Közösségi alkotóműhelyek létesülnek hat református iskolában, hogy a diákok megtapasztalhassák az alkotva tanulás élményét, a tanárok pedig saját, református alkotópedagógiai tananyagokat fejleszthessenek.
A reformáció „főszereplői” a vándorprédikátorok, lelkészek, tanítómesterek voltak. A korszak azonban tele volt kivételes asszonyokkal is, akik meghatározó szerepet játszottak a férjeik vallásváltásában vagy a környezetük hitéletében.
Képviselni az igazságot szeretetben: élethosszig tartó küzdelem az alázat és a szentség útján Krisztus követői számára. A tét különösen nagy, az egyháznak pedig meg kell tanulnia kiállni az emberért, az igazságért.
A HEKS (Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete) 2013 óta támogatja a Magyarországi Református Egyház cigányok közötti szolgálatát, 2021. január 1-től pedig új pályázati ciklus (Országprogram) indul, melyre már most várjuk református gyülekezetek jelentkezését.
„Szeretnénk, ha megmaradna a tudományos igényesség, de a forma és a megfogalmazás érthetőbb, befogadhatóbb lenne a nem tudományos világ számára is.” Lányi Gáborral a HIT Talk podcastról beszélgettünk.
A Lónyay Utcai Református Gimnázium futással tisztelgett 1956 és napjaink hősei, az egészségügyi dolgozók előtt. Kezdeményezésükhöz mások is csatlakozhatnak, nemcsak a futásban, de az adományozásban is.
Sokan vágynak sikerre, gazdagságra, a problémák azonnali megoldására, de ki vágyik Isten bölcsességére? Elérhető ez a bölcsesség, vagy csak a „kiváltságosok” férhetnek hozzá?
Idén a a „Hagyomány, Identitás, Történelem” – rövidítve: HIT – konferencia helyett pódium- és kerekasztalbeszélgetéseket szervez a Károli Gáspár Református Egyetem, amelyek felvételeit podcast formájában teszik közzé.
Ma hajnalban magához hívta Teremtője dr. Adorján Gusztávot, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnokát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktató Kórház főigazgatóját. Isten 66 évet adott neki. Életét az „Orando et laborando!” – Imádkozva és dolgozva jelszava mentén élte.
Egy hivatását szerető, ám egyháza tanításaiban megingó katolikus pap és egy nyakas kálvinista családból származó fiatal nő egymásra és Istenre találásának története.
Hogyan segíthető elő a református intézményrendszerben a hátrányos helyzetű diákok befogadása? Többek mellett erre a kérdésre is választ kínál a Protestáns Cigánymissziós Fórum új módszertani füzete.
Másfél évesek okostelefonnal, mobilos játék miatt kirekesztett gyerekek, önmagukban bizonytalan, szorongó fiatal felnőttek. Mit tehetünk értük szülőként, segítőként, rokonként vagy barátként?
Rendkívüli helyzetben, a félelmeink ellenére is merjünk jót cselekedni, mert ehhez kaptuk az Úrtól az erő, a szeretet és a józanság lelkét – foglalható össze az Online Cigánymissziós Találkozó legfontosabb tanulsága.
Régebben a szülők tanították meg gyermeküknek az új technológiákat, ma a gyermekek jóval többet tudnak az új eszközökről és az online felületekről, mint szüleik. A kibertér veszélyeivel azonban minden korosztálynak tisztában kell lennie.
Szélvihar rongálta meg a viski református templom bádogtetejét. A Magyar Református Szeretetszolgálat adománygyűjtésbe kezdett, hogy még a kárpátaljai tél beállta előtt megjavíthassák a tetőt.
Nem elég csupán élményeket adni, az ismeretszerzéstől sem szabad megfosztani a látogatókat – állítja Simonffy Krisztina művészettörténész. De vajon mire jó a múlt megismerése? Érdekli ez egyáltalán a gyerekeket? Mi az, ami a digitális és interaktív kiállításelemeknél is hatásosabb? Erről beszélgettünk a Pozsonyi úti református gyülekezet tagjával.
Kezdetét vette a tizenharmadik 72 óra kompromisszum nélkül önkéntes, ifjúsági akció, amelyre idén a vártnál jóval több magyarországi és határon túli magyar fiatal jelentkezett.
Az élő kövek építése fontosabb, mint az élettelen kövekből építkezés – figyelmeztet Veres Sándor jelenlegi dunamelléki főgondnok és főgondnokjelölt, aki az egyház elsődleges feladatának a missziót látja.
A megújulás csak szoros együttműködésben valósulhat meg – vallja Kovács Levente dunamelléki főgondnokjelölt, aki fél szemmel az előttünk álló 6-12 évre, fél szemmel pedig a zsinatra figyelne, és legégetőbb feladatnak az igehirdetést, a pasztorációt és a lelkészek megbecsülését jelölte meg.
Hálával és örömmel adjuk hírül a Teremtés Hetének záró vasárnapján, hogy a teremtésvédelem iránt is elkötelezett közösségek száma a nehéz helyzet ellenére, vagy talán éppen azért, idén is gyarapodott.
Egyházkerületünk élén a paritás elve alapján lelkészi és világi vezetőkből álló testület áll. A dunamelléki főgondnok- és püspökjelöltek bemutatkozását itt olvashatják.
Párbeszédre és elérhetőségre törekedne Balog Zoltán püspökként. Szerinte nincs üdvözítő politika, az egyház viszont lehetne önállóbb és bátrabb az evangélium képviseletében.
Balla Péter dunamelléki püspökjelölt szerint az egyházat ideje lenne annak látnunk, ami: nem elsősorban országos intézménynek, hanem hűséges gyülekezetek hálózatának.