Hit és kegyelem az egyházatyáknál és a kora újkori teológiai vitákban néven indult kutatócsoport a Károli Gáspár Református Egyetemen, amely két konferenciát is szervez az érdeklődőknek. Az elsőre Hit, Kegyelem, Akarat címmel idén május huszonkettedikétől huszonnegyedikéig kerül sor az egyetem Hittudományi Karán (HTK). A szervezők szeretettel várják rá az előadók jelentkezését (a húszperces előadások 300 szavas absztraktját 2023. február 1-jéig a hitkegyelemakarat@gmail.com e-mail címre kell elküldeni). De mi a kapcsolat hit, kegyelem és akarat között, a kora keresztény egyházatyák és az újkori hitviták között, és milyen tanulságai lehetnek ennek ránk nézve? Hogy a válaszokhoz közelebb kerüljünk, a kutatócsoport vezetőjével, Kendeffy Gáborral beszélgettünk.
 

Az egyházatyáktól a kora újkorig
„Mindig kerestem a kapcsolatokat a filozófia és a teológia között, és igyekeztem a két karra kiterjedő oktatói tevékenységemen túl is összefogni a Hittudományi Kar (HTK) és a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) kapcsolódó kutatásait és kutatóit” – mesélt a munkacsoport létrejötte mögötti okokról Kendeffy Gábor. „Kapóra jött ehhez az az egyetemi pályázat, amelyet három kart is érintő közös kutatások támogatására írtak ki. Mivel kolléganőm, László Emőke nemcsak a HTK-n tart órákat, hanem a Pedagógiai Kar (PK) egyik tanszékvezetője is, így személyével a PK lett a harmadik csatlakozó kar. Emőke a 16. és 17. századi kegyelemtani vitákkal foglalkozik, amelyek remekül kapcsolhatóak az akaratról és kegyelemről zajló ókori disputákhoz. Az akarat és a kegyelem mellé – részben saját kutatásaimra is reflektálva – hozzátettem harmadikként a hit fogalmát, így vált teljessé kutatócsoportunk fókusza.”

Első látásra mindebből talán arra is gondolhatnánk, hogy a közös témát a személyi kényszer szülte, de valójában nem ez a helyzet. „A kora újkori filozófia és teológia rendszeresen hivatkozott a patrisztikára, és ezt nagyon-nagyon szerves kapcsolatnak tartom. Ha valaki például janzenizmussal, a reformációval vagy Pascallal foglalkozik, akkor kénytelen legalább egy kicsit az egyházatyákkal is foglalkozni. Ha pedig valaki ókeresztény filozófiával foglalkozik, akkor nem tudja kikerülni, hogy bele ne fusson a kora újkori recepcióikba, tehát ez a kapcsolat mindkét irányban kikerülhetetlen. Ez az a közös alap, amelyet a kutatócsoportjaink tagjai más-más oldalról ugyan, de mindannyian megközelítenek ebben a kétéves projektünkben. Ezalatt a két év alatt kutatunk, fordítunk, tanulmányokat írunk és konferenciákat szervezünk hit, kegyelem és akarat kapcsolódásairól.”



Szakterületek és fókuszok
Kendeffy Gábor a kutatócsoport tagjait és szakterületeit is bemutatta: Vassányi Miklós nagyon sokat foglalkozik szír nyelven író egyházatyákkal. Most például Szír Szent Efrémnél és Hitvalló Szent Maximosznál vizsgálja a hit és ima kérdéseit.

Pecsuk Ottó a Római levél jeles, nemzetközileg is ismert kutatója. Korábban is írt a patrisztikus ókeresztény római levélkommentárokról, és fordított is néhányat, a munkacsoporton belül pedig elsősorban a Római levél kegyelemtanában mélyül el.

László Emőke 17. század eleji dordrechti zsinat körüli szellemi viharokkal foglalkozik. Ebben a tárgykörben fordít és ír tanulmányokat, emellett a doktori disszertációjából készülő könyvén dolgozik.

