Budapesten tanuló egyetemistáknak tartott előadást nemrégiben a Lágymányosi Ökumenikus Központban Azbej Tristan, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkárság vezetője. A Budapesti Református Egyetemi és Főiskolai Gyülekezet, a Pesti Református Egyetemi Misszió és a Károli Egyetemi Lelkészség közös programján az üldözött keresztények helyzetéről, valamint a számukra nyújtott támogatásról esett szó. Azbej Tristan helyettes államtitkár egy évvel ezelőttig a Közel-Keleten élt és dolgozott, többek között Magyarország izraeli nagykövetségén is. Egyebek mellett ismertette a 2017-ben indított Hungary Helps Programot, amely a szegénység felszámolásáért, az emberi és kisebbségi jogokért, valamint a nemzetközi biztonságért és stabilitásért tett erőfeszítéseket foglalja magában.

Kényszermunkatábor és halálbüntetés
Száz év alatt egyes közel-keleti országokban a keresztények aránya drasztikusan csökkent a genocídiumok, a keresztényüldözés és a háború miatt. A tendencia azonban nem látszik csökkenni. Napjainkban jóval nagyobb a keresztényüldözés mértéke, mint Nero római császár korában – mondta Azbej Tristan. „Az Open Doors nemzetközi keresztény civil szervezet kimutatása szerint több mint 70 országban üldözik a keresztényeket. Más becslések szerint ez a szám eléri a százat, vagyis a világ országainak felére igaz. Jelenleg minden öt, vallása miatt üldözött szenvedő emberből négy keresztény. Észak-Koreában a legsúlyosabb a helyzet, ahol a kommunista ateizmus a Biblia birtoklását halálbüntetéssel vagy azzal egyenlő kényszermunkatáborral sújtja. Más országokban terroristacsoportok tizedelik a keresztényeket, míg egyes muzulmán országokban, ahol a saría van érvényben, csak zárt ajtók mögött gyakorolhatják a hitüket. Ha egy muzulmán áttér keresztyén hitre, az halálbüntetést von maga után, csakúgy, mint az, ha egy keresztény megpróbál megtéríteni egy muzulmánt. Ezzel sok a visszaélés, például amikor egy keresztény tanár rossz jegyet adott muzulmán diákjának, az megvádolta blaszfémiával, és a tanárt bebörtönözték.”

Családi házak és egy iskola
A Közel-Kelet legforróbb pontja mindmáig Szíria, ahol egyes körzetekben még mindig heves harcok zajlanak. A több mint hét éve tartó polgárháború civil áldozatainak száma meghaladja a félmilliót. Az Iszlám Államnak és más terrorszervezeteknek a keresztény és jazidi kisebbség is áldozatául estek. Erről a lerombolt egyházi épületek és a meggyalázott kegytárgyak látványa is tanúskodik, de ami sokkal tragikusabb: maguk a megkínzott nők, férfiak és gyerekek. Azbej Tristan elmondta: az áldozatok és hozzátartozóik beszámolóiból több napnyi videóanyag készült. „A felvételeken szexrabszolgának elhurcolt gyerekek és fiatal nők beszélnek megrázkódtatásaikról, és arról, hogyan próbálnak túllendülni a traumán. Szülők és testvérek pedig elmondják, hogyan rabolták el szeretteiket. Volt olyan szülő, akivel végignézették kislánya kivégzését, majd darabokban adták vissza a gyermek holttestét.”

Az egyik legtöbbet szenvedett városban, a szíriai Aleppóban tavaly december óta egy iskola újjáépítését és egy házépítési programot támogat a magyar kormány, hogy a városból elmenekült keresztény családok visszatérhessenek oda. „Al Amalnak, azaz a Remény Iskolájának nevezte el a melkita érsek atya ezt az iskolát. Ő maga igazi tanúságtevő, jó pásztor: a háború elmúlt éveiben többször is kiszökött az ostromgyűrűből, hogy adományokat gyűjtsön Nyugaton, majd visszaszökött, hogy a híveivel legyen. Mi magunk is azt szeretnénk támogatni, hogy az üldözöttek saját otthonaikat vehessék újra birtokba, hiszen ők ott szeretnének békében élni.”

Veszélyes táborok
A háború közvetve érintette, ám ugyancsak nehéz helyzet elé állította Libanon lakosságát is – folytatta a beszámolót a helyettes államtitkár. „Az alig ötmillió lelket számláló országba több mint kétmillió, traumatizált háborús menekült érkezett földönfutóként. A keresztények üldözése azonban nem ért véget a menekülttáborokban, ahol a muszlim menekültek között dzsihadisták is elvegyültek. Sok keresztény menekültet a táborban öltek meg. A helyi egyházak vállalják magukra azt a missziót, hogy segítenek nekik kiköltözni onnan, megélhetést, lakhatást biztosítva nekik, még ha igen szerény és hosszú távon fenntarthatatlan körülmények között is. Ám onnantól az ENSZ és más segélyszervezetek hatásköre alól is kikerülnek a családok, elveszítik a támogatásukat.”

