Nagy érdeklődéssel kísért ünnepi könyvbemutatót tartottak a budapesti Ráday Házban 2022. december tizenkettedikén a Bibliai héber-magyar szótár című kötet megjelenése alkalmából.



A könyvbemutatón laudációt mondott Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke; köszöntő beszédet tartott Szücs Balázs református lelkész, Erzsébetváros alpolgármestere, a rendezvény koordinátora; a szerzővel való beszélgetés résztvevői pedig Karasszon István teológus professzor, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Selye János Egyetem tanszékvezetője, valamint Kőszeghy Miklós történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense voltak.



A hiánypótló kötet – amely nemcsak magyar viszonylatban szenzáció, de struktúráját és megközelítését tekintve világszerte egyedülállónak számít – Egeresi László Sándor református lelkész és egyetemi docens nagyjából tízéves munkájának eredménye. Elkészültéről és jelentőségéről maga a szerző mesélt portálunknak.

Rendelt időben készült el
Pollák Kaim 1881-ben megjelent műve óta nem született magyarul olyan bibliai héber-magyar szótár, amely kifejezetten az Ószövetség megértését segítette volna. „Voltak persze tanárok, kutatók, tudósok, akik alkalmasak lettek volna új szótár megírására, talán még nálam sokkal alkalmasabbak is, de a viharos történelmi körülmények vagy az egyéni karrierbeli döntések más irányba vitték őket. Úgy alakult, hogy sem zsidó, sem római katolikus, sem a protestáns egyházak részéről nem vállalkoztak erre a munkára” – tudtuk meg Egeresi László Sándortól. „Ahogy egy kollégám fogalmazott, egyszerűen nekem adatott meg Istentől az a kairosz, az a rendelt idő, hogy ezt a feladatot elvégezzem. Igyekeztem ennek felelősségében élni vele.”



Ezt a felelősségtudatot édesapja intésének is köszönheti. „Amikor diákfejjel megírtam első publikációmat, büszkén vittem oda édesapámnak. Elolvasta, aztán egy idő után azt mondta: fiam, most már valami olyat is írj, amit a papok is elolvasnak és tudnak használni. Ez a bölcs mondata helyrebillentett, és végigkísérte az életemet. Néha olyasmit is kell tudósként írnunk, aminek a diákok és a lelkészek is hasznát látják. Például nem volt a diákjaimnak rendes, gyakorlatias, héber nyelvtankönyve, ezért írtam egyet. Igazi sikertörténetnek bizonyult, több iskolában és felekezetnél is használják, ezért már a harmadik kiadása is elfogyott.”

Ez az apai gondolat dolgozott benne akkor is, amikor egyre többen mondták neki, hogy szükségük lenne egy modern bibliai héber-magyar szótárra. „A Kaim-féle mű megjelenése óta eltelt nagyjából száznegyven év alatt azért jelent meg általános héber-magyar szótár, próbálkoztak kevésbé részletes diákszótárral, és megjelentek magyarul külföldi bibliai szótárak fordításai is, de egyik sem volt olyan színvonalú, mélységű, vagy jellegű, hogy azt tudományos igényességgel lehetne használni bármilyen komolyabb, magyar nyelvű teológiai munkában. Így hát megtalált a feladat. Nagyon szeretek tanítani, nagyon szereti a héber nyelvet, és tudtam, hogy mekkora szükség lenne erre a szótárra, így a munka minden terhe és nehézsége mellett örömmel kezdtem bele a megírásába, amelynek tíz évet szenteltem.”

A szótár megszületésében fontos szerepet játszott egyrészt a családja támogatása és türelme, másrészt a tanszéki háttér. „Büszkén vállaljuk fel, hogy Magyarországon talán mi lehetünk az egyetlen olyan tanszék, amely saját tankönyvekkel fedi le minden oktatott tantárgyát és kutatási területét” – mesélt a közös munkáról Egeresi László Sándor, aki a Bibliai héber-magyar szótár megszületése kapcsán is sokat köszönhet kollégáinak, a kötetet például egykori tanára, Karasszon István professzor lektorálta, aki a tördelés kapcsán is hasznos tanácsokkal látta el. A kötetet ugyanis a szerzője szerkesztette, tördelte és adta ki magánkiadásban.

