Mindig is megragadta az az erő, amely a keményebb zenékben van: gimnazista korában belső kínlódásaira rezonált a rock, de később, megtérése után az Istennel való kapcsolatában is helye maradt a szenvedélynek – vallja magáról Kiss Sámson Endre külső-üllői úti református lelkész, grafikus és zenész. A Sófár Református Dicsőítő Mozgalom egyik alapítója a Mozaik: Kintsugi című, most megjelent kislemezén saját dalaiból kínál nekünk egy, a keresztyén dicsőítő könnyűzenétől megszokottnál valamivel „karcosabb” hangszerelésű válogatást. A szerzővel a dalok és az album születéséről, a gondolatiság és az érzelmek fontosságáról és helyreállítottságunk kifejezésének módjáról beszélgettünk.



Az elmúlt évtized gyümölcsei
A kislemezen kiadott dalok többségét Kiss Sámson Endre nagyjából tizennégy éve írta, amikor Amerikában volt ösztöndíjas, de van köztük olyan szám is, amely később született. A kottáik a Sófár gondozásában már megjelentek korábban, és az is előfordult, hogy a nyári táborokban néhány dal repertoárra is került, de sokáig nem voltak ennél többre hivatva. „A koronavírus-járvány előtt a zenész barátaim megkértek rá, hogy vigyek néhány szerzeményt egy előadói estre. Akkor jutottak eszembe ezek a kissé magukra hagyott dalok, az elmúlt évtized elfeledett gyümölcsei, és rádöbbentem, hogy afféle évtized-lezárásként ki is adhatnám őket” – mesélte Endre.

Azonban nagyon sok gátlás volt benne ennek kapcsán, ezért hosszú folyamat volt számára, hogy a nagyobb nyilvánosság előtt is fel merje vállalni azt, ami az övé, és ne szégyellje saját alkotásait. Tavaly év végére lett benne annyira erős a vágy, hogy megvalósulhasson az album. „Ezek mind dicsőítő dalok, még ha nem is teljesen tipikusak. Mind a személyes istenkapcsolatomból nőttek ki, és úgy láttam, hogy jó részük akár közösségi, istentiszteleti használatra vagy dicsőítő alkalmakra is alkalmas lehet. A Sófárnak köszönhetően nem kellett teljesen légüres térbe szabadjára engednem őket, hanem volt mihez kapcsolódni szellemiségben, lelkiségben. A közreműködő zenészeket is a Sófár kapcsán ismertem meg.”

A Mozaik darabkái
Bár Endre korábban már segédkezett mások lemezeinek összeállításában, ő maga még sohasem menedzselt hasonló projektet, ezért a Kintsugi megvalósulása igen izgalmas kaland volt számára. 2022 végén kérte fel a zenészeket, akikkel 2023-ban kezdtek próbálni. Készítettek felvételeket a januári és a februári próbáról is, hogy a zenészek többször is meghallgathassák őket, majd március 15-től 17-ig, három nap alatt vették fel az albumra szánt verziókat. A következő héten pedig a hangkeverésre is sor került. „Számomra is hihetetlennek tűnt, de negyedév alatt eljutottunk a kész anyagig” – mondta Endre. „Ez annak is köszönhető, hogy a zenészek a próbák között is rengeteget dolgoztak a projekten.”

A fő énekes Pál Benjámin volt. „Azért őt kértem meg, mert bár az évek során megbarátkoztam a saját hangommal, azt szerettem volna, hogyha a felvételen képzett hang jelenik meg, amely túlmutat az én nyersebb hangzásomon. Benit korábbi formációkból ismertem, szerepelt A Dal című műsorban is, nem beszélve a közös dicsőítő alkalmakról.”

Egy-két dalban Gusztin Judit énekel. „Őt szintén a Sófárnak köszönhetően ismertem meg. Bábszínészként dolgozik, és nagyon szép, tiszta hangja van” – mondta róla Endre, aki néha maga is beszállt a vokálba.



