Ablak a Bibliára, tükör önmagunkhoz

A négyezer éves bibliai történetek szereplőinek bőrébe bújva úgy pillanthatjuk meg önmagunkat, ahogy más módon talán nem – ebben rejlik a bibliodráma ereje Révész Judit szerint, akivel az októberben induló bibliodráma-csoportfoglalkozások kapcsán beszélgettünk a módszerről.

A megbocsátás és az emberéletet átszövő találkozások a témái a 2023 októberében induló budapesti és kecskeméti bibliodráma-csoportoknak. A kecskeméti csoportba még várják a jelentkezéseket, csakúgy, mint a november 13-i egyalkalmas, kiskőrösi bibliodráma-foglalkozásra. A csoport vezetői meghitt, játékos találkozásra hívnak a bibliai szövegekkel.

Mi a bibliodráma?
Ahogy az az elnevezésből is kitűnik, a bibliodráma a Szentírásból vett történetekkel dolgozik, de nem színdarabról van szó – magyarázza Révész Judit. „Az alapképlet az, hogy találkozunk, bizalomjátékok és bemelegítő játékok segítségével összehangolódunk, ezután általában a vezetők választanak egy bibliai történetet – igyekszünk olyat választani, ami közel lehet a résztvevőkhöz. Előfordulhat az is, hogy ott improvizáljuk az aznapi témát, annak alapján, hogy mi jön föl a csoportból. Miután felolvastuk a választott bibliai történetet, megkérdezzük a jelenlévőktől, hogy mi az, ami ebből a történetből megszólította, melyik szerepet vállalná szívesen? A résztvevők közül mindenki vállal szerepet. A választások többnyire spontánok és ösztönösek, de a végén a különféle feldolgozó körökben megkérdezzük, hogyan választottad a szereped, mit éltél meg benne, és hogyan szól ez rólad. Például Noé bárkájának építését ajánljuk fel a csoportnak, és valaki úgy dönt, hogy ő Noé egyik fiának a felesége szeretne lenni. Azt szeretné megélni, hogy ő benne van a bárkában, a szerettei viszont nincsenek benne. Utólag lehet, hogy kiderül, hogy van egy veszteség a családban.”

A szerep szerepe
A történet kibontakoztatásához nem szükséges sem színészi tehetség, sem teológiai jártasság – hangsúlyozza a bibliodráma-vezető. „Miután senki sem profi színész, ezért mindenkinek könnyebb feloldódni. Az egyik szabályunk, hogy nem minősítjük egymás játékát, és egyáltalán nem a színészi teljesítményre megyünk. Mindenki azért dolgozik, hogy ő megélje azt, amit neki akkor aznap abban a játékban meg kell élnie, és a jelenlétével segítse ugyanebben a többieket is, hiszen azzal dolgozhatunk, ami játék közben előjött. A bibliodráma őszinte műfaj, nem tűri a giccset. Egyik alapítója szerint ablak a Biblia világára és tükör, amelybe belenézhetünk.”

Biztonságos közeg
A résztvevők biztonságát szolgálja, hogy két vezető van, akik együtt hoznak döntéseket a csoportfolyamat közben, és az is, hogy mindenki annyit oszt meg magáról, amennyit kényelmesnek érez. Persze, minél többet invesztál valaki, annál többet is vesz ki a játékból. „A csoportfolyamat egyre mélyül, közben pedig folyik egy alku a résztvevők és a vezetők között, hogy mi az, ami még biztonságos és mi az, ami már nem” – avat be a tapasztalt csoportvezető.

Katartikus hatás
Annak, hogy közelebb kerüljünk a bibliai történethez, számos módja, eszköze van, a bibliodráma az egyik. Van, akinél ez a fajta találkozás a szöveggel komoly áttöréshez vezethet. Így volt ezzel ő maga is – árulja el Révész Judit.

