Bár a koronavírus okozta járványhelyzet és az ennek kapcsán hozott intézkedések otthonlétre kényszerítenek sokunkat, ez nem jelenti azt, hogy a szellemi barangolásokról le kellene mondanunk. A rendkívüli helyzet nem csupán kényszer, de akár lehetőség is lehet számunkra, ezért is ajánlottunk a böjti és húsvéti időszakban olvasni- és néznivalókat. Ugyanakkor kétségtelen, hogy könyvekhez és filmekhez még mindig könnyebben juthatunk hozzá, mint egyéb művelődési lehetőségekhez. Nehéz helyzetbe került a kultúra, akár az intézményekre, akár az egyénekre gondolunk. A fesztiválok most elmaradnak, a kiállítások bezártak, a múzeumoknak és látogatóiknak pedig új utakat kell találniuk ahhoz, hogy ilyen körülmények között is egymásra találhassanak. Ez utóbbi azonban korántsem reménytelen.

Az emberi kreativitás nem ismer határokat, és az internetnek köszönhetően számos lehetőség kínálkozik arra, hogy hidakat teremtsünk gyűjtemények és otthonaink között. Sok múzeum tett közzé honlapján vagy közösségi oldalán virtuális tárlatokat, amelyeket online barangolhatunk be videók vagy fotók segítségével, némely esetben interaktív módon is. Mások játékokat, kihívásokat hirdettek meg; például arra buzdítanak, hogy otthon alkossunk újra egy-egy híres festményt vagy egyéb műalkotást hétköznapi tárgyaink, családtagjaink és háziállataink segítségével, fényképezzük ezt le, és osszuk meg a közösségi médiában #karanténművészet vagy #legyelteismualkotas hashtaggel. De mi a helyzet a református egyházhoz kapcsolódó gyűjteményekkel? Milyen lehetőségeket kínálnak? Ennek jártunk utána.

Dunamelléki házimuzi
A kecskeméti Ráday Múzeum a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének egyik tagintézménye. Egyházművészeti gyűjteményét 1967-ben alapították, múzeumként 1983 óta működik Kecskeméten, gyűjtőterülete az egyházkerület egészére kiterjed. Fő célja, hogy látogatóit megismertesse a kálvinista gyülekezetek életével. A kecskeméti Ókollégium épületében található múzeum gyűjtőkörébe ezért az egyházkerületi gyülekezetek életét, történetét reprezentáló anyagok tartoznak; azaz történeti források, képző-, ipar- és népművészeti tárgyak, amelyek általában a református istentisztelet liturgikus hagyományaihoz kapcsolódnak. A múzeum művészettörténeti kuriózumokat is tartalmazó anyaga napjainkban már jórészt adományok révén gyarapodik.



Bár a járványveszély miatt a múzeum zárva tart, a programok és foglalkozások elmaradnak, az intézmény munkatársai szeretnék hangulatosabbá tenni látogatóik számára az otthon töltött időt, ezért Facebook-oldalukon kincseik bemutatásával, kiállításaik érdekességeivel jelentkeznek rendszeresen #házimuzi sorozatukban. A múzeumpedagógus kollégák mindennap megosztanak egy-egy posztot, így képpel, videóval, rövid szöveg segítségével teremtik meg számunkra a szellemi barangolások lehetőségeit. A kezdeményezés igen nagy érdeklődésre tett szert, napról napra egyre többen követik a posztokat. A múzeum emellett másokhoz hasonlóan szintén arra buzdít mindenkit, hogy alkossa újra otthonában híres műalkotások beállításait, és ossza meg az erről készült fényképet.

Vizuális igehirdetés Pápáról
A Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek a dunántúli reformátusság írott és tárgyi emlékeinek összegyűjtése, őrzése, feldolgozása és bemutatása az elsődleges feladata. 1958-ban jött létre a régi pápai főiskolai könyvtár, az egyházkerületi levéltár és kollégiumi régiségtár összevonásával a Dunántúli Református Egyházkerület központi közgyűjteményeként. Kincsei a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség szerves részét képezik. A pápai Ótemplom felújított épületében 2018 májusában nyílt meg a Pannonia Reformata Múzeum, ahol a templomtér eredeti szakrális funkcióját is megtartva különleges kiállításokat rendeztek be. Ennek köszönhetően egyszerre szolgál istentiszteleti, közösségi, kulturális térként és multimédiás oktatási központként.



