„Az a hír járja…” címmel jelent meg magyarul az erdélyi Exit Kiadónál a holland református lelkipásztor, Nico ter Linden hatkötetes sorozatának első három része, amely elbeszélés formájában hozza közelebb és teszi érthetővé a Biblia történeteit. Az első kötet Mózes öt könyvét, a Tórát dolgozza fel, a második Márk és Máté evangéliumait, a harmadik pedig a bírák és a királyok könyveit. A kiadó a további kötetek megjelentetését is tervezi.

A már magyarul is megjelent három kötetet 2022. november 16-án, szerdán mutatták be a budapesti Bibliamúzeum kiállítótermében. Az alkalmon Kocsev Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja és a Gyakorlati Teológiai Tanszék vezetője beszélgetett Kovács Edit Bella erdélyi református lelkipásztorral. A könyvbemutató során mindhárom kötetből fel is olvastak egy-egy érzékletes részletet.



Igaz, de nem biztos, hogy úgy történt
Nico ter Linden (1936-2018) életét, gondolatiságát és szellemi hátterét Kocsev Miklós ismertette a könyvbemutatón. Nico ter Linden 1977 és 1995 között az amszterdami Westerkerknek volt a lelkésze. Elit családból származott, patrícius szülőktől, és mondanivalója is nagyon sokszor a szellemi elit közönségének szólt. Testvérével együtt a holland királyi udvar prédikátorai közé tartoztak. Nico ter Linden a teológia után tanult még pszichológiát is, és ez is visszaköszön abban, ahogyan a bibliai történeteket értelmezi. Hosszú évtizedeken keresztül írt a Trouw című napilapnak. Rendszeres tévéműsora is volt, amely ugyanazt a címet kapta, mint a hatkötetes könyvsorozata – ez magyarul ugyan „Az a hír járja…” lett, de pontosabb fordítása így hangzik: „A történet folytatódik”.

Linden élete végéig a hollandiai Hervormde Egyház lelkésze volt, azon belül a szabadelvűbb vonalat képviselte. Az úgynevezett amszterdami teológiai szellemi iskolához tartozott, amelyet nem a történetkritikai írásmagyarázat érdekelte, mint a kortárs teológusokat, hanem úgy közelítettek a Bibliához, hogy az szájhagyományok, elbeszélések történeteit rögzíti.

Nico ter Linden egyszer úgy fogalmazott, hogy minden történet igaz, csak az nem biztos, hogy úgy történt meg, ahogyan elbeszélték. Amikor megkérdezték tőle, hogy mi a lényege ennek a hatrészes sorozatának, azt válaszolta, olyan ez a szellemi elitnek, mint a gyermekbiblia a kicsiknek: akik nem ismerik jól az eredeti forrásokat, akik nem tudják, hogyan értsék azokat, azok számára ez a könyvsorozat úgy beszéli el a történeteket, hogy megértsék.

Királyi falatokat kínál
Kovács Edit Bella idén került kapcsolatba a könyvsorozattal, és úgy látja, szerzője nemcsak a királyi udvarban mozog otthonosan, de műveiben királyi falatokat is kínál számunkra. Erdélyben ezek a királyi falatok először a börtönben kerültek terítékre, mert egy fogoly olvasta el őket holland nyelven, és annyira megtetszettek neki, hogy elkezdte magyarra fordítani a műveket, írószerrel és papírral, a 12 fős cella emeletes ágyának harmadik szintjén. Neki köszönhető a magyar kiadás.

Az erdélyi lelkésznő szerint nyitott szemmel érdemes olvasnunk ezeket a műveket. „Vannak történetek, amelyeket már sokszor elolvastunk a Bibliából, és keressük bennük az újat, esetleg új látószöget szeretnénk találni, hogy többet értsünk belőlük, és ezek a könyvek ebben segítenek” – mondta. Szerinte a szerző úgy meséli újra ezeket a történeteket, hogy odarepít abba a világba, mintha mi is ott ülnénk a szereplőkkel akár egy tölgyfa alatt vagy a tűz körül, és szinte minden érzékünket megmozgatja, emellett érzelmi húrokat is megpendít. Szerzője a gazdag teológiai tudása mellett a pszichológia tudománya felől is közelít.

Kovács Edit Bella két személyes élményét is megosztotta a könyvekkel kapcsolatban. Az egyik a gadarai megszállott történetéhez kötődik, amelyet jól ismert, de igazán sosem érintette meg. Amikor viszont Linden könyvében olvasta reggeli áhítata során, akkor könnyeket csalt elő a szeméből, és igen rövid idő alatt még prédikációt is írt belőle. Márk evangéliumának történeteit olvasta pedig az volt eleinte az érzése, hogy ez az ember nem fogadja el Isten fiának Jézus Krisztust. Elkezdett ezen gondolkodni, és ráébredt arra, hogy Márk evangéliumának központi motívuma a titok: Krisztus a Bibliában sem leplezi le magát a történet elején, hanem csak szép lassan bontakozik ki, kicsoda Ő valójában. Linden ugyanezt ragadja meg a maga irodalmi eszközeivel.



Kimondja, amit mi nem merünk
A beszélgetőtársak mindketten kiemelték, hogy lelkészeknek mindenképpen ajánlanák Linden könyveit, hiszen az igehirdetésre való felkészülést nagyban segíthetik, akár a ráhangolódás idején, akár a teológiai gondolatok megfogalmazása során. Bár ez a fajta teológiai nyelvezet nem az, amit a magyar reformátusok megszoktak, de aki szereti a narratív prédikációkat, az a könyvek segítségével be tud kapcsolódni abba az Isten-ember történetfolyamba, amely egyúttal mindannyiunk története is. Emellett a sorozat azoknak a gyülekezeti tagoknak is ajánlható, akik szívesen olvasnak Szentírással kapcsolatos irodalmat, de jobban szeretik, ha az az ő nyelvükön van megfogalmazva.

Timár Gabriella Ulla, a Bibliamúzeum igazgatója és a rendezvény házigazdája mindezekhez még hozzátette: Nico ter Linden a műveiben olyasmit is ki mer mondani, amit mi a legtöbbször nem merünk. Merész formában fogalmazza meg mindazt, ami igaz ugyan, de ami nem biztos, hogy valóban pont így történt, ahogy elbeszéli. Narratív bibliaértelmezése mégis jól megférhet a hazai, klasszikusabb megközelítések mellett, azokat kiegészítve, hiszen nálunk is megtapasztalható annak igénye, hogy átélhessük a Szentírás ma is folytatódó történeteit.


A könyvsorozat első három kötete megvásárolható többek között a Bibliás Könyvesboltban (1092 Budapest, Ráday utca 3.) is.


Képek és szöveg: Barna Bálint