„A drámajáték során testérzetekkel dolgozunk, ezek archaikusak, és mindenki rendelkezik ilyenekkel. Ezzel együtt nem mindenkinek való a dráma. Nem ez az egyetlen út a Bibliához, sem a lelki folyamatokhoz. De van, akinek igen – ezzel én is így vagyok. A dráma teljesen megváltoztatta a bibliai szövegekhez való viszonyomat. Felnőttként tértem meg. Már templomba járó ember voltam, amikor részt vettem egy bibliodráma-foglalkozáson. Megdöbbentő erejű felismerés volt, hogy ezek a történetek tényleg rólunk szólnak. Hogy mennyiféle arcuk és jelentésrétegük van, és milyen dinamika van bennük! Számomra ez igazi áttörést jelentett, ezért is végeztem el a bibliodráma-képzést.”

Sára szerepébe bújva
Az áttörés nem mindig a csoportfolyamat ideje alatt valósul meg, hiszen a lélekben hosszú és mély folyamatok zajlanak, de azért az egyes üléseknek is vannak katartikus pillanatai – tette hozzá. „Ha egy óraműre gondolunk, ilyenkor a nagyon lassan forgó, nagy kerekek dolgoznak. Ez nem mindig látványos, de egy-egy ráismerés az egyén számára felszabadító hatású lehet.”

Látott már példát arra is, hogy valaki, aki elfordult a hitétől, a bibliodrámán átéltek hatásra visszafordult Istenhez. Mesél egy másik esetet is, amikor egy játék során ő maga Sára szerepébe bújt. „Megéltem, hogy elviszik megölni a fiamat. Ábrahám valószínűleg nem mondta meg Sárának, hogy hova viszi Izsákot, de Sára biztos, hogy sejtette vagy félt tőle. Ez a játék előhozta a gyermekeim iránti végtelen szeretetemet, a rengeteg aggodalmamat. Ám azt is felismertette velem, hogy az aggodalmaskodás egy része azért mégiscsak az Istennel szembeni bizalmatlanságról szól. Mély megélés volt ez számomra.”

Kiket várnak?
Világnézettől függetlenül mindenkinek ajánlja a bibliodrámát Révész Judit. „A vallásos háttérből érkezőknek mindenféle előfeltevései vannak a bibliai történetekről, például arról, mit kell, mit illik gondolni a tékozló fiúról vagy épp Mária Magdolnáról. Akiknek viszont nincs gyülekezeti kötődésük, gyakran azzal a frissességgel jönnek, hogy milyen igazságtalan ez az apa: itt van ez a semmirekellő gyerek, erre mindent odaad neki – teljesen igaza van az idősebb fiúnak! Egyébként mindenkinek joga van ragaszkodni a meggyőződéséhez. Azért, mert valaki behozott egy másik értelmezést, azt senkinek sem kell magáévá tennie.”

Kitörés a nyelvi zárványból
Gazdagító lehet a csoport számára az is, ha más-más felekezetű emberek alkotják. „A megbocsátással dolgozó budapesti csoportot egy bencés szerzetessel, dr. Fehérváry Jákóval, a Találkozások címet viselő kecskeméti csoportot pedig egy evangélikus barátommal, Csány Katával vezetjük majd. Ezek az együttműködések frissességet hoznak. A református egyház vezetése részéről megfogalmazódott egy igény, amely szerint az egyházaknak nyelvileg nyitniuk kellene. A történelmi egyházak beszorultak a saját zárványukba a nyelvezetüket és a szövegértelmezéseket illetően is. A bibliodráma műfaja szabad ezektől az értelmezési hagyományoktól. Nem azért, mintha azok értéktelenek lennének, hanem mert lehet, hogy ahhoz, hogy rátaláljunk ugyanarra az állításra, ami benne van a Heidelbergi Kátéban is, előbb meg kell vizsgálnunk még több más értelmezést, amelyek kapcsán beláthatjuk, mi nem lehet Isten akarata. Ebben a szabadságban saját magunk fedezhetjük föl, miért gondolták azt az eleink, amit gondoltak, és hogy az miért van úgy jól, ahogy van” – vélekedik Révész Judit.

