Bevallom, hogy egy ideje már nem vágytam új Gary Chapman-könyvet a kezembe venni. Azt éreztem, hogy így vagy úgy, de újra a szeretetnyelvekhez lyukadunk ki – persze tőle megszokott módon: kicsit szájbarágósan és ezer példán keresztül.  Amilyen fontos volt megírni a szeretetnyelveket, olyan elnyűtté és közhelyessé lett, miután megszületett a sokadik kötet a férfi, a nő, a kamasz, a csecsemő és még ki tudja ki szeretetnyelvéről.  Egyszerűen nem hittem, hogy újat tud még mondani.

Nos, új könyvével meglepett az író...

12 dolog, amit jó lett volna tudnom az esküvőm előtt című könyve jóleső konkrétsággal és szókimondással beszél akár a közös kassza körüli problémákról, akár a kölcsönös szexuális beteljesedés irreális elvárásáról. Konfliktuskezelési opciókat is felmutat a könyv, és nagyon hangsúlyosan szerepel benne a megbocsátás, bocsánatkérés témaköre. Megfejti az olvasónak, hogy miért nem értjük, vagy legalábbis vesszük komolyan a másik bocsánatkérését, vagy miért nem érzik igaznak a miénket: megalkotja a bocsánatkérés öt nyelvét.

Chapman pontjai a vécépucolás konfliktusforrásától egészen a felemás igában élők gondjaiig érnek, máz és körítés vagy a témák kerülgetése nélkül. A módszer, mint minden tanácsadó vagy segítő könyvben, itt is egyszerű: a különbségek és lehetséges konfliktusforrások tudatosításával elkerülni a tányértöréses jeleneteket. Ezért a fejezetek végén az író össze is foglalja az aktuális szakasz kulcskérdéseit, amelyeket beszélgetésre ajánl a pároknak.

Chapmannek sikerült egyben tartani a házasságát ezek nélkül a felismerések nélkül is, ami jó hír. Még jobb hír, hogy mi már ezek ismeretében igyekezhetünk a magunk kapcsolatait ápolni és fejleszteni.