A béke angyalai
A magyar állam a libanoni katolikus és ortodox egyházakat segíti ebbéli törekvésükben, részben magyar támogatásból épült az az átmeneti szállás is, amely harminc, menekülttáborokból menekülő család számára nyújt biztonságos lakhelyet. Ezen kívül árvaházakat, valamint a keresztény és muzulmán menekültek egészségügyi ellátását is támogatja a magyar állam. A helyettes államtitkár mesélt a támogatásból részesülő bejrúti Béke Angyala Iskoláról, ahol iraki és szír menekült gyerekek tanulnak. A traumafeldolgozásban többek között rajzterápiás foglalkozások segítenek nekik. „A rajzokon megjelenik, hogy ott kellett hagyniuk a szülőházat, vagy hogy elveszítették családtagjaikat. A gyerekek pontosan tudták, mi elől kell menekülniük, érezték a közvetlen életveszélyt.” Azbej Tristan hozzátette: az iskolában tett látogatása alkalmával nem várt reakcióval szembesült. „A gyerekek imádkoztak Magyarországért, hogy Isten erősítsen meg bennünket a hitünkben. Ekkor értettem meg, hogy valójában ők segítenek minket, gyökereiket, kultúrájukat elhagyó nyugatiakat a bizonyságtételükkel.”

Fegyvert ragadhat-e egy keresztény?
A szintén az Iszlám Állam terrorcselekményei sújtotta Irakban az elmúlt tizenöt év alatt egyötödére csökkent az iraki keresztények száma. A kurdisztáni belső menekülttáborokban kilenc négyzetméteres konténerekben élnek családok, immár két és fél éve. „Karakosh-ban, a legnagyobb keresztény városban valaha ötvenezer ember élt, ma csupán tízezren laknak ott. Csak a Ninivei-fennsíkon, amelyet elsőként hajtottak uralmuk alá a szélsőséges dzsihadisták, tizenháromezer sérült vagy földig rombolt épület hirdeti a pusztítást jelenleg is. Van olyan egykor keresztyének lakta település, ahol az épületek egyharmadát a földdel tették egyenlővé. De nemcsak az infrastruktúrát tették tönkre, hiszen leromboltak ókori műemlékeket is, nem is szólva az emberéletekről. Ez komoly lelkiismereti dilemma elé állította a helyi keresztényeket, akik kénytelenek voltak fegyvert ragadni, hogy megvédjék magukat. Ma már azonban kezdik újra fölszentelni a feldúlt templomokat, a hitélet ismét megerősödik.”

Ismét keresztelnek
Az iraki Erbilben hat hete adtak át egy kifejezetten menekült keresztény és muzulmán gyerekek taníttatására létrehozott iskolát, részben a kormány, részben a magyar katolikus hívek támogatásával. „Támogatjuk a helyi Szent József Klinika gyógyszerellátását is. A legnagyobb jelentőségű támogatást azonban egy keresztény település, Telskuf újjáépítésében tudtuk nyújtani. Innen ezerháromszáz keresztény családot űzött el az Iszlám Állam, több száz épületet pedig leromboltak. Kétmillió euró magyar támogatással néhány hónappal ezelőtt fejeződött be a település helyreállítása. Ezer család tért vissza korábbi lakhelyére, nemrégiben pedig négy év óta először ismét keresztelőt tartottak, mindjárt egyszerre négyet is.”

Önbecsülést és munkát
Sokan azonban még mindig hontalanul élnek, küszködve a megélhetéssel és az élet értelmetlenségének gondolatával. Hogy új életet kezdhessenek, a több százezer keresztény menekültet befogadó Jordániában a helyi Caritas támogatásával mesteremberek tanítják az embereket kegytárgyak készítésére. A bevételből nemcsak megélhetésüket, de önbecsülésüket is visszakapják – fogalmazott Azbej Tristan. A magyar helyettes államtitkárság emellett a program mellett egy fiatal lányoknak szóló munkavállalói programot is támogat. Az iraki lányok készítette divattermékek szintén megélhetést és új életcélt jelentenek az érintettek számára.

Meghiúsult terrortámadások
Vannak országok, ahol nincs ugyan háború, de rendszeresek a keresztények elleni atrocitások. Az egyiptomi koptokat havonta éri támadás, legutóbb tavaly karácsony és újév között két halálos kimenetelű merénylet is történt ellenük. „A biztonsági szervek időben felfedeztek egy olyan Iszlám Állam-sejtet, amely a húsvéti ünnepek alatt akart támadni. Az volt a tervük, hogy először a szertartásokon tartanak ámokfutást és robbantanak, utána az áldozatok gyászszertartásán is. Mi nem tudjuk megakadályozni a hasonló eseteket, de a túlélők kórházi kezelésében Magyarország is részt vállalt a Honvéd Kórházzal összefogva. A koptok tavaly alapítottak Kelet-Közép-Európában egy új egyházmegyét, amely hat országot foglal magában, ennek a püspöki székhelyét Budapestre tették. Ezzel fejezték ki hálájukat a magyar nép iránt, amiért törődünk a sorsunkkal.”

