Istenes versek és Bach-szvitek előadásával szeretne az istenhitről mesélni gyülekezeti tagoknak és Isten-keresőknek Mihályi Győző színművész és Karasszon Eszter gordonkaművész.

Szeret kibékülni az ember,/ Mikor halni készül – idézi Ady Endre híres sorait Mihályi Győző színművész, mikor arra kérem, meséljen az Álmom: az Isten című zenés irodalmi műsorról, amelynek címadója épp az általa idézett költemény. A műsor februárban indult országjáró útjára, hogy Isten és ember kapcsolatának kérdéseit művészi eszközökkel megragadva tárja az érdeklődők elé azokban a református gyülekezetekben, ahol szívesen fogadják Karasszon Eszter gordonkaművész és Mihályi Győző színművész játékát. Az egyedülálló lehetőséget a Károli egyetem Református Művelődésért Kutatóműhelye (RefCOO) ajánlja fel a Kárpát-medencei református egyház számára, biztosítva a művészek útiköltségét, honoráriumát és magát a műsort is.

Kitárni a kaput
Bár ő maga katolikus, teológiát hallgató felesége révén került közelebb a református egyházhoz. Éppen a Reformátusok Szárszói Konferenciáján hallott arról a felvetésről, hogy a kulturális élet fellendítésével több fiatalt elérhetne a református egyház – avat be az előzményekbe Mihályi Győző. „Egy külföldi kórus Kálvin téri fellépésekor láttam erre jó példát. A templomban az Ige felolvasása és a művészeti alkotások egyszerre hatottak a szívre és az értelemre.” Karasszon Eszterrel közös műsoruknak szintén templomok és gyülekezeti házak adhatnak helyet, szélesre tárva kapuikat a gyülekezeti tagok hozzátartozói – akár a legfiatalabbak – előtt is.

Amit mi nem látunk
„Elég sok istenes verset tudok, mindig is érdekelt, a költők hogyan fejezik ki, épp hol tartanak a hit útján. A kételkedéstől a vitatkozásig, a sorsuk elleni lázadástól az Istenben való megnyugvásig széles a paletta. Ady, József Attila, Radnóti, Arany és Petőfi a világot páratlan érzékenységgel, összefüggéseiben látó és értelmező zsenik voltak, előttünk rejtve maradó dolgokat is képesek voltak érzékeltetni” – fogalmazott a színművész. Majd hozzátette, amikor verset mond, az a feladata, hogy a költő hangját szólaltassa meg. „Amikor kiállok, megszűnök magam lenni. Az én dolgom, hogy a versben felfedezett érzelmeket és gondolatokat akusztikailag megjelenítsem.”

A felismerés órája
Az előadás különlegessége, hogy a versekhez zenei betétek tartoznak, és néhány érdekességet is megtudhatunk a költeményekről. „Egy-egy vers, ami elhangzik, nem véletlenül két-három perc. Egy ennél hosszabb mű már megterhelő a hallgatóságnak, hiszen a líra amúgy is tömörít. A hallottak földolgozására biztosít teret a zene. A versekhez néhány gondolatot is hozzáfűzök, a költők Istenhez fűződő viszonyáról osztom meg szerény értelmezéseim. A legközelebb hozzám talán Ady Endre áll. Szeretem a verseit szenvedélyesen mondani, hiszen ő maga is mély érzésű, szangvinikus ember volt. Falta az életet, de tetszik a küzdelme, ahogy kiprovokálja Istentől a választ a kérdésre: vajon ott áll-e mellette. Ady sokat gondolt magáról, de az élete vége felé megszelídült. Egy éjszaka egy református lelkész beszélgetett vele Istenről, és másnap megírta a Köszönöm, köszönöm, köszönöm című versét. Akkor már beteg volt, de az az este a megtisztulásé lehetett, a magára találás, a felismerés órája.”