Az ítélkező bőrében
Különösen igaz ez az olyan bibliai szövegekre, mint a Miatyánk, amelyet szerte a világon emberek milliói ismernek és imádkoznak évezredek óta. A kísértés vagy a megbocsátás fogalmai a játék során új megvilágításba kerülhetnek. „Amikor például a házasságtörő asszony történetét vettük, a csoporttagok megélhették azoknak az embereknek az érzéseit, belső világát, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy ezt az asszonyt meg kell kövezni. Felismerték, hogy ez nem valamiféle agyament álláspont volt, hiszen szigorú szabályokon nyugodott az akkori társadalmi rend, és a bizalomnak a házassági hűség alapfeltétele volt. Ha ezt felismertük, belehelyezkedhetünk abba is, mi motivál minket, amikor elítélünk másokat? Hogy arról a kéregetőről, akit a múltkor az unokákkal megetettünk, miért feltételezzük, hogy nem megy dolgozni, pedig megtehetné? Honnan jön ez bennünk, és hogyan járul hozzá a biztonságérzetünkhöz? Miért van erre szükségünk? És ki az, aki ezt fölülírhatja? Mert nem a kővel hajigálók egyike mondta, hogy mielőtt követ ragadtok, nézzetek magatokba... Ezt csakis Isten jelentheti ki.”

Fejkendős nénik a bibliodráma-csoportban
Mielőtt azt gondolnánk, a bibliodráma csupán a művelt keresztény középosztály játszótere, Révész Judit megnyugtat: nemcsak az önismerettel foglalkozó értelmiségi rétegnek adhat sokat a műfaj. „Katartikus élmény, amikor Kárpátalján háziasszonyok, kőművesek, ácsok, festőmázolók jönnek bibliodrámázni. Miközben mi olyan szubkultúrában élünk, ahol megtanulunk az érzéseinkről beszélni, kommunikációs fogások épültek be a nyelvünkbe és a viselkedésünkbe, ezek az egyszerű kárpátaljai református gyülekezeti tagok olyan intelligensen tudnak a Biblia nyelvén beszélni ugyanezekről, hogy az hátborzongató! Nekem ott esett le a tantusz, hogy a kereszténység tényleg kultúrahordozó. Az ő nyelvük a Biblia nyelve, és ők ezen a nyelven meg tudják fogalmazni önmagukat!”

Bemutató alkalmak
Révész Judit és munkatársai rendszeresen tartanak egy-egy alkalmas csoportfoglalkozást magyarországi és kárpátaljai gyülekezetekben, valamint a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat rendezvényein. Szerveztek már lelkészeknek, presbitereknek és ifjúsági csoportoknak is foglalkozásokat. Gyülekezeti hétvégéken is remek csapatépítő lehetőség a bibliodráma. Még mélyebb felismerésekre juthatnak azonban a résztvevők, amikor elköteleződnek egy hosszabb, általában hetven órás, több alkalmas csoportfolyamatra. Erről általában a második találkozás végéig kell dönteniük. Révész Judit és munkatársai bárhová szívesen mennek, ahová hívják őket, és igény szerint tartanak bemutató alkalmat is.

Révész Judit azt mondja: generációk százai szereztek már inspirációt, megnyugvást, megbékélést, bátorságot a bibliai szövegekből. A négyezer éves bölcsességet hordozó történetekben meg lehet élni mindazt, ami ma is foglalkoztat bennünket. „Csak a világ változott körülöttünk ezalatt a négyezer év alatt, mi, emberek nem változtunk.”

Révész Judit bibliodráma- és pszichodráma-vezető, korábban az ELTE Angol-Amerikai Intézetének adjunktusa. 2004-ben szerzett pszichodráma-vezetői képesítést, bibliodráma-csoportok vezetésével 2016 óta foglalkozik. A Budapest-Hold utcai Református Egyházközség tagja. Munkatársaival Magyarország- és Kárpátalja-szerte városokban és falvakban, gyülekezetekben, valamint tantestületek számára is tartanak egy- vagy többalkalmas bibliodráma-foglalkozásokat. Férje Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. Férjével öt gyermeket neveltek fel, kilenc unokájuk van.

Ha szeretne többet megtudni a bibliodráma-alkalmakról, esetleg bemutató alkalmat is szervezne gyülekezete vagy barátai számára, keresse Révész Juditot a balogrevesz@gmail.com e-mail címen!

A 2023 októberében induló bibliodráma-csoportokról itt (Budapest) és itt (Kecskemét) tudhat meg többet. A november 13-i egyalkalmas kiskőrösi bibliodráma-foglalkozás részleteiről itt olvashat. 

 

Képek: Füle Tamás