„Meg kell említenem Babits Antalt, a Logosz Könyvkiadó igazgatóját is, aki bevezetett engem a könyvkiadás és a könyvkötészet alapjaiba. Rengeteget tanultam tőle. Hetente többször levitt a nyomdába, amelyik elvállalta a kiadást, és megismertette velem a különféle nyomdászati munkákat. Ő segített abban, hogy a szótár végső formája ennyire szép legyen.” A borító a Leningrádi Kódex címlapja alapján készült, a grafikus Nagy Martin Gábor volt. A kiadványt más, professzionális kiadók és könyvesboltok is terjeszteni fogják, például már megállapodtak erről a Kálvin Kiadóval, de egyelőre magától a szerzőtől lehet megrendelni az erre a célra készített űrlap kitöltésével, egyéb lehetőségekről pedig a bibliaihebermagyarszotar@gmail.com címen lehet érdeklődni.

Más is, több is
Maga a szótár a szerzője szerint nemcsak azért érdekes, mert több mint 140 év után újra lett Magyarországnak saját magyar bibliai héber szótára, és nemcsak azért, mert egy tudós tíz évig ezzel foglalkozott, hanem azért is, mert egyedi és magyar koncepció alapján készült. „Az összes külföldi bibliai héber szótár viszonylag fix keretben mozog. Ezt a fix keretet egy 19. századi héber tudósról elnevezve úgy hívják, hogy Gesenius keret. Aki csak angolul, németül, spanyolul, franciául írt, az gyakorlatilag ennek mintáját követi. Az én szótáram részben szintén ebben a keretben mozog. De van egy nagy különbség: más is, több is, ugyanis figyelembe vettem, hogy magyar nyelvű olvasók fogják használni. Ezért foglalkozok például héber vagy jiddis eredetű magyar nyelvű szavakkal, ezért említem meg a számunkra sztenderd protestáns magyar fordításnak a változatait” – magyarázta a különbségeket.

A nemzetközi tudományos kritériumokat kiegészítette saját pedagógiai modelljével is, és ilyen koncepcióval még idegen nyelven sem írtak eddig héber szótárt. „Fel szeretném hívni az olvasók figyelmét arra, hogy ma is van Izrael állam, és igaz, hogy óriási nyelvészeti, kulturális, történelmi korszak választja el a mai héber nyelvet az ókorban beszélttől, de a mai Izrael mégiscsak az ókori Izrael szerves folytatása, és a nyelv is kötődik hozzá. Fontosnak tartom, hogy a mai magyar keresztyén olvasóban mindez tudatosuljon, ezzel is tanítani szeretnék. Így érthető például, hogy miért került bele a szótárba egyes szavaknak a modern héber jelentése, holott egyetlenegy ókori szótár nem tesz ilyet.”

Nemcsak tanítani, hanem gondolkodtatni is szeretne a szótárral. „Hagyok mozgásteret az olvasómnak, hogy önálló döntéseket hozzon. Ez talán bővebb magyarázatra szorul. A Héber Biblia tudományos kiadásában van egy úgynevezett tudományos kritikai apparátus, ahol a feldolgozó tudós javaslatokat tesz arra az ókori verziók, fordítások alapján, hogy az adott szöveget kell-e módosítani vagy nem. Ha valaki a Héber Bibliát használja, ezek a szövegmódosítások mindig az olvasóra vannak bízva. Egy szótárnál nincs ilyen, ott a szótáríró mondja meg, hogy elfogadja az adott kritikai apparátus javaslatát, vagy sem. Én bevezettem egy új kategóriát, ez az esetleges emendációk kategóriája, ahol azt mondom, az olvasó mérlegelje, hogy elfogadja-e a kritikai apparátus szövegmódosító javaslatát.”

Nemcsak teológiai, hanem nyelvészeti céllal is kézbe lehet venni a kötetet. „Vannak benne judaisztikai, nyelvészeti érdekességek, de nyilván a teológiai kíváncsiság kielégítése a legfőbb fókusz. Igyekeztem úgy írni, hogy a diákjaim és a lelkészek is tudják használni. Ezért eltekintettem mindattól, ami nagyon ijesztő lett volna, például különféle sémi nyelveknek az átírási táblázatától. Bárkit, aki csak tud héberül olvasni, arra bátorítanék, hogy vegye a kezébe, kezdjen el olvasni, és használja, tanuljon belőle!”