Rád bízom magam
A hit út, önmagunkkal folytatott harc is egyben – fűzte hozzá Mihályi Győző. „Nagyon emberi és nagyon vállalható az a folyamat, amíg megbékélünk mindazzal, ami velünk történt, miközben az egyszerű utánzástól eljutunk odáig, hogy elkezdünk beszélgetni Istennel, és minden lépésünket meghatározza a belé vetett hit, mert ki tudtuk mondani: rád bízom magam.”

A vers is zene
„Koncertező gordonkaművészként a legkülönfélébb koncertszituációkat van alkalmam végigpróbálni: szólóban, kamarazenében és zenekarral. Ezek mellett most üdítő és termékeny változatosságot jelent számomra, hogy ezúttal egy kitűnő színművésszel kamarazenélhetek” – ezt már Karasszon Eszter gordonkaművész mondta érdeklődésünkre. Szerinte a vers is zene: ritmusa, csengése, ríme van. „Sokak tudatában ez feledésbe merül, úgy néznek a versre, mintha csak egy újságcikk vagy egy prózai gondolatsor volna. Pedig a zenei elem döntő módon hat a költő mondanivalójára, sok esetben dokumentálható, hogy a vers zenéje a gondolati tartalmat akár meg is előzheti. A zene tehát nem idegen test a vers mellett. Megszólalásával megpróbálhatja hangsúlyozni a hangzó versben amúgy is jelenlévő zenei elemet” – magyarázta.

Világi, mégis áhítatos
Az előadóművész Johann Sebastian Bach hat gordonkaszvitjét társította a magyar irodalom istenes verseiből álló válogatáshoz. „Közismert, hogy Bach akárhová nyúl, akármilyen műfajban komponál, valamilyen módon az Istennél köt ki. Az összeállításunk ezt a tételt igazolni fogja, hiszen a hat gordonkaszvit világi sorozat, az áhítatnak mégis szinte valószínűtlenül sok árnyalatát szólaltatja meg. A verseket és a Bach-tételeket úgy igyekeztünk egymáshoz társítani, hogy azok egymásra minél sokatmondóbban rávilágítsanak.”

Karasszon Eszter hozzátette: református közegben nevelkedett, ezért ezek a versek hozzá is közel állnak. „Aki erre az előadásra eljön, nemcsak a költők személyiségének titkához kerül közelebb, hanem egyfajta Isten-élmény is megnyílhat előtte” – vélekedik.

Művészet: kapcsolódás Istenhez
„A hetvenperces Álmom: az Isten előadás félúton van a színházi előadás és egy gyülekezeti kulturális program között. Ennek megszervezését vállaltuk magunkra, hogy visszaadjunk valamit az egyháznak” – mondta érdeklődésünkre Bársony Márton tudományos főmunkatárs, a Református Művelődésért Kutatóműhely (RefCOO) vezetője. A RefCOO a 2018–19-es tanév elején jött létre a Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetén belül azzal a céllal, hogy közéleti, kulturális és tudományos-ismeretterjesztő rendezvények szervezésével összekötő hidat képezzen az egyetem és az akadémiai világ, valamint az egyház és a protestáns hallgatók között. A zenés-irodalmi műsorral abban próbálnak értő segítséget nyújtani a református hagyományban élőknek, hogy a Szentírás és az imádság mellett a hitvalló művészet révén is kapcsolódjanak az Isten-hit mély tapasztalatához. „Az Isten-kereső költők tapasztalata, látásmódja és nyelve, amellyel az Urat megszólítják, önálló művészeti érték egyfelől, másfelől találkozás Istennel, ami a hívő élet alapja. A kortárs református tapasztalatnak értékes formája lehet a művészeten keresztül is kapcsolódni Istenhez.”

Ha Ön is szeretné az Álmom: az Isten című előadást meghívni gyülekezetébe, vegye fel a kapcsolatot Bársony Mártonnal a refcoo@kre.hu e-mail címen.

Borítókép: Kondella Mihály