Egy havas fa ágain, odúiban elhelyezett számokra kattintva egy-egy mesét olvashatunk el kiscicákról, sünikről, egérkékről. Tanulságos történetek, amik napról napra visznek közelebb a karácsonyhoz. Az én gyermekeimnek nincs ételérzékenysége, de gondoltam, jobb ez, mintha mindennap csokit, cukrot rejtene az adventi kalendárium. Nagyon megszerették a meséket és a kis animációkat, amik egy-egy történetet illusztrálnak. Az adventi várakozásunk szerves része lett a mesenaptár egy-egy újabb meséje és a havas fa, aminek az ágain a számok sorra kigyulladnak, mint egy-egy gyertya az adventi koszorún.

Ez az egyszerű telefonos alkalmazás máshogy készít az ünnepre, mint a csokival töltött kalendárium, az üzletek roskadozó polcai, a sokszor erőltetett karácsonyi hangulat, ami álarcként fedi el a fásult, kiábrándult, túlhajszolt életérzést.

A  kiscica megtanulja, hogy ne csak édességet egyen, mert elrontja a hasát és megbetegszik. A kisegér megeszi mások elől a finomságot, de viszonylag hamar lebukik. Majd a lelkiismeret-furdalás arra készteti, hogy süteményt süssön a családjának. A szegénységben élő sünicsalád csak álmodozik a karácsonyi finomságokról, de a kis süni gondol egyet, segít a boltosnak, aki fizetségképpen mindent odaad, amire szükség van az ünnepi asztalhoz. Kissé megmosolyogtató történetek. Mégis, a gyerekek megtanulják, hogy az advent, az ünnepre készülődés több a bevásárlásnál, sütésnél-főzésnél, kívánságlistánál, amit az angyalok (anyu, apu, nagyszülők, rokonok) teljesítenek. A kapcsolatokra, az együtt töltött időre, őszinteségre, megbocsátásra és más emberi értékekre irányítja a figyelmet. Többet, mélyebbet ad át a gyerekeknek. Hasonlóan ahhoz, ahogy mi, keresztyének próbáljuk megélni az adventet.

A karácsonyra készülő ünnepi hetekben sok igehirdetést, elmélkedést hallhatunk, újságcikket olvashatunk egyházi lapokban, melyek a mai ember ünnepét vagy inkább ünneptelenségét kritizálják. Felhívják a figyelmet arra, hogy befelé és felfelé figyeljünk, ne a fogyasztói karácsonyt valósítsuk meg. Az ünnepi és az ünnepre való készülődés igazi lényegét próbálják felmutatni. Ez rendjén is van. Általában ott szoktunk „elcsúszni”, amikor kijövünk a templomból. A karácsonyi bevásárlás heve minket is könnyen elkap, megvesszük azt, amire azt gondoljuk, ezzel igazán ki tudjuk fejezni a szeretetünket. Akár áruhitelt is a nyakunkba veszünk, hiszen mégiscsak szükség van arra az új HD TV-re, okostelefonra, Xbox-ra. Alaposan készülünk az ünnepi étkezésekre, izgulunk, hogy ne repedjen meg a bejgli, a hús ne égjen meg és összességében minden rendben legyen. Aztán az ünnephez érve a háziasszonyok fáradtan és frusztráltan, a háziurak a fa befaragását követően feldúlva, a koccintásoktól kissé kapatosan, a gyerekek az ajándékokkal játszva, a háttérben ezredjére ismétlődő Reszkessetek, betörők!-kel  alkotnak valami furcsa, kissé kifacsart, modern betlehemest. Mindaz, amit az ünnepről hallottuk, ott maradt az üres és hideg templomban. És közben azon gondolkodunk, megint hol csúszott el az ünnepünk?

Szükségünk van apró és praktikus változásokra, amik megtartanak az ünnepnél, amik nem hagyják, hogy ugyanazt a megszokott cselekvéssort csináljuk végig. Például egy adventi mobilalkalmazás. Vagy a vasárnapi istentiszteleten túl a napi csendes megállás. Reggeli közben vagy a vacsoraasztalnál három szó az adventről. Kevesebb étel a karácsonyi asztalra. Kevesebb ajándék. Több idő a családra. Ha máshogy nem megy, napi fél óra, de azt adjam oda. A TV-t kikapcsolom, a telefont leteszem és odaülök játszani a gyermekeimhez. Elkészítünk pár apró karácsonyfadíszt papírból, dióhéjból, abból ami épp akad. Közben beszélgetünk. Együtt vagyunk. Csak úgy.

Nem nagy dolgok ezek. Mégis sokszor óriási erőfeszítésünkbe kerül, hogy a régi kerékvágásból kimozdítsuk életünk szekerét és új nyomra helyezzük. Pedig ehhez még telefonos alkalmazás sem kell. Sem pénz, sem hatalom. Csak egy döntés és cselekvés. Eldöntöm, a mostani adventem más lesz. Nem hagyom, hogy a megszokott dolgok újra maguk alá temessenek. Most én veszem a kezembe az irányítást. És odaadom annak, akiért az egész advent van. Odaadom Neki, hogy róla szóljon. Máshova kerüljenek a hangsúlyok. Vissza, a régi helyükre.