Eltérő karakterek, egymást kiegészítő egyéniségek. Nyitottak, lazák és mégis nagyon komolyak. Ritkán szolgálnak együtt és nincs két egyforma nap az életükben. Ahová csak tudják, elviszik az evangéliumot, sajátos missziót folytatnak falun és százezres nagyvárosban.
Victor Andrással beszélgettünk a természettudományok komplex megközelítéséről, az ökotudatosságról, a mértékletesség és a szemléletváltás fontosságáról, valamint a pedagógusok felelősségéről.
Markusovszy térre nyíló főbejárat, két külön kollégium, hosszú távú finanszírozási modellek – Zsengellér József stratégiai rektorhelyettessel a Károli Gáspár Református Egyetem beruházásairól beszélgettünk.
Jelen vannak a településen, ezt minden értelemben megszeretnék élni. Fiatalok, lelkesek és életrevalók, céljuk, hogy hitelesen képviseljék a hitüket Délegyházán, ahol a semmiből létrejött református gyülekezetet vezetik.
A fizikai építkezések mellett lelki építkezésre is szükség van. Nem téveszthetjük szem elől a missziós célokat, ezért az épületek mellett a közösségi életnek is vonzóvá kell válnia.
A hosszú távú tervek mellett most gyors megoldást kell találni a könyvtári raktár elhelyezésére a folyamatos működés érdekében.
Berecz Ágnes gyűjteményigazgatóval beszélgettünk a tűzeset következményeiről.
„Amelyik kapcsolat nem jut el addig a pontig, hogy akár válás is lehetne, az még nem is kezdődött el” – vallja Záborszky Zsófia pszichológus. A kisgyermekes anyukát a házasság lélektanáról kérdeztük.
Tizennyolc évig imádkozott alkoholbeteg férje gyógyulásáért, majd egy nap válaszút elé állította: vagy a család, vagy az ital. Egy óra gondolkodás után a férfi megadta a választ. Negyvenöt évnyi házasság után boldogabbak, mint valaha. Hogy miként lehetséges ez, arról Sipos Lajos és felesége, Katalin meséltek portálunknak.
Mitől tud egy házasság tartós lenni, a benne élők pedig nemcsak elviselni egymást, hanem boldogan élni? A házasság hete idei arcai, Gorove László mentőorvos, katolikus diakónus és felesége, Gorove Kriszta angol–német szakos tanár osztották meg velünk saját válaszaikat.
Vallja, hogy Isten szeretetét kell továbbadnunk a zenén keresztül, erre a népzene is alkalmas, amely sokszor személyesebb, mint a külföldi énekek. Jól ismert dicséreteinket dolgozza fel a népzene nyelvén, sőt, népdalokat is gyűjt. Így szeretteti meg református énekeinket.
Hamarosan kiosztják a félévi bizonyítványokat. Még tart a felvételi időszak is, amikor a teljesítmény mindennél előbbre való. De vajon tényleg ezen múlik a gyerekek jövője? Mit érdemes szem előtt tartania szülőknek, tanároknak és diákoknak? Egy református középiskola tanárával beszélgettünk.
Nincs más dolgunk, csak mesélni? – Kádár Annamária pszichológussal szorongásról, élettörténetről, küzdelmekről és kontrollvesztettségről Dobos Zita beszélgetett.
A zene sohasem lehet öncélú, az improvizáció pedig személyiségünkről árulkodik. A dzsessz, bár alapvetően rétegműfaj, mégis önzetlen. Nagy János kurzusokkal is segíteni szeretné azokat, akik számára fontos ez az igényes önzetlenség.
A problémák szőnyeg alá söprése és az indulatkitörések helyett az igazi megoldás a kommunikáció – vallja Miklya Luzsányi Mónika író, szerkesztő, publicista, akivel „Egyedül nem jó...” című új könyve megjelenésének apropóján beszélgettünk.
„Az az egyház, amit én ismerek, nem vonzó azok számára, akiket helytelenít, sőt, inkább elriasztja őket. Jézushoz viszont épp azok vonzódtak leginkább, akik a legkevésbé hasonlítottak rá.” Philip Yancey amerikai keresztény író-újságíróval beszélgettünk.
Vallja, hogy a lelkészek vannak a gyülekezetekért, de ezzel senki sem élhet vissza. Hálás tud lenni a bejáratott dolgokért is, nem akar mindig forradalmit alkotni. Ezzel együtt komolyan változtatott életmódján, a legfiatalabb esperesként sokak számára mutat példát a vezetés, a szolgálat terén.