A dicsőítést és annak lelkületét szerette volna megerősíteni az egyházban az a maroknyi református zenész barát, akik 2005-ben elindították a Sófár református dicsőítő iskolát. Az igei alkalmakból, alkotóműhelyekből, zenei kurzusokból és dicsőítő estekből álló nyári tábor látogatottsága azóta egyre nő. Az elmúlt években a zenei műhelyek mellett számos új alkotóműhely indult: installációs, dráma-, képzőművészeti, tánc-, valamint idén először irodalmi, népzenei és bibliodráma-műhelyek.
„A kurzusokon elméleti és gyakorlati tudást egyaránt elsajátíthatnak a résztvevők, a tanulás mellett pedig lelkileg is töltekezhetnek, miközben Istent dicsőítik” – mondta portálunk kérdésére Jerebák Anikó programszervező. „Amikor meghatározzuk a kurzusokat, az az alapkérdés számunkra, vajon az, amit tervezünk, dicsőíti-e Istent. Amennyiben az alapvető művészeti ágak műhelyei Istenre figyelve és azzal a céllal jönnek létre, hogy az iránta való szeretetünket, imádatunkat kifejezzük, akkor dicsőítjük őt.”

A dicsőítő iskola hasonló keretek között működik, mint bármely kurzus. A résztvevők különféle képzettségi szinten tarthatnak, a hangszeres műhelyek közül a legnépszerűbb gitárkurzuson kezdő csoport is indul. Valamennyi résztvevővel egyénileg is foglalkoznak. De vajon a szakmai fogásokon túl lehet-e tanulni magát a dicsőítést? Jerebák Anikó szerint igen. „Igaz, a tanulás helyett a fejlődés szót használnám. Magam is énekelek a gyülekezetünk dicsőítő csoportjában, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a vezetőnk számára nagyon fontos, hogy mindig képezze magát, és minket is igyekszik erre motiválni. Adódott is alkalmam nemrégiben egy néhány hónapos kurzuson részt venni, ahol a dicsőítés szakmai oldala mellett annak lelki oldaláról is tanultunk. Lehet tenni azért, hogy lélekben egy legyen a csoport, és abban is fejlődhetünk, hogy lelki értelemben járuljunk Isten elé: hogy jelen legyünk számára. Nekem tanulnom kellett azt is, hogy ha fájdalommal, szomorúsággal jövök Istenhez, akkor ne nyomjam el ezeket az érzéseket, hiszen szabad és jó hitelesen közeledni hozzá.”
A Sófár református dicsőítő iskola célja, hogy az egyház javát szolgálja egyfajta támogató háttérként – összegezte Jerebák Anikó. „Nem csupán annyi a szándékunk, hogy egy hétig boldogan együtt legyünk Isten jelenlétében és a hozzánk hasonló emberek között, hanem azt szeretnénk, ha valamennyi résztvevő elraktározná és magával vinné a gyülekezetébe azt a szakmai és lelki töltetet, amit rátermett szakemberektől és Istentől kapott, hogy tudását a közösség javára kamatoztathassa otthon.”

A dicsőítő iskola idei témája az elköteleződés. Ezúttal Püski Dániel debreceni lelkész tart igemagyarázatokat a tábor minden napján. „A 21. század egyik nagy vívmánya a szabadság új szintekre emelése, melyet sokszor az elköteleződés elodázásával igyekszünk elérni. Nehezebben vállalkozunk kapcsolati elköteleződésre, igyekszünk kerülni, hogy csak egy hivatáshoz kötődjünk életünkben, és talán Istennel is egy lazább, „szabadabb” kapcsolatot képzelünk el, mint elődeink. A dicsőítő iskolában idén megpróbálunk rátekinteni arra, hogy Jézusban Isten milyen elköteleződést vállalt felénk, és hogy ez milyen mélyen hat a mi elköteleződéseinkre is. Közösen gondolkodunk arról, hogy életünk egy-egy területén hogyan köteleződünk el, és hogy Isten valójában milyen lehetőségeket teremtett számunkra e tekintetben. Bibliai történeteken és személyeken keresztül keressük a választ arra, hogy mit gondol az az Isten az elköteleződésről, aki a Zsoltárok könyvében így szól velünk kapcsolatban: Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet (91. zsoltár, 14. vers).”
További információk és jelentkezés itt.

Kedvezményes jelentkezési határidő: június 10.
A jelentkezés végső határideje: június 30.