Második alkalommal rendezték meg a Kecskemét-Ménteleki Református Missziói Egyházközség szervezésében 2022. szeptember 24-én azt a női konferenciát, amely idén a MÉGIS – Kelj fel, tündökölj! címet kapta. A konferenciasorozat megálmodója és legfőbb szervezője Ritter Ida, aki a konferencia előadója is volt. Az egész napos együttlétre az ország számos részéről érkeztek (pl. Győr-Moson-Sopron megye, Csongrád-Csanád megye, természetesen Bács-Kiskunból is jócskán voltunk) nagyszerű volt látni, hogy sokan ideszánták az idejüket, s bizton állíthatom, hogy áldott alkalomban volt részünk.

A szervezés pontossága, igényessége, az előrelátás, az étkezésben a különféle igények figyelembevétele; a szponzorok adakozása, a gyülekezet tagjainak előkészítő munkája mind azt szolgálta, hogy Istenben épülhessen mindenki, aki eljött. Például szolgált arra is, hogyan kell valamit jól megszervezni, s mindeközben Istenre hagyatkozva tenni mindent. Ritter Nándor lelkipásztor áhítatával indult a program.

Ritter Ida előadása két részből állt, melyeket meg-megszakított egy-egy ének, de ezek is szervesen kapcsolódtak a szöveghez (pl. Ki Istenének átad mindet; Az Úr csodásan működik). Az összegyúlt közösségben több felekezet tagja is jelen volt, ezért én példaértékűnek tartottam azt a proaktív előadói bevezetőt, mellyel az ebből fakadó nézetkülönbségeket Ida előre lecsillapította. Ehhez nagy gyakorlottság, hitben járás, lényeglátás kell, s ez is rendkívül hitelessé tette az előadást, hiszen nem jellemezte a „mindenkinek megfelelni akarás” kényszere, hanem őszinte, tiszta, építő gondolatokat hallottunk protestáns szellemiségben.

A konferencia szívszorító, ám felszabadító pillanatai voltak még a bizonyságtételek, melyek hitelesen, sokszor megrendülve szóltak a női sorsokról: miként tudtak Istennel kilábalni az alkoholfüggőségből, a súlyos házassági válságból, a jógakultuszból, a súlyosan terhelt gyerekkori traumákból.

A teljesség igénye nélkül emelek ki néhány számomra fontos üzenetet az előadásokból:

Édesebb szavak
Az ÉDESEBB mozaikszó (éltető, dicsérő, elismerő, segítő, együttérző, bátorító, biztató) tudatosította bennünk, hogy a negatív gondolatok, a rossz dolgok verbalizálása könnyebben megy, mint a pozitív gondolatok megfogalmazása. Ezért kell tanulni az ÉDESEBB szavak művészetét. Bizony, ez állandó gyakorlás révén lesz rutinná. Ehhez kapcsolódva fogalmazta meg Ida a konferencia végén azt a felhívást is, hogy a Nőnek lenni áldás! Facebook-csoportban írjunk napi vagy heti rendszerességgel egy-egy pozitív kommentet, váljon ez rutinná.

Kényelmesen hintázni vagy inkább túrázni a szerpentinen?
Ez a kérdés, választhatunk… A „nyögvenyelés”, az „egy helyben topogás iszapjában lubickolva élni”, hintázgatni, vagy a növekedés fájdalmát vállalva túrázni a szerpentinen, ahonnan egyre feljebb jutva egyre tisztább perspektívából látjuk a világot, az életünket, s még Istenhez is közelebb jutunk? A „kérdések kérdése” ez, nem pedig a „lenni vagy nem lenni.” A kérdés a hogyan lenni: Istennel, Istenben élni, vagy csak létezni? Ezt a legfontosabb kérdést jártuk körül, alaposan. Köszönet és hála érte!

Földváriné Csuti Orsolya
Képek: Szórád Szilvia

A konferencia teljes anyaga megtekinthető az Értékmozaik Műhely YouTube-csatornáján.