Bibliával foglalkozni gyönyörűség
A szótár iránti óriási érdeklődésről tanúskodott, hogy a könyvbemutatón zsúfolásig megtelt a rendezvény helyszíne, és sokan állva hallgatták végig az elhangzottakat. A rendezvényen Kun Ágnes Anna református lelkész, operaénekes és Nógrádi Gergely főkántor, operaénekes héber nyelvű éneket adott elő, majd Bozsoki Sólyom Pál csellójátékában is gyönyörködhettünk. A könyvbemutató állófogadással ért véget a Ráday Könyvtár ünnepi díszbe öltözött olvasótermében, ahol lehetőség volt dedikáltatni is a szerzővel.



Szücs Balázs református lelkész és erzsébetvárosi alpolgármester a könyvbemutatón tartott beszédében felidézte, hogy egykor maga is a szerző tanítványa volt, akinek nagyon sokat köszönhet. Nemcsak saját és önkormányzata nevében köszöntötte az egybegyűlteket, de Izrael állam nagykövetének, Yacov Hadas-Handelsmannak az üdvözletét is felolvasta.



Fabinyi Tamás evangélikus püspök laudációjában elmondta: az ő nemzedéke érzelmileg egészen másként viszonyul a nyomtatott szótárokhoz, mint gyermekeié, akik csodálkoznak azon, miért nem digitális formátumban használjuk őket. Véleménye szerint a szerző szótára könyvtörténeti jelentőségű, amelynek egzegetikai hatását még csak felbecsülni sem lehet, és amely egyúttal komoly eredményt jelent a zsidó-keresztény párbeszéd szempontjából is, hiszen felmutatja, hogy a héber élő nyelv, amely mögött ott vannak zsidó testvéreink.



Kőszeghy Miklós elsősorban pedagógiai hasznát dicsérte a műnek. „Olyan átírások is vannak benne, amelyek tudományos munkában szükségtelennek tűnhetnek, de fontos szerepük van abban, hogy segítsék kikerülni a hallgatók leggyakoribb hibáit” – mondta a történész.



Hozzátette: a nyomtatott szótár nagy előnye a digitálissal szemben, hogy keresés közben más szavakon is megakadhat a szemünk, így mindig új érdekességekre lelhetünk benne.

Karasszon István, a kötet lektora kiemelte: ehhez hasonló szótár még nem született magyarul. Szépen tükrözi a legmodernebb filológiai eredményeket, és jócskán meghaladja Pollák Kaim művének szintjét.

„Látszólag egy szótár nagyon egyszerű kiadvány: itt a héber szó, ott meg a magyar szó. Ehhez képest ez a mű rendkívül sokoldalú, mert óriási nyelvtani, nyelvtörténeti, szakirodalmi munkát foglal magába” – fogalmazott a professzor.

Egeresi László Sándor a könyvbemutatón újabb részleteket árult el a kötet keletkezéséről is.
„Mivel ez a szótár nagy mértékben követi a nemzetközi standardokat, tíz év alatt többször is át kellett dolgoznom, igazodva a változásokhoz. A szobámban éjszakába nyúlóan, hajnalig égett a lámpa, mondhatni, életmódszerűen írtam” – mondta.

„Ma már nem tíz évig írnám, hanem 4-5 évig, de ma már is nem születnek úgy szótárak, hogy csak egyetlen ember dolgozik rajta. Ennek a kötetnek csak a tördelése napi 10-12 óra munkát jelentett. De megérte, mert a teológia gyönyörű, Bibliával foglalkozni gyönyörűség.”



Portálunknak kifejtette: ezt az alkalmat csupán az első munkaszakasz lezárásának tekinti, hiszen folyamatosan ellenőrizni, javítgatni, toldozgatni-foltozgatni fogja majd művét. „Azt hiszem, életem végéig gondozni fogom ezt a szellemi gyermekemet, hogy a későbbiekben is ugyanolyan szerethető maradjon, amilyen szeretettel készítettem” – fogalmazott. „Hálás vagyok a Jóistennek, hogy erőt adott az eddigiekhez, és áldását kérem a továbbiakhoz!”




Barna Bálint
Képek: Füle Tamás, Bibliai héber-magyar szótár