Egy másik narratíva
„Az, hogy nem a keresztények az üldözők, hanem őket üldözik – ez nem fér bele a nyugati liberális narratívába. Vagy ha mégis, akkor átírják a tényeket, azt állítva, hogy nem vallási, hanem etnikai alapú tisztogatásról van szó. A nyugati világ még kevésbé vesz tudomást a közép-afrikai fenyegetettségben élő keresztények szenvedéseiről” – véli a helyettes államtitkár. „A Boko Haram terrorszervezet 2011 vége óta rendszeresen támad rájuk, egy kenyai egyetemen több mint 200 keresztény diák életét oltották ki, Nigériában pedig egy alkalommal több, mint 200 keresztény család leánygyermekét rabolták el egy iskolából, akiket szexrabszolgaságra kényszerítettek. Van, akit még mindig fogva tartanak, és a nyugati világ semmilyen segítséget nem nyújtott nekik.”

Ösztöndíjprogram fiataloknak
A nigériai menekülttáborokban több száz menekültre jut egy orvos, trópusi betegségek pusztítanak, a gyerekek harmada-negyede püffedt hasú, ami az alultápláltság vagy a férgesség jele. Ha nem a terrortámadásokban, akkor ott halnak meg az emberek – hívta fel a figyelmet Azbej Tristan. Észak-Nigériában iskolák és kórházak újjáépítésében vállalt részt eddig a magyar kormány, emellett ösztöndíjprogramot hozott létre üldözött vagy diszkriminált keresztény fiatalok számára. Tavaly 80-an, idén pedig több mint 150-en kezdték meg tanulmányaikat magyar egyetemeken. „Ha megszerezték az európai szintű tudást, visszatérnek hazájukba, ahol helyben tudnak segíteni.”

A szenvedők hangja
Magyarország a világon először indított a kormányzat és a hívek összefogásával átfogó programot az üldözött keresztények megsegítésére. Azbej Tristan azt mondta: „Kis ország vagyunk, egyedül nem tudunk elég segítséget nyújtani a szenvedőknek. A kormány elsődleges feladata, hogy a magyar emberek boldogulását segítse elő – ez evidencia. Ezért kormányközi tárgyalásokat folytatunk, az ENSZ-hez fordultunk, nemzetközi konferenciákon próbálunk meggyőzni más szervezeteket, hogy foglalkozzanak az üldözött keresztényekkel.”

Az első nagy áttörést a washingtoni Fehér Házban érték el, ahol bemutatták a Hungary Helps programot. Ennek hatására az Egyesült Államok is elkötelezte magát egy hasonló program elindítására. „Ez óriási jelentőségű, hiszen amire mi 100 millió forintot tudunk áldozni, arra ők 100 millió dollárt” – fogalmazott Azbej Tristan.

Átlátható pénzmozgás
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a Hungary Helps program okos segítséget kíván nyújtani. „Elismerjük, hogy van keresztényüldözés, elmegyünk a közösségekhez, megkérdezzük, mire van szükségük, elhívjuk őket, hogy beszéljenek a nagyvilágnak a helyzetükről, és azt támogatjuk, amit ők kérnek, nem próbálunk okosabbak lenni náluk.” A program nagy előnye az is, hogy közvetlenül juttatják el az érintettekhez. „Nem átláthatatlan nemzetközi szervezeteknek adjuk a pénzt, ahol adminisztrációs költségként eltűnik a támogatás nagy része. Sem kormányoknak, amelyek elosztanák a pénzt, és mivel szeretnek a többségi társadalomnak kedvezni, hogy elnyerjék szimpátiájukat, a kisebbségi keresztények nem kapnának belőle.”

Az üldözöttek hosszú távon a szülőföldjükön akarnak maradni, Azbej Tristan felidézte, hogy az egyik iraki érsek arra kérte a magyar küldöttséget, tegyenek meg mindent a migráció ellen, mert elveszítik a fiataljaikat. „Amit az Iszlám Állam nem tudott elvégezni, azt elvégzi a migráció, és akkor végleg eltűnnek a keresztények a Közel-Keletről. Ne feledjük, hogy a közel-keleti kereszténység az egész világkereszténység gyökere. De nem a szép szavaknak, hanem a cselekvésnek van értelme és lehetősége – legyen az ima, adakozás vagy szakmai támogatási program.”

 

Képek: Füle Tamás