Az Egységes Bibliaolvasó Kutatócsoport hároméves munkája érett be az Egyesített Bibliaolvasó (rövidítése: EBO) elkészültével, amelyet 2021. november 2-án kedden mutattak be a nagyközönségnek a Károli Közösségi Napok keretében. A https://ebo.kre.hu/ címen megtalálható különleges honlap két nagy újdonsága, hogy egyrészt egyszerre akár négy különböző bibliafordítás párhuzamos olvasását is lehetővé teszi, másrészt különböző felekezetek napi bibliaolvasási útmutatóit is nyomon követhetjük rajta. A Károli Gáspár Református Egyetem keretein belül megvalósuló projekt és a kutatócsoport vezetője Fabiny Tibor irodalomtörténész, teológus, egyetemi tanár, a KRE BTK Hermeneutikai Kutatóközpont vezetője, akivel az EBO megszületéséről, szerepéről és lehetőségeiről beszélgettünk.
 

Milyen elsődleges célok hívták életre az EBO-t?
Két cél lebegett előttünk. Egyrészt minden felekezetnek saját bibliaolvasási útmutatója van, a reformátusoknak például a Bibliaolvasó Kalauz, az evangélikusoknak a Losung, ezért az egyik célunk az volt, hogy megismerjük egymás igeolvasási stratégiáját, és ezáltal egymást is. Az EBO-val nyomon követhetjük az aznapra kijelölt igeszakaszt a testvérfelekezeteinknél, ez a projekt tehát gyakorlatilag ökumenikus nyitás is egyben. Evangélikus vagyok, de református egyetemen tanítok, ahol gyakran jön elő a Kalauz szerinti napi ige, és zavarba jövök, ha lélekben nem vagyok rá felkészülve. Ezért olyan 4-5 évvel ezelőtt elhatároztam, hogy minden reggel elmélkedem az evangélikus és a református útmutató alapján is.

Mi a legfőbb különbség e kettő között?
Az evangélikus Losung két rövid igéből és két olvasmányból áll, a református pedig egy ószövetségi és egy újszövetségi sorozatból. A református egyház a lectio continuát gyakorolja, a folyamatos olvasást, míg nálunk, evangélikusoknál ez sajnos háttérbe szorult, mert egy-egy bibliai szakaszt ragadunk ki, néha kontextus nélkül. Előfordulhat ugyan némi folyamatosság, de az sosem egységes és töretlen folyamat. Evangélikus meggyőződésem ellenére is nagyon fontosnak tartom a református narratív olvasatot, amely megmutatja az Ószövetség és az Újszövetség kapcsolatát, rámutatva arra, hogy van átfogó történeti keretük, amely nem darabolható szét, hanem összefüggésében láttatja Isten Igéjét. Ezért éri meg számomra reggelente egy-egy órát rászánni az útmutatók tanulmányozására.

Utalt rá, hogy volt másik célja is az EBO-nak.
A másik cél az volt, hogy nagyon sok fordítást lehessen rajta párhuzamosan olvasni. Már 26 féle bibliaszöveg került fel rá, ebből 19 magyar nyelvű. Még az eredeti, 1590-es Károli-féle Újszövetség szövege is olvasható itt, akárcsak a revideált változatai. De tanulmányozhatjuk a Codex Leningradiensis héber szövegét, a görög nyelvű Újszövetséget, háromféle angol változatot, köztük a Jakab-Bibliát, a német Lutherbibelt, de a lovári fordítást is. Nem mindegyik teljes Szentírás, és akadnak közöttük ritka fordítások. Párhuzamosan több változatot is összehasonlíthatunk, akár négy hasábban négy külön fordítást is megjelenítve.

Mi ennek a gyakorlati jelentősége?
Ez rendkívül nagy lehetőség a nyelvészeti kutatások számára, de szövegtanulmányozási szempontból is fontos, hogy megismerjük más felekezetek nyelvhasználatát, beleértve a zsidókét is. Komparatív bibliaolvasásnak nevezzük, amikor az egyes szövegeket összevetjük egymással. Hogy csak egy példát említsek: nagyon érdekes a veretes Károli-fordítás és a modern fordítások egymáshoz való viszonya. Üzenet értékű az is, hogy az EBO bemutatása ugyanabban a teremben volt, ahol előtte a Károli Bibliának a modern helyesírással revideált fordítását mutatták be. Ez a két projekt szellemiségében szorosan kapcsolódik egymáshoz.



Miért nem kerülhetett fel az összes létező magyar fordítás az EBO-ra?
Rendezni kellett a kiadványok jogi kérdéseit. Fel is tüntettük a honlapon, hogy kik járultak hozzá a közléshez. Sajnos nem mindenkitől kaptunk engedélyt, ezért nem teljes a kínálat, de a honlapon a kapcsolódó linkek között számos kimaradt bibliafordítás webcíme is megtalálható. Ilyen például a kisegyházak hívei között népszerű „Egyszerű Fordítás”. Noha a tudományos precizitása megkérdőjelezhető, de a bibliaértelmező számára nem feltétlen ez a lényeg, hanem a magával ragadó kifejezésmód. Ha valaki jól tud magyarul és érzékletes metaforákat használ, akkor néha egész jó megoldásokat is találhat a fordítás során.

Miben rejlik az EBO kuriózuma a hasonló célú honlapokhoz képest?
Sok használható alkalmazás és honlap létezik már, konzultáltunk is a készítőikkel, de egyik sem tud egyszerre több szöveget olvasni, ez igazi kuriózumunk. Azért vállalkoztunk erre, mert ilyen korábban még nem létezett Magyarországon. Az EBO lehetővé tesz bizonyos egzegetikai, bibliatanulmányozási módszereket, de nemcsak a tudományos kutatást könnyíti meg, hanem a hétköznapi bibliaolvasás céljait is. Minden fordítás egyben értelmezés is. A különböző fordításokat egymás mellett látva képzelőerőnk és gondolkodásunk is élénkebbé válik, ez összetettebb értelmezéseket tesz lehetővé.