A Pannonia Reformata Múzeum a zárvatartás idején már két virtuális sétára is invitált minket Facebook-oldalán. Az első videójuk virtuális helyszín- és kiállításbejárás volt: az Ótemplomról készült 3D-s modellben az állandó kiállításokból és a templom-múzeum életéből, programjaiból mutattak ízelítőt. A második videóban pedig rendhagyó húsvéti tárlatvezetésre invitáltak minket: Halászné Kapcsándi Szilvia, az intézmény munkatársa a húsvét ünnepéhez tartozó kiállítási elemeket mutatta meg benne. Mindkét virtuális séta a Hajlék az örökkévalóságban című állandó tárlathoz kapcsolódik, amely „vizuális igehirdetés” az Ótemplom sajátos építészeti adottságait kihasználva és a bibliai kegyességtörténetre koncentrálva.

TárgyMesék és virtuális kiállítás Debrecenben
A Debreceni Református Kollégium Múzeuma – korábbi hivatalos nevén: Református Kollégiumi és Egyházművészeti Múzeum – a Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények egyik tagintézménye, amely egyrészt egyházkerületi hatáskörű, másrészt az 1538-as alapítású Debreceni Kollégium múzeuma. Ennek köszönhetően bemutatja mind az egyházkerület, mind a Kollégium történetét, és ezer szállal kötődik a „kálvinista Róma” múltjához. A több évszázados előzmények és egy XIX. századi nyilvános periódus után 1964-ben kapott hivatalos engedélyt a nyilvános működéshez. Azóta többször is megújult, összekapcsolva a közel félezer éves hagyományokat a legmodernebb interaktív eszközökkel és színvonalas múzeumpedagógiával.



Múzeumi TárgyMesék című sorozatukban hétről-hétre szeretnék gyűjteményünk egy-egy különleges darabját bemutatni Facebook-oldalukon, emellett videójukban gyerekeket is invitáltak közös alkotásra. A „Debrecen.. .szabadságharcunk nyugalmas bölcsője” – költők, írók 1849-ben című időszaki kiállításuk sajnos a járvány miatt már nem látogatható, de helyette lehetőségünk van virtuálisan bejárni a tárlatot. A három videóból álló online séta a múzeum YouTube-oldalán érhető el. Megtekintésük során nem csupán az 1849-49-es forradalom és szabadságharc híres irodalmi alakjainak debreceni vonatkozásaival találkozhatunk, de megismerhetjük feleségeiknek a szabadságharcban betöltött szerepét is. Mindezeknek köszönhetően igen szemléletesen jelenik meg előttünk a korabeli enteriőr.

A pataki díszterem és kincsei
A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek az évszázadok folyamán négy részlege alakult ki: a Nagykönyvtár, a Múzeum, a Levéltár és az Adattár. Egyes források alapján úgy tartják, hogy a kollégiumi Nagykönyvtár közel ötszáz éves történelemre tekinthet vissza. Ennek során olyan mecénásai voltak, mint a Rákóczi vagy a Lorántffy család, jelenlegi épületének dísztermét pedig Pollack Mihály, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere tervezte. A könyvtári gyűjtemény több mint félmillió tételből áll, állományrestaurálással saját műhelyben foglalkoznak. Az épület rekonstrukciója és modernizációja 2014-ben fejeződött be, ennek során a belsőépítészeti és restaurátori munkák mellett gépészeti beruházásokra is sor került.

Mivel az elrendelt vészhelyzetre való tekintettel március tizenkettedike óta a sárospataki Nagykönyvtár is zárva van, a kutatószolgálat és a látogatásvezetés pedig bizonytalan ideig szünetel, az intézmény virtuális tárlatbejárás keretében hozza otthonainkba mind a dísztermet, mind a benne helyet kapó kiállítást. A gyűjtemény honlapjára kikerült gyönyörű összeállításban nem csupán fotók láthatóak, de rengeteg magyarázó szöveg is kíséri őket, így a műkincsek és dokumentumok tág kontextusban tárják elénk a Kollégium, Sárospatak és a Rákócziak történetét. Az oldal elkészítése és a képanyag összeállítása Éger Gábor munkája, az ismertető szövegeket és tárgyleírásokat Kusnyír Éva, Kovács Áron és Éger Gábor készítették. Éljünk hát a lehetőséggel, és induljunk virtuális tárlatbejárásokra!

A cikkben szereplő adatok és képek forrásai a felsorolt intézmények hivatalos honlapjai és Facebook-oldalai voltak.