Újramesélt ősi történetek

Frédéric Boyer és Serge Bloch illusztrált Bibliája egyszerre feldolgozás, értelmezés, újraértelmezés és prédikáció, amely könnyed formában tálalja a komoly teológiai mélységeket.

Hogyan lehet képpel és közérthető nyelvezettel átadni Isten Igéjét úgy, hogy megmaradjon annak összetettsége? Szükségszerű-e, hogy egy adaptáció beszűkítse az értelmezési kereteket? Hogyan lehet valami egyszerre örök érvényű és korszerű? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Frédéric Boyer író és Serge Bloch illusztrátor, amikor elkészítették a Biblia – Az ősi történetek című könyvüket.



Klasszikus és modern
A több mint ötszáz oldalas mű az Ószövetség harmincöt könyvét dolgozza fel mintegy kétezer rajzzal és újragondolt szövegezéssel, a kötet végén pedig a hátteret megmagyarázó jegyzetek találhatóak. A végeredmény rendkívül összetett – annak ellenére, hogy a képek minimalisták, a szövegrészek pedig rövidek és tömörek. A töménysége ellenére üdítő és élvezetes a tálalása, és nemcsak felnőttek, de fiatalok számára is könnyen emészthető. „Azt akartuk, hogy ez a feldolgozás egyszerre legyen klasszikus és modern, egy család együtt olvashassa" – fogalmazott Serge Bloch egy tavalyi nyilatkozatában.



A könyv keletkezésének a története is igen izgalmas. 2001-ben egy nagyjából hatvanfős, írókból és bibliaértelmezőkből álló csapat újabb francia nyelvű bibliafordítást készített. Ennek a csapatnak a tagja volt Frédéric Boyer is, aki később úgy döntött, érdemes lenne mindezt újszerű formában is elmesélni, ezért kiválasztott harmincöt könyvet az Ószövetségből, és felkérte Serge Bloch illusztrátort a rajzok elkészítésére. Együttműködésükből végül nem csupán egy közös könyv készült, hanem egy harmincöt részből álló animációs filmsorozat is, amelynek epizódjai megtekinthetők YouTube-on.



A Biblia – Az ősi történetek című kötet több nyelven is megjelent már, az idén pedig magyarul is napvilágot látott a Scolar és a Vivandra kiadó gondozásában. A magyar fordítás Pacskovszky Zsolt munkáját dicséri, aki remekül eltalálta azt a stílust, amely egyszerre mély és szórakoztató, könnyed és magával ragadó. A Budapesti Francia Intézet Latitudes Könyvesboltjában tartott könyvbemutatón Fabiny Tamás evangélikus püspök, teológus; Békési Sándor református lelkész-teológus; valamint Illés Andrea, a Scolar Kiadó főszerkesztője beszélgettek a kötetről.



Olvasatok párbeszéde
„Ez a mű egyszerre feldolgozás, értelmezés és újraértelmezés. Átgondolt és igen kreatív reflexió” – fogalmazott a könyvbemutatón Fabiny Tamás. „Olykor megbotránkoztat, kemény kérdéseket tesz fel, de az egyház csak örülhet ennek, mert ezáltal nyitottabbá válunk az eredeti Szentírás iránt. Igehirdetőként fontosnak tartom, hogy az elvontabb szövegrészleteket is közérthetően tudjuk elmondani, ezért jó egy ilyen kezdeményezés.”



„Biztosan fogják gyerekek is forgatni, de az lenne jó, ha felolvasnák nekik, ha elhangzana, mert minden bibliaolvasás dialógus. A történetmesélésnek ereje van, az olvasataink pedig párbeszédet folytatnak egymással. Minden magyarázat értelmezés, de egyik sem lehet kizárólagos, mert fontos az értelmezés szabadsága” – fogalmazott az evangélikus püspök. „A mű szerencsés válogatás, de a kisebb próféták közül páran hiányoznak belőle.”



„Kiemelném azt a frappáns humort is, amely a szövegben, képben, címadásokban egyaránt megjelenik. Engem olykor a Richly Zsolt és Lackfi János által készített Luther-rajzfilm stílusára emlékeztetett. A megfogalmazás emellett igen sokrétű: például a semmiből teremtés egyúttal a szavakkal teremtés metaforája is egyben.” Fabiny szerint a tartalomból és a szerkesztésből is érződik a könyvön, hogy komoly teológiai tudás áll mögötte.



