Ki a Ráday? Mi a Ráday? Miért a Ráday? címmel nyílt kiállítás 2022. június 21-én a Ferencvárosi Helytörténeti Múzeumban (bejárat: 1092 Budapest, Erkel utca 15.) a Ráday Gyűjtemény Ráday Könyvtárának szervezésében. Célja, hogy a maga sokszínűségében mutassa be a Ráday családot, gazdag könyvgyűjteményük egy-egy becses darabját, a Ráday Könyvtár és Ráday Levéltár kapcsolódó dokumentumait, a könyvkötészet történetét, és mindezeken keresztül a Ráday Gyűjtemény és a Ráday Kollégium névadójára emlékeztessen minket.



Amellett, hogy az augusztus 22-ig megtekinthető tárlat Ráday Pál és Ráday Gedeon emlékét is ápolja, ráirányítja a figyelmet a 19. századi Aurora-körre, Kisfaludy Károlyra, Vörösmarty Mihályra, Szemere Pálra, Kazinczy Ferencre és Kölcsey Ferencre is, valamint Arany Jánosra, aki egy időben a mostani kiállításnak helyet adó Erkel utcában lakott. A látogató megismerkedhet a polihisztor Fáy Andrással és a Ráday Könyvtár múltjával is, miközben tematikus portrék és metszetek reprodukciói segítik elmélyedését.



Emlékeznünk kell
A tárlatot ünnepélyes keretek között nyitották meg június 21-én: beszédet mondott Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény igazgatója, Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, valamint Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója. Az eseményen közreműködött Csörsz Rumen István irodalomtörténész és régizenész, valamint Bölcsföldi András, a budapesti teológia spirituálisa.



A kiállításnak az ad aktualitást, hogy a Ráday Könyvtár hamarosan visszaköltözhet régi-új helyére, a Ráday utcába. Küszöbön áll az újraindulás – jelentette be ennek kapcsán Berecz Ágnes. Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt évek sok-sok csapása és szétszórattatása közepette mintha háttérbe szorult volna, mennyi minden kapcsolódik a Ráday utca 28-hoz, és az is, hogy mindezek mit jelentettek számunkra. Pedig emlékeznünk kell erre, ha érteni akarjuk egyházunkat, a Dunamelléki Református Egyházkerületet, a budapesti református értelmiségiek közösségét.



A gyűjteményigazgató köszönetet mondott a kiállítás megvalósulásáért a Ferencvárosi Önkormányzat, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény és Egyesület, valamint a Ráday Gyűjtemény munkatársainak, külön kiemelve a kurátorokat: Veres Anna Máriát, Sárai-Szabó Katalint és Kovácsné Pázmándi Ágnest.



A név kötelez
„Ezeknek a kulturális kincseknek nemcsak múltjuk van, hanem jelenük és jövőjük is, ezért ez a kiállítás a jövőnek is üzen” – hangzott el Balog Zoltán püspök köszöntőjében. Hozzátette: sokat gondolkoztak azon, hogyan nevezzék el a Ráday 28. alatti régi-új intézményegyüttest. „Én azoknak a pártján állok, akik úgy gondolják, nem szabad hagyni, hogy feledésbe merüljön az a nemcsak kultúrtörténeti, hanem kegyességtörténeti, közéleti-politikatörténeti értékrendszer, amelyet a Ráday család képvisel.” A kérdés szerinte az, hogy van-e elég erő a magyar reformátusságban ehhez az emlékezetkultúrához.

Bár még nem dőlt el, hogy az ősszel ünnepélyes keretek között is megnyíló épületegyüttes neve Ráday Kollégium vagy Ráday Ház lesz, az már biztos, hogy a Ráday név megmarad. Az egyházvezető szerint az intézmény elnevezésének akkor van értelme, ha nemcsak a nevet igyekszik fenntartani, hanem mindazokat az értékeket, amelyeket a Ráday család képviselt, a magyar protestantizmus súlyos megpróbáltatásai közepette is. „Öntudatosan képviselték azt a protestáns kegyességet, kultúrát és közéletiséget, amelyre ma is nagy szükség van” – fogalmazott az egyházvezető.