Hanula Gergely Aranyszájú Szent János fordítója és nagy ismerője. Ő elsősorban a kappadókiai atyákkal foglalkozik a program keretén belül.

Külsős kutatóként csatlakozott a csapathoz Schmal Dániel, aki korábban foglalkozott már Szent Ágostonnal, valamint a kegyelem és akarat kérdéseinek megjelenésével a kisebb középkori és kora újkori vitákban, az utóbbi évtizedekben pedig elsősorban Descartes-ra és Leibnizre fókuszált. Ő azt vizsgálja most meg, hogy hogyan jött létre a modernitás a késő középkori szövegekben, elsősorban szerzetesek, például domonkosok és jezsuiták szövegeiben.

Szabados Tamás jelenleg egyetemi hallgató a BTK-n, de korábban klasszika filológiát is tanult. Ő segédkezik a konferenciák megszervezésében.

Kendeffy Gábor Szent Ágostonnal foglalkozik a projekt keretein belül. „Egyrészt megpróbálom elhelyezni Ágostont abban a hagyományban, hogy hogyan is viszonyuljunk az akarat és a kegyelem kérdéséhez. Rá szeretnék mutatni arra, hogy Ágoston mekkora forradalmár volt, mert előtte mindenki, aki a fősodorhoz tartozott, tulajdonképpen a szabad akarat elvének híve volt, míg az akkori predesztinációtanok hívei inkább a gnosztikusok közül kerültek ki. Hangsúlyoznám, hogy ez a predesztináció nem ugyanaz, mint a kálvini predesztináció, de ebben is egyfajta eleve elrendelésről volt szó, és ez az, ami provokálta a szabad akarat tanítását egészen Ágoston 396-ban írt művéig. Ennek folyamatát vizsgálom. Másrészt Ágoston episztemológiájával is foglalkozom, tehát azzal, hogy Ágoston hogyan próbálta a vallásos hitet ismeretelméleti fogalmakkal leírni, és hogyan próbált a vélekedés és a tudás mellé harmadik megismerési formát bevezetni, amely jobban megragadja a hit lényegét.”

Hit, Kegyelem, Akarat
Az idei májusi konferencia magyar nyelvű lesz, de jövőre szeretnének majd nemzetközi konferenciát is szervezni. Bár az előbbire február elsejéig még várják az előadók jelentkezését, két kiemelt előadójának személye már fix: a nyitó előadásban Perczel István Aranyszájú Szent János és Szent Ágoston kegyelemről és akaratról szóló tanításait hasonlítja majd össze, a záró előadást pedig Pavlovits Tamás fogja tartani kora újkori témában. Mivel a konferencia több tudományterületet is érintő kérdést vizsgál, a szervezők természetesen sokféle tudományterület kutatóit szívesen látják előadóként. „Nem ismeretterjesztő előadásokat várunk, hanem egy-egy kérdés érdemi felvetését, alapos megvitatását és tudományos módszertanon nyugvó megoldási javaslatát” – mondta Kendeffy Gábor.

Mivel a konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várnak, az előadók felé az is elvárás, hogy olyan nyelven és stílusban adjanak elő, hogy gondolatmenetüket meg tudja érteni az is, aki nem szakértője egyik témának sem. „Bátran üljenek be az előadásokat meghallgatni egészen más tudományok művelői is, és az is, aki nem tudós ember, hanem olyasvalaki, aki hívőként szeretne többet megtudni arról, hogy amit a Szentírásban annyira szeret, azt hogyan értelmezték a patrisztikus korban és hogyan értették a kora újkori teológiában vagy filozófiában. Jöjjön nyugodtan mindenki, akit erre bármilyen hitbéli érdeklődés motivál, vagy csak a műveltségét szeretné gyarapítani, esetleg tapogatózik, mert szeretne majd valamivel mélyebben is foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. Keressük együtt a válaszokat!”


Barna Bálint
Képek: Barna Bálint; Wikipedia; Hit, Kegyelem, Akarat konferencia