Egyszerűség, egyensúly, mélység
Békési Sándor úgy véli, a mű nemcsak interpretáció, de egyfajta prédikáció is egyben. „Egyszerű a nyelvezete és a képi világa, ez pedig az alázat példája” – fogalmazott. „Többezer éves vita, hogy a kép vagy a szöveg volt az első. A Biblia alapján a kimondott szó volt a kezdet. E könyv kapcsán azonban nem lehet megmondani, hogy a képei vagy a szövege volt-e előbb, mert mindkettő úgy ragad meg egy-egy gondolatot, hogy végig megőrzi az egyensúlyt. Még az olyan nehéz kérdésekre is talált választ, hogy egy zsoltárt hogyan lehet illusztrálni. A zsoltárok imák. A könyv megoldása erre az, hogy ezek az imák rólunk szólnak, a mi érzéseinkről és helyzeteinkről, és ezeket ülteti át képi világába.”



„E válogatás nemcsak hiányt, de többletet is tartalmaz, mert a Septuaginta könyvei közül is került bele néhány” – magyarázta a református lelkész. „A babiloni fogság idején játszódó kerettörténete bibliatörténeti kutatásokon alapszik, ugyanis a fogság alatt jegyezték le ezeket az ősi szövegeket. A könyvben az emberi történelem a Paradicsomból való kiűzetéssel kezdődik, ezért a korábbi történéseket álomszerűen ábrázolja, hiszen az álom a mindenkori ember állapota is egyben.” Szerinte a mű súlyos mondatai arra sarkallnak bennünket, hogy az eredeti Bibliát is forgassuk. „A törvény kapcsán a felelősségről és a szabadságról egyaránt beszél. Ez óriási teológiai mélység, amelyet érdemes továbbgondolni.”



Tartalom és forma egysége
„Egy csodás történet képes meggyógyítani a világot” – idézte a mű egyik mondatát Békési. Kiemelte, hogy a könyv végén olvasható jegyzetek ugyan hasznos háttértudást adnak, és lehetővé teszik, hogy a gondolatokon túl magáról a könyvről is beszéljünk, de az elragadtatást a főszöveg adja meg. „Ennek a kép és a szöveg mellett a tipográfia és a szerkesztés is eszköze. Nemcsak megindít, de egyúttal sajátos értelmezést is nyújt. Gondoljunk például Jerikó falainak a leomlására, vagy arra, hogy Izsák feláldozásánál hogyan jelenik meg egy piros kereszt! Szintén rendkívül kifejező, hogy a tízparancsolat a kötet közepén található, két külön oldalon, mintha a könyv két fele lenne a két kőtábla.”



Tartalom és forma egységét szimbolizálja az animációs sorozat is. A könyvbemutatón levetítették a legelső részét, hogy össze lehessen vetni a könyv képeivel és szövegeivel. A négy percnél valamivel hosszabb, francia nyelvű videó a teremtés történetét mesélte el – egy bevezető képmontázst leszámítva valóban a könyvből ismerős rajzokkal és mondatokkal. Az ember csupán ez alapján nem is tudná eldönteni, hogy a könyves vagy az animációs változat készült-e előbb. A rajzfilm kiválóan működik iskolai oktatóanyagként, de otthoni megtekintése is lehet nevelő erejű a gyerekek vagy fiatalok számára. Emellett a felnőtteket is képes mélyebben elgondolkodtatni a már ismert történetek újramesélésével.


A remény ígérete
Frédéric Boyer és Serge Bloch jelenleg a folytatáson dolgoznak, hiszen a Biblia csak úgy lesz teljes, ha az Ószövetség mellé elkészül majd az Újszövetség is: könyvként és rajzfilmként egyaránt, hogy ne csak a kép és szöveg, de a nyomtatott és digitális művészet is hirdesse az Örömhírt. Serge Bloch pedig azt ígéri, a folytatás Jézusa nem úgy fog kinézni, ahogy az adaptációkban szokás őt ábrázolni, hanem személyiségének és közvetlenségének az üzenetére koncentrálnak majd. Külsőre olyan lesz, mint bárki más. Érkezését a már meglévő kötet befejezése is előrevetíti próféciáival, ezért az első rész a remény ígéretével zárul. Hiszen csak így képes a történetmesélés arra, hogy meggyógyítsa a világot.




Barna Bálint
Képek: Barna Bálint; Füle Tamás

 

BIBLIA - Az ősi történetek