunk hamis információt egymásnak, ezt be is tartjuk. Rendkívüli munkabírású esperesi karról beszélünk, akik a tisztségüket meghaladó feladatokat is ellátnak.”

Az új tisztség által a tanácsos az egyházi élet legkülönfélébb szintjein, a kisgyülekezetektől a megyéken át egészen a zsinatig adhat háttértámogatást a püspöknek. Takaró András ezután is a valóság kimondásával, nyílt és baráti hangon szeretne fordulni mind a püspökhöz, mind az egyházkerület vezetőségének többi tagjához, mindenkihez, aki tanácsot szeretne kérni tőle.


Somogyi Csaba
Képek: Somogyi Csaba