A CikCakk magazin idei első lapszámában időugrásra készültünk. A gyerekek megtudták, mikor történt valódi időugrás Európában, és miért hívják Szilveszternek a szilvesztert. Kiderült, hogyan szilveszterezett Jézus, és elképzeltük, milyen újévi SMS-eket küldhettek volna egymásnak a bibliai szereplők, ha lett volna telefonjuk. Pályázatot is kiírtunk, amelyben egy valódi időkapszula elkészítése volt a feladat.

Miért szökik a szökőnap?

Kitalálod, mi köti össze Gioachino Rossini 19. századi zeneszerzőt, Apor Vilmos vértanú győri püspököt,

Kovács Katalin többszörös világ- és olimpiai bajnok kajakozót és Tim Powers amerikai sci-fi- és fantasyírót, akinek egy regénye A Karib-tenger kalózai egyik részét ihlette?

Segítek! Mindannyian február 29-én születtek, és ez a nap csak négyévente egyszer kerül a naptárba. Tehát elvileg, a naptár szerint nekik csupán négyévente egyszer volt szülinapjuk. De szerintem azért minden évben kaptak tortát!

Hány nap van egy évben?
Egy év 365 nap, igaz?

Pedig nem!

Egy év annyi, amennyi idő alatt a Föld egyszer megkerüli a Napot. Egy év tehát 365 és egy negyed nap. Tehát négyévenként be kell iktatnunk egy plusz napot, hogy „utolérjük” a Föld mozgásán alapuló valós időt.

Időugrás
De miért baj az, hogyha késünk egy kicsit? Hiszen ez évenként csupán hat óra késést jelent. Az nem olyan nagy ügy!

Egy évben nem is, de sok kicsi sokra megy. Julius Ceasar idején, Krisztus születése előtt 46-ban a naptári idő már három hónapos „késésben” volt a természetes időhöz képest. A császár a csillagászok számításai alapján elrendelte: az új naptárban a február legyen huszonnyolc napos, ám minden negyedik évben be kell szúrni egy huszonkilencedik napot is, hogy ne csússzon el a földi és az égi idő.

Ám még ez a naptár sem volt teljesen pontos. 128 évenként egy nap volt az eltérés… Teltek az évek, az évszázadok, végül 1582-ben Gergely pápa megelégelte a dolgot, és új, még pontosabb naptárt készíttetett.

Igen ám, de valamit kezdeni kellett a már felhalmozódott csúszással. A pápa egyszerűen megoldotta a dolgot: időugrást rendelt el, átugrottak gyorsan tíz napot. Így 1582-ben október 4-e, csütörtök után rögtön október 15-e, péntek következett, hogy ezzel az eltérést kiküszöböljék. Ma már mindenütt a Gergely-naptárt használjuk, de Magyarországon csak négy évvel később vezették be. Így tehát előfordulhatott, hogy ha valaki 1583. szeptember elsején indult el Rómából Budára, és az utazása tíz napig tartott, akkor ugyanazon a napon érkezett meg a magyar időszámítás szerint, mint amelyiken elindult. 1587-ben nálunk is bevezették a Gergely-naptárt, és nálunk is megtörtént az „időugrás”: október 21-e, szombat után november 1-je, vasárnap következett. Innentől már mi is az európai időszámítás szerint mértük a hónapokat és az éveket.