Prófétai szerepben

Ahhoz, hogy ma valaki a teremtésvédelem prófétája lehessen, előbb a helyi kisközösségek kovászává kell válnia, emellett reménykednie és konfrontálódnia is kell. Az Ökogyülekezeti Mozgalom hatodik konferenciáján jártunk.

Közösségben a teremtett világért – ez volt a címe az Ökogyülekezeti Mozgalom hatodik konferenciájának. Az ökumenikus szemléletű, teremtésvédelmi irányzat alulról induló kezdeményezésnek indult 2011-ben, de 2018 óta már a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház- és Társadalom Kutatóintézet külön szervezeti egységeként működik – tudtuk meg a rendezvény megnyitóján Kodácsy Tamástól, az egyetem tudományos főmunkatársától. A mozgalom be kívánja vonni a hit dimenzióit is az ökológiai gondolkodásba, és meghonosítaná a környezettudatos szemléletet az erre nyitott gyülekezetekben.



Mit mondott a próféta?
A konferencia nyitóáhítatában Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese Jeremiás könyvének 29. részéből olvasott fel egy igeszakaszt:

„Építsetek házakat, és lakjatok bennük! Ültessetek kerteket, és egyétek azok gyümölcsét! Házasodjatok, szülessenek fiaitok és leányaitok! [...] Szaporodjatok azon a helyen, és ne fogyjatok! Fáradozzatok annak a városnak a jólétén, ahová fogságba vitettelek titeket, és imádkozzatok érte az Úrhoz, mert annak a jólététől függ a ti jólétetek is!”
A próféta által írt levél válsághelyzetben íródott a babilóniai fogságba kerültek számára, akiket már létező településekbe telepítettek le, de a saját környezetüket maguknak kellett kialakítaniuk.

„Jeremiás nem titkolja, hogy hosszú és válságos időszak vár rájuk, de azt hangsúlyozza, hogy környezetük megjobbításával saját helyzetükön is javíthatnak” – hangzott el a prédikációban. Zsengellér József szerint három fontos dologra hívja fel a próféta a figyelmünket: Az első az otthon megteremtésének kötelessége. A második a kertek ültetése, amely tulajdonképpen a megélhetést jelentette. A harmadik pedig a házasság és sokasodás parancsa a generációk egészséges megmaradása érdekében. A jóllét helyén az eredeti szövegben a békét is jelentő shalom szó áll, ezáltal kap a jóllét és a béke együttese többletjelentést.

„Elhúzódó válsághelyzetben élünk most mi magunk is, erre kell berendezkednünk” – folytatta a rektorhelyettes. Az egyensúlyi állapotok felbomlása ökológiai válságot okozott, amelynek a következményei demográfiai és gazdasági válságok lettek, ezek miatt pedig konfliktusok alakultak ki. Jeremiás próféta szavai ugyanolyan aktuálisak ránk nézve is, mint a kortársai számára. „Az egyetlen kiút számunkra Krisztus, csak így kerülhetünk ismét egyensúlyba a teremtéssel. Az ökogyülekezeti mozgalom középpontjába ezért került a testté lett Ige, akiben a Teremtő megbékélt az emberrel” – zárult az áhítat.



Mit mondanának ma a próféták?
Kodácsy Tamás előadása a jelenlegi válsághelyzet kifejtésével kezdődött, kiemelve, hogy a globális felmelegedés csupán az egyik mutatója ennek a sok egyéb mellett. Az iparosodás óta egy Celsius-fokos globális felemelkedés következett be, 2030 és 2052 közöttre pedig további másfél fokos emelkedést jósolnak a jelenlegi állapotok folyamatossága mellett. „Számunkra ez a másfél fok egészen megfoghatatlan, alig érzékelhető, holott már ennyi is beláthatatlan következményekkel járhat a környezetünk szempontjából” – mondta Kodácsy. Hozzátette: ami Magyarország környezetszennyezési százalékos mutatóit illeti, sokszor azért is tűnhetek elfogadhatónak, mert néhányukat a szocialista nehézipar csúcsidőszakának a számaihoz képest mérik. „Szembe kell néznünk a kudarccal, hogy nem fogjuk tudni megállítani a klímaváltozást.”

„Hogyan látnák mai világunkat Izrael prófétái?” – tette fel ezek után a kérdést az előadó.  Ézsaiás próféta szerint a kozmikus szövetség megszegése vezetett káoszhoz és pusztuláshoz. Elítélte az urbanizáció mohóságát, de élt benne az újjáteremtés reménysége, amely egyúttal a fogságból való szabadulás reménye is. Jeremiás már nála is borúsabbnak látta a helyzetet. „Az ő ökológiai rendszerének háttértudásaként mindig jelen van a teremtés rendezettsége. Szerinte a törvényt még az állatok is betöltik, csak az ember nem” – magyarázta a prófétát Kodácsy. Az engedetlenség vezet ökológiai katasztrófához, és ezt még súlyosbítja, hogy az aszályokat bálványimádó termékenység-kultuszok útján próbálták kezelni, mint Baál követői. „Ez is mutatja a saját bűneikkel való szembenézés hiányát, amely ránk ugyanolyan érvényes” – állított párhuzamot a jelennel az előadó.

