Csia Lajos (1887–1962) a magyar protestáns keresztyén közösség különös alakja, különutas szürke eminenciás, aki a „hivatalos” vallási körökön kívülre került, és a diktatúra idején látszólag teljesen elnémult. Egy olyan teológus, akinek a tudása alázatra és tiszteletre indít, és akinek a hosszú és sokszor igencsak összetett gondolatainak megértéséért harcolni kell, de akinek az emberi lét valóságára vonatkozó meglátásai egy életre mélyen a szívembe vésődtek.

Csia Lajos a tőle megszokott alapossággal elemzi végig Eszter könyvét is: figyelemfelkeltő címek nélkül, fegyelmezetten, fejezetről fejezetre, versről verse. Megcsillan benne a szerző alázatra indító tudása és jártassága nem csupán a bibliai nyelvekben és a zsidó vallásban és kultúrában, hanem ismerete a Biblián túli ókori kultúrákról és nyelvekről, történelmi korszakokról is. Mindezt az igazán bölcsek könnyedségével teszi: az információ sehol sem nyomasztó vagy önmagáért való, mindig a könyv valódi üzenetének megértését segíti. De a szerző éleslátása, tudása és teológiai, hitbeli bizonyossága nem csupán a könyv hátterének, hanem fő mondanivalójának megértésében is segít bennünket. Egyértelműen mutat rá a bűn valóságára, az emberi kapcsolatok összetettségére, és tanít arról is, hogy a teremtett világ és benne az emberi lét és az emberi kapcsolatok valósága is (Eszter királyné történetében vagy akár a saját életünkben is) mindig több annál, mint ami a szemünk előtt nyilvánvaló.

Miután sokféleképpen és sajnos sokszor fájdalmasan leegyszerűsítve hallottam beszélni férfiakat és nőket a női létről és az „Isten szerinti nőről”, kissé bizonytalanul vettem kézbe Csia Lajos könyvét. Kezdeti félelmem ellenére azonban nem kellett csalódnom. A szerző nőket is elgondolkoztató módon beszél a szépségről, és úgy mutatja be egy, a Bibliában is megörökített, ám mégsem a „megszokott” női sorsot élő nő történetét, akinek „gyönge vállát” „egy nép életének vagy halálának terhe” nyomja, hogy az nők és férfiak számára egyaránt bátorítást jelenthet. És bár Eszter jellemfejlődése a bibliai könyv egyik meghatározó eleme, Csia Lajos újra és újra egyértelművé teszi, hogy ez a könyv nem csupán egy a sok történelmi leírás vagy jellemfejlődés történet között: valódi fókuszában a történések mögött rejtőző, meg nem nevezett Isten áll. Mikor talán mi magunk is elgondolkozunk azon, hogy miért nem nevezi meg sehol sem a könyv Istent, mikor mi is azt várnánk, hogy valahol Isten nevére bukkanjunk, a bibliai leírást követve segít abban, hogy felismerjük és meglássuk a véletlenek mögött, nevesítetlenül is megmutatkozó „folyton cselekvő isteni kezet”.

„Eszter könyve nem a gyűlölet könyve, hanem az erős és meg nem alkuvó szereteté!” – vallja záró soraiban Csia Lajos. Magával ragadó megfogalmazás, ami hiszem, hogy igazi bátorítás napjainkban is. A gyenge és sokszor a valódi cél nélküli kompromisszumkeresés spiráljába vesző szeretetpróbálkozások kultúrájában Isten embereiként szükségünk van arra, hogy egyéni és közösségi életünket is az erős és meg nem alkuvó isteni szeretetre építsük, és arról tegyünk bizonyságot. Szükségünk van arra, hogy a bibliai történetekből merítve a magunk és a minket körülvevő kultúra életében is meglássuk és csodáljuk a folyton cselekvő isteni kéz munkáját. De szükség van arra is, hogy készek legyünk a saját életünket is egészen ebbe az isteni kézbe tenni, mert csak így válhatunk részessé a világtörténelem eseményeit alakító, erős és meg nem alkuvó szeretet munkájában. Férfiak és nők, látszólag erősek és látszólag gyengék, egymást támogatva és sokak megmeneküléséért küzdve.

Csia Lajos Eszter könyvéhez írt magyarázata mérlegre teszi egyéni és közösségi keresztyén életünket. Nem olvassa fejünkre hiányosságainkat vagy bukásainkat, de egy törékeny nő legerősebbeket is megszégyenítő bátorságának történetén keresztül egyértelművé teszi, hogy mi az a felelősségvállalás, amire a Mindenható Isten minket is hív, akárhol és akármerre is vezet az utunk. Mert a történet, aminek részesei vagyunk és lehetünk, az erős és meg nem alkuvó szeretet története.

A könyv megvásárolható a budapesti Bibliás Könyvesboltban (1092 Bp., Ráday utca 28.)

Borítókép: Kovács Marcsi