Az ukrajnai törvényhozás kizárólagossá tenné az ukrán nyelv használatát az ország egész területén az egészségügytől kezdve az oktatáson, a médián át a szolgáltatói szektorig. Ez súlyosan érintené az összes etnikumot, köztük a megmaradásért küzdő kárpátaljai református, őshonos magyarságot is. Portálunk a Beregszászban működő Pulzus rádió főszerkesztőjét, Birta Zoltánt kérdezte a nyelvtörvény hatásáról, a Kárpátalján élő magyarság helyzetéről, és arról, mi történik, ha a törvénytervezet hatályba lép.

Keresztyén értékrend két nyelven
A Beregszászi Református Egyház által fenntarott Pulzus rádió olyan kereskedelmi csatorna, amely keresztyén, magyar értékeket közvetít ukránul és magyarul. A kétnyelvűség által a más nemzetiséghez tartozókhoz is eljut a református, keresztyén értékrend, a rádió többek között a magyar nyelvű gyülekezetek életét mutatja be. A nem hivatalos felmérések szerint a Pulzus a leghallgatottabb magyar nyelvű média a térségben – tudtuk meg Birta Zoltántól.

„Nagy a nyitottság a rádiónk iránt, egyszerre vagyunk kereskedelmi és közszolgálati rádió. Csomós József püspök mondta egy alkalommal: úgy beszéljünk Jézusról, hogy ne ejtsük ki a szánkon, de minden rá mutasson.  Mi ezt az elvet követjük, ez a hozzáállás kapocs lehet világi és hívő ember, református és más felekezetű, magyar és nem magyar között. Műsorunk egyik célja az identitáserősítés, ezért is vagyunk nyitott gondolkodásúak.”

Ami alapvető joga minden európai embernek
Az ukrán nyelvtörvény komolyan veszélyezteti a nem ukrán nyelvű médiumokat. Birta Zoltán ezzel együtt elmondta, a tervezetet még nem írta alá az államfő, és a gyakorlati megvalósítása nem egyértelmű, így kérdéses, hogy pontosan hogyan érinti a kárpátaljai magyar médiumokat, köztük a Pulzus rádiót.

„Az államnyelv használatáról szóló törvényről egyelőre annyit tudhatunk, hogy monopolizálná a nyelvhasználatot, kizárólagossá tenné az ukránt. A régebbi törvények tiszteletben tartották, ha valaki magyar többségű településen a városházán magyarul kívánta ügyeit elintézni. A tervezet szerint azoknak is az államnyelven kell megszólalnia, akik egyébként más nemzetiségűek, hivatalosan még ha az ügyintéző és az ügyfél is magyar, ügyet akkor is csak ukrán nyelven intézhetnek el."

„Ha valaki orvoshoz megy, szintén nem használhatja saját anyanyelvét, ugyanez érvényes bankokra, cégekre és más területekre. Állampolgárként elvárható, hogy ha valaki az anyanyelvén kéri a szolgáltatást és ezért fizet is, ráadásul mindkét fél beszéli a nyelvet, akkor ezért ne hurcolják meg, ez alapvető joga minden európai embernek.”

A valóság és a törvény
Ahogy erről a főszerkesztő beszélt, a kelet-európai országban sokszor elválik a valóság a hatályos jogrendtől. „Voltak olyan nyelvtörvények, amelyek elég sok jogot adtak az itteni őshonos magyarságnak, de a többmilliós orosz lakosságnak és más nemzetiségűeknek is. Például ha egy településen az adott kisebbség aránya elérte a tíz százalékot, kötelező volt kitenni a kétnyelvű táblákat az utcákon, és biztosítani a kétnyelvű ügyintézéseket, sajnos ezzel nem minden esetben tudtunk élni.”

„A mostani tervezet szerint minden állampolgárnak kötelező tudnia ukránul. Felmenőim tanultak oroszul, szlovákul, csehül, magyarul, de ukránul sohasem, a nyelv csak az elmúlt években formálódott ki igazán, így aztán nagyon kevesen beszélik a tiszta, irodalmi ukránt. Elég nehéz követni, hogy ki beszéli a hivatalosan elfogadott államnyelvet, és az sincs tisztázva, milyen szinten kell az ukránt használni. Nem lehet azt sem biztosítani, hogy egyik napról a másikra megtanítsanak sok millió embert, hiszen arra sincs elég tanár, hogy magyar iskolában tanítsák az ukrán nyelvet.”

„Sokan megtörtek”
Birta Zoltán elmondta, nagyon nehéz megmaradni magyarként Kárpátalján. „Az elmúlt öt évben számos dolog történt, amely a legelszántabb, leghűségesebb református magyarokat is kikényszerítette az országból. Szeretjük a hazánkat, a közösségeinket, de az ország sok esetben kikényszeríti, hogy elhagyjuk szülőföldünket.”

„Öt évvel ezelőtt fiatal magyar fiúkat soroztak be katonának, a huszonéveseket a frontra küldték, voltak, akik odavesztek. A behívó elől egész családok menekültek el az országból, ez tíz férfiből nyolcat érintett. Gyülekezeti tagok, presbiterek, lelkészek kaptak behívót, aztán a háború elmúlt, majd gazdasági hanyatlás jött. Van, aki nyugdíjasként átszámolva tizenháromezer forintot kap, házának fenntartási költsége havonta megüti a hatvanezret. Ilyen körülmények között sokan megtörtek.”

A különféle tervezetek a magyar nyelvű oktatást is megnehezítik, ez újabb családokat kényszerít arra, hogy gyermeküket máshol taníttassák. Így az oktatási törvény is kizárólagossá teszi az ukrán nyelvet már az elemi iskoláktól kezdve, a helyzetet csak súlyosbítják a nemzetiségi konfliktusok. Mint kiderült, az összlakosság 0,2 százalékát jelentő magyar népesség az ukrán média reflektorfényébe került, volt, hogy minden héten közöltek az ukrán tévében valamilyen – rendszerint torz – információt a magyarságról.

Akik „világítanak a sötétben”
„Ennek ellenére Isten kegyelme hatalmas, akik itt maradtunk, összetartóbbak és erősebbek lettünk, jobban megismerjük egymást, fényesebben világítunk a sötétben. Vannak, akik visszaköltöznek, ehhez magyarországi és európai segítség kell, nekünk is kenyeret kell tennünk az asztalra. A jogrend ellenére jók a kilátásaink, az új elnök jelezte, hogy az alkotmányellenes törvényeket felülvizsgálják, hiszen az alkotmány szerint nem lehet elvenni a már megszerzett kisebbségi jogokat.”

Birta Zoltán arról is beszélt, mi történik, ha mégis érvénybe lép a nyelvtörvény. Ebben az esetben a meglévő formában be kell szüntetni a rádiót, az újságszerkesztőségeket, a könyvkiadást, sőt az iskolákat is – egyszóval mindent.

„Mi adózó, dolgozó állampolgárok vagyunk, néha úgy érezzük, hogy őshonos magyarként ukránabbak vagyunk az ukránoknál. Munkát teremtünk, ápoljuk hagyományainkat, gyakoroljuk a hitünket, közösségekhez tartozunk, és komoly áldozatokat hozunk egymásért. Éppen minket akarnak megfosztani a saját anyanyelvünktől? Ez a lépés nagyon sok magyar embert fog végleg kiábrándítani az ukrán államból, amely folyamatosan kényszeríti a saját állampolgárait az ország elhagyására.”