„A Ráday család tagjainak életművében hihetetlenül inspiráló, hogy kultúra, tudomány, közéleti felelősség és a mély kegyesség, az isteni gondviselésbe és megváltásba vetett hit úgy tartozott össze, hogy ebből nem csak maradandó alkotások és életművek születhettek, hanem azok továbbra is inspirálók maradtak számunkra. A mély istenhit az a meder, az az összefogó kapocs vagy keret, amelyen belül a tudományért, a nemzetért és a kultúráért való felelősségvállalás és rajongó szeretet maradandó értékeket hozhat létre. Ha mindez valóban inspirál minket, akkor ez a kiállítás se jött létre hiába” – vonta le a következtetést Balog Zoltán.



Modernitás és hagyomány
Ráday Pál és Gedeon olyan korszakban éltek, ami nagyon hasonló a miénkhez – mondta beszédében Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója. A török hódoltság ideje nem volt éppen fénykora Magyarországnak, utána pedig egy nagyobb birodalomba integrálódott a magyarság. Számos terv készült a XVII. században arra, hogyan kell az országot modernizálni, kulturáltabbá tenni, felépíteni az intézményrendszert, az egyházak infrastruktúráját, de nem volt egyetértés abban, hogy mindez a modernizáció saját hagyományaink feladását jelenti-e vagy inkább szerves, folyamatos változást.

„A birodalomba való integrálódás folyamat. Ha ezt sikerül lassítani, akkor vannak eredmények” – fejtette ki Monok István, aki szerint kurucos hozzáállásunk miatt nemcsak annak idején, de ma is nagy a vezetőink felelőssége abban, hogy ne menjünk fejjel a falnak, ha külföldről akarják megmondani, mit hogyan tegyünk. A Ráday család tagjai ezt nemcsak megértették, de következetesen is képviselték. „Meg kell őrizni a hagyományos értékeket, de ezt csak úgy lehet, ha az ember közben hihetetlenül sokat tanul.” Már a XVIII. században egyértelmű volt, hogy ehhez szükség van a könyvekre, és ez ma is így van.

A főigazgató szerint azokra a generációkra kell odafigyelnünk, akik, miközben lassítani tudták az elkerülhetetlen folyamatokat, tudatosan adtak át értékeket és modernitást a könyveken, iskolákon, egyházakon keresztül. Erre az örökségre emlékeztet minket ez a kiállítás. Azt is kifejtette, hogy részéről mindez csupán a személyes olvasata a tárlat tárgymutatójának, amelyről más előadó más olvasatot prezentált volna. De éppen ezért fontos, hogy megtanuljuk olvasni és értelmezni az indexeket, azaz a név- és tárgymutatókat, ezek ugyanis nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy szellemi kincseink megértésében előrébb jussunk.



Ég és föld között
Bölcsföldi András spirituális a száz évvel ezelőtt született Nemes Nagy Ágnes A lovak és az angyalok című versét hozta a megnyitóra. A mű felvezetéseként elmondta: Ráday Pál is azok közé az emberek közé tartozott, akik két lábbal a földön járnak, mégis fölfelé tekintenek, és meg is fogalmazzák az égit. „Érdekes módon kapcsolódik össze a fizikai, földi lét a lelki, mennyei léttel. Minket, teológusokat az érdekel igazán, ami a kettő között van.”

Nemes Nagy Ágnes erre az alkalomra kiválasztott verse is ezt keresi: a lovak a földi hűséget, a gyorsaságot, az erőt fejezik ki, az angyalok pedig énekükkel, zenével a föld felettit. A vers A jelenések könyvében találja meg a kettő közötti közös pontot, ahol a lovak és az angyalok egyrészt az ítélet képét fejezik ki, másrészt azt a közösséget, amelyet csak Isten adhat meg nekünk.


A tárlat a hétköznapokon (hétfő kivételével) 10 és 18 óra között, szombaton 10 és 14 óra között tekinthető meg.

Barna Bálint
Képek: Bazánth Ivola