Azonban nem csupán a negatív példák érvényesek számunkra Jeremiás könyvéből, hanem a következő sorok is:
„Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok.”
Kodácsy szerint ma is hangsúlyoznák ezt a próféták, ha a jelen válsághelyzetéről kellene szólniuk. Ennek a reménykedésnek az egyik legkézzelfoghatóbb jele az, amikor közvetlenül a vég előtt Jeremiás földet vett Anátótban. Ez párhuzamba állítható azzal az anekdotával, amely szerint Luther egyszer ezt mondta: „Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát.” Ez az a szemlélet, amelyet az előadó szerint az ökogyülekezeti felfogásnak is követnie kellene, különben tovább távolodunk a teremtett világtól. „Félek, hogy azon keresztyének, akik csak egy lábbal állnak a földön, a mennyben is csak egy lábon állnak majd” – idézte Kodácsy mindennek kapcsán Dietrich Bonhoeffer gondolatait az előadása végén.



Kik ma a próféták?
Takács-Sánta Andrást, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docensét tizenéves kora óta foglalkoztatja az ökológiai válság, húsz éve tanítja is. „A legnagyobb kérdés, hogy mit lehet ellene tenni” – kezdett előadásába. „És kik azok a társadalmi szereplők, akik tenni is fognak? Vagy ezek egyének lesznek? Valahogy egyik sem az igazi. De akkor kik?” Takács-Sánta szerint a választ a helyi kisközösségeknél kell keresni, ezért indította el még korábban a kisközösségi programok mozgalmát. „Jó példákat kerestünk a kis ökoközösségekre Magyarországon. Voltunk nagyjából hetven helyen, összegeztük a tapasztalatokat, utána kezdtünk el segíteni nekik. Hálózatot építettünk, táborokat szerveztünk, kiadványokat jelentettünk meg, és elindítottuk a kiskozossegek.hu honlapot.”

„Vallási közösségek is elindulhatnak ezen az úton, hiszen a gyülekezetek sokszor a legmeghatározóbb helyi közösségszervező erők” – folytatta előadását a docens. Hozzátette: ahogyan már a korábbi felszólalók is utaltak rá, ami a teremtés ellen lép fel, az egyszerre antiökologikus és Isten-ellenes. De ha már a prófétákról volt szó, vajon nekik kell megoldást találniuk a válsághelyzetre? – tette fel a kérdést Takács-Sánta. Szerinte nem csak nagy és híres próféták létezhetnek, de kicsi, mindennapi próféták is: ők tudnak a legtöbbet tenni egy kisközösség szemléletének a jó irányba változtatásáért. Sajnos a vallásos emberek sokszor a tömeget tükrözik vissza, egy igazi prófétai alkatnak azonban konfrontálódnia kell.

Az előadó szerint a keresztyén ember előtt két út létezik az ökológiai válság kapcsán. Az egyik, hogy nem csak a Bibliára támaszkodik, hanem odafigyel az értékes kortárs gondolatokra is. A másik, hogy összeköti a hagyományosabb, tágabb témákkal. Az utóbbira a legismertebb példa talán Ferenc pápa enciklikája, amely a szegények és a kiszolgáltatottak kapcsán hívja fel a figyelmet a szolidaritásra, támadja a globális piacgazdaságot és hívja fel a figyelmet a jézusi mértékletességre. „Bármelyik utat választják is a gyülekezeti tagok, prófétákká kell válniuk ahhoz, hogy egy új kultúra kovászai legyenek. Ehhez az adhat erőt és bátorítást, hogy közösségben nem vagyunk egyedül” – zárta gondolatait Takács-Sánta.



Mit és hogyan tehetnek ma a próféták?
Az előadásokat követő reflexiók során arról bontakozott ki érdekes vita, hogy vajon mi az, ami változatlan üzenet a Bibliából, és mi az, amit korszerű ismeretanyaggal érdemes kiegészíteni. Egy hozzászóló szerint a transzcendens üzenet változatlan, de az ismeretek korhoz kötöttek, a mindenkori próféta feladata pedig az örök üzenet megszólaltatása a jelen hangján. Ugyanakkor a háromezer évvel ezelőtti próféták egyfajta szupermenek voltak, ezt is el kell fogadni. A lehetőségeink emiatt is eltérnek az ószövetségi elődök mozgásteréhez képest. Kodácsy Tamás azt hangsúlyozta, hogy a próféták írásai nemcsak természettudományos alapon, de antropológiai szempontok szerint is értelmezhetőek.

Sokszor a prófétai szerep lehetőségei sem látszanak tisztán korunkban. Megemlítették annak fontosságát, hogy a kisgyermekekkel megismertessük a természetet, illetve azt, hogy az intézményrendszerek mellett az alapvető emberi hajtóerőkön is változtatni kell. Az utóbbi kapcsán azt hangsúlyozta egy felszólaló, hogy az emberi boldogsághoz nem a fogyasztás és a birtoklás vezet, ebben a jézusi boldogmondások igazi alternatívákat kínálhatnak nekünk.

A konferencián díjazott és bemutatkozó gyülekezeteket látva, valamint Szűcs Boglárkának, az Ökogyülekezeti Mozgalom referensének a beszámolója alapján szerencsénkre Magyarországon is elindult az ökogyülekezeti prófétává válás folyamata. Kis lépések ezek, de a kovásznak is idő kell.



Fotók: Vargosz (reformatus.hu)