„A basszusgitáros az egyik lelkésztársam, Szabó István. Tudtam róla, hogy tanárhoz jár, folyamatosan képezi magát, ezért bíztam benne, hogy amit feljátszik, az pontos lesz, de még így is felülmúlta az elvárásaimat, mert nagyon részletesen kidolgozott basszus szólamokat hozott, amelyek rengeteget hozzátettek a végeredményhez.”

A dobos Simon Márton. „Sokszor mondják dicsőítésnél a szegény dobosnak, hogy játsszon kicsit halkabban, puhábban, lágyabban, ezért Marcit szerettem volna olyan projektbe meghívni, amelyiknél azt mondhatom neki, hogy ezt most üssed, Marci, ne fogd vissza magad! A dinamika, a ritmusok, a fokozások nagyon sokat adtak hozzá a dalokhoz.”

Somogyi Balázs a billentyűs, aki a Külső-Üllői úti gyülekezetben is sokszor vezeti a dicsőítést, emellett az Opera Erkel Kórusában énekel. „Talán kisebb csalódásként élhette meg, hogy eléggé gitárcentrikus zenéhez hívtuk, amelyben nem annyira markáns a billentyű, de én hálás vagyok mindazért, amit hozzátett. Ő írta a remekbe szabott vokálszólamokat is.”

A vonós szekciót Gusztin Rudolf írta, majd Friderikusz Péterrel és Draskóczy Lídiával fel is játszották azt a stúdióban. „Lídia és Péter hivatásos zenészek, és nemcsak profizmusukat, de szívük minden szeretetét is beletették a projektbe.”

A gitártémákat pedig Endre játszotta fel az albumra.



A felvétel a Csend stúdióban készült, a hangmérnök Mazán Attila volt. „Nagyon jó volt Attilával dolgozni. Mind a személyisége, mind az észrevételei segítettek nekem abban, hogy hátra hagyjam korábbi félelmeimet a projekt kapcsán. Őt nem ismertem korábban, a stúdióban találkoztam vele először, mégis fantasztikus összhang alakult ki közöttünk.”

Az ideiglenesen összeállt projektcsapat kapcsán adta magát a Mozaik név. „Akárcsak a mozaikok, ez a formáció is kisebb darabokból összerakott csoda. Nagyon szépen illeszkedtünk egymáshoz, annak ellenére, hogy nem voltunk összeszokott banda.”

Töredékességünkön keresztül
De miért pont Kintsugi lett a lemez címe? – kérdeztük Endrét. „A kintsugi japán művészeti forma, amelynek lényege, hogy összetört edényeket állítanak helyre úgy, hogy a sérülés nyomait kiemeli a kötőanyagba kevert aranypor. A sérülések így a tárgyak történetének részei maradnak, sőt, megemelik a tárgy értékét. Mélyen megragadott ennek a gondolatisága, mert a kereszténység üzenetére is használható: Jézus begyógyítja sebeinket, és helyreállítottságunkkal mások felé is szolgálni tudunk. Nagyon megkapó kép. A dalaim arról tesznek bizonyságot, hogy töredékességükön keresztül is átragyoghat az Isten kegyelme, megmutatva valamit az Isten szépségéből” – magyarázta.

A kislemez hat dalt tartalmaz, szerzőjük ezek gondolatiságáról is mesélt.
„A Titkok Istene akkor született, amikor készültünk hazautazni Amerikából, és nem tudtuk, hogy otthon mi vár ránk, hol fogunk lakni és lesz-e gyülekezetem. Ezt a bizonytalanságot ragadta meg a dal. A Bibliában megnyilatkozó Isten néha titokzatos és nem minden szándéka egyértelmű, a dal mégis arra hív, hogy akkor is bízzunk Benne, ha nem tudjuk, hogy mi a következő lépés.”