Ez utóbbi hogyan valósulhat meg?
A képi gondolkodásnak is fontos szerepe van ebben. Bár az ember általában fogalmakban gondolkodik, a dogmatika is fogalmakra épül, de a fordításuk megszokottá tehet olyan bibliai gondolatokat, amelyeket egyébként nem lenne szabad megszokottá tenni. Hiszen állandóan frissen kell megértenünk a Bibliát. Ha azonban a Bibliát figyelmesen olvassuk, akkor a képekre is figyelünk, nemcsak a fogalmakra, és így számos újabb analógiát ismerhetünk fel. Az egyetemen 1993 óta működő Hermeneutikai Kutatóközpontunk egyik kiemelt célja a bibliaolvasás tanítása, ami lehet a bibliaolvasás művészetének tanítása és a bibliaolvasás teológiájának tanítása is. Eddig a Hermeneutikai Füzetek című sorozatban 43 bibliaértelmezéssel kapcsolatos kiadványunk jelent meg, az egyik legutóbbi közvetlen módon is köthető az EBO megszületéséhez.

Mit kell tudni erről a kiadványról?
Idén jelent meg Hogyan olvasod? címmel, és az EBO-projekt résztvevői számolnak be benne részletesen a munkájukról. A tavalyi online konferenciánk alapján készült, amely azonban nem az egyetlen, témához kapcsolódó rendezvényünk volt az elmúlt években. 2013-ban és 2015-ben is tartottunk bibliaolvasási gyakorlatokhoz köthető konferenciát, amelyeken különböző felekezetek képviselői mutatták be az általuk használt bibliafordítást. Az előbbi anyagából jelenhetett meg a Felebarát vagy embertárs című tanulmánykötetünk a Kálvin Kiadó, a Luther Kiadó és a Hermeneutikai Kutatóközpont együttműködésének köszönhetően. Hárman szerkesztettük: Zsengellér József, Pecsuk Ottó és én.

Mi az, ami kifejezetten az Egységes Bibliaolvasó Kutatócsoport feladata volt?
Magának az EBO-nak a megvalósítása. 2018-ban komoly összeget kapott az egyetem ehhez a projekthez, ennek köszönhető, hogy megvalósult az EBO. Eredetileg applikáció fejlesztésére gondoltunk, de azt bonyolultabb feladat lett volna megvalósítani, és gyakorlatilag a honlap is betölti a neki szánt szerepet. A munkában részint bölcsész-kollégák, részint teológus-kollégák vettek részt, mind fel is soroltuk őket a kutatócsoport oldalán. Sokan könyveket, tanulmányokat fordítottak, a konferencián is előadtak.

Kik azok közülük, akik közvetlenül az EBO oldalának elkészítésén fáradoztak?
Külön kiemelném Király Levente Zoltán teológus és programozó munkáját, aki az elképzeléseket megvalósította, és akinek tudás elengedhetetlen volt. A Rechnitzer Kódex oldalán dolgozott az EBO-n is, onnan került át minden az EBO hivatalos oldalára. Meg kell még említenem M. Pintér Tibor nyelvész munkásságát, aki a sok háttérmunka elvégzése mellett hatékonyan segítette a kommunikációt köztem és Király Levente Zoltán között. Borsa Aliz pedig rendkívül nagy precizitással végezte el a grafikai munkákat. Puritán megjelenésről van ugyan szó, de az finom és ízléses.

Kutatásunk egyik korai „mellékterméke”, a Magyar Shakespeare Olvasó, ennek a grafikája Orosz István a neves grafikus, író és költő munkája. Ezt is Király Zoltán Levente szerkesztette, és ehhez hasonló sem volt még Magyarországon. Oktatási szempontból is nagyon hasznos. Tartalmazza az összes Shakespeare-dráma angol eredeti szövegét és az 1949 előtti magyar fordításokat – a későbbi fordítások jogdíjasok lennének. Drámánként csak egy-egy fordítás áll rendelkezésre, de az összevethető az angol eredetivel. Emellett hasznos linkgyűjteményt is kapott. Legnagyobb előnye azonban a konkordancia: ha beírok a keresőjébe egy legalább hárombetűs szót, kiadja, hogy az melyik drámában szerepel.

Az EBO-ban ez még nem lehetséges?
Jelenleg még nem, de reméljük, hogy ott is meg tudjuk majd honosítani. Valószínűleg egyetlen bibliafordításnál oldható ez meg, ezért ez a 2014-es Revideált Új Fordítás (RÚF 2014) lesz. A konkordancia megvalósítása fontos célkitűzésünk a jövőre nézve, de emellett a bibliaértelmezést is segítenénk, például további hasznos linkek gyűjtésével.

Túl a projekt tudományos jellegén, hogyan fakadhat az EBO használatából spirituális tartalom?
A keresztyén emberek hisznek abban, hogy a bibliaolvasást meg kell, hogy előzze az imádkozás. Isten ihletett igéjét akkor értjük meg igazán – nem emberi, intellektuális, hanem holisztikus és spirituális értelemben véve –, ha a bennünk élő Szentlélek rezdül rá. Luther is úgy fogalmazott, hogy a benne élő Szentlélek olvassa a Bibliát. A keresztyén embernél a nyomtatott Bibliák olvasásához hasonlóan az EBO használatát is meg kell, hogy előzze az imádság, ezt követheti a szöveggel való küzdelem, majd az azon való meditáció.


Képek: Borsa Aliz, Kálvin Kiadó, Barna Bálint