A Kegyelmezz Istenem bűnbánó ének. „Sokszor úgy érzem, hogy a református kegyesség csak a bűntudatot erősíti bennünk, én viszont fontosnak tartom emellett annak megélését is, hogy a bűnbocsánat mennyire felszabadító, és ennek megélése mekkora kontrasztban van a kegyelem előtti nyomorúságunkkal.”

A Király visszatér című szám A Gyűrűk Ura és a Narnia krónikái hatására született. „Mindig is úgy éreztem, hogy ezek az igaz mesék összhangban vannak az idők végezetéről szól bibliai igékkel. Jézus akkor majd Úrként, Királyként jelenik meg újra előttünk, letöröl minden könnyet, és véget ér mindaz a gyász és fájdalom, amelyet a jelenben élünk át.”

Az Élj bennem picit később született, mint a többi dal. „Talán az egész kislemez gondolatiságát is megragadja azzal, hogy felmutatja, hogyan szolgálja helyreállított töredezettségünk Isten terveit. Erről szól a felix culpa nevű teológiai elv, is, amelyet talán úgy lehetne fordítani, hogy boldog vétek vagy szerencsés bukás: az ember elbukik, de bukása mégis Jézushoz viszi közelebb.”

A Kenózis görög eredetű címe arra utal, hogy Jézus emberi testben megüresítette önmagát. „Olyan dalt akartam írni, amely egyrészt stílusában, dallamvezetésben, zeneiségében is belőlem fakad, másrészt olyan dalt, amely tanítani is szeretne, mint a reformátorok idején született dalok. Nyilván nem rosszak a modern dicsőítő énekek, de sokszor nagyon szubjektívek, pillanatnyi emberi érzéseket fejeznek ki. Ezzel szemben azok, amelyek objektív igazságokról szólnak, mindig elénekelhetőek. A dal témáját a Filippi levél második fejezetének Krisztus-himnusza adta: Jézus, aki minden hatalommal, dicsőséggel rendelkezik, emberré lesz, megalázza magát azért, hogy minket, akik már eleve megalázott helyzetben vagyunk, felemeljen a bűnből és a halálból. Erre válaszul mi is megüríthetjük magunkat, hogy felemeljük Őt.”

Az Isten táncol az Isten atyai oldalát és szeretetét mutatja be. A Szentháromságot dinamikus körtáncként, állandó mozgásként közelíti meg, az Atyával való közösség ezért beszállás a Vele való táncba.



Endre úgy látja, az, hogy a dicsőítés során a zenéhez vagy a szöveghez tudunk-e jobban kapcsolódni, személyiség és beállítódás kérdése, ezért érdemes mindkettőre nyitottnak maradni. „A zene és szöveg is szerepet kaphat a dicsőítésben. Nekem református lelkészként kiemelten fontos, hogy a dalokban megjelenő gondolatok kellően mélyek és átgondoltak legyenek, de az is rendben van, ha valaki a zenén keresztül kapcsolódik Istenhez. A zene ugyanis jó esetben érzéseket vált ki belőlünk. Ettől néha félni szoktunk, de igazából természetes, hogy az ember a zenén keresztül is szeretné megélni az érzéseit. A kissé karcosabb, kicsit keményebb zene felmutathatja Isten erőteljes oldalát is, hiszen hatalmas Isten Ő, akit nemcsak csendes imádattal lehet megközelíteni. Minket is erővel tölthet fel egy-egy dal, amelyen keresztül Hozzá kapcsolódunk.”


A Mozaik: Kintsugi kislemez ingyen meghallgatható minden nagy streaming-szolgáltatónál, vagy ide kattintva. Fizikai formában nem kapható semmilyen adathordozón, de talán lesz lehetőségünk arra, hogy élőben is élvezzük a dalokat, mert tervbe van véve egy őszi lemezbemutató koncert.


Barna Bálint
Képek: Demeter László; Mozaik: Kintsugi Facebook-oldal