Jób könyve nem könnyű olvasmány, és emiatt nem is tartozik a legszívesebben olvasott vagy magyarázott bibliai könyvek közé. A Jób által végigjárt utat nem könnyű végigkísérni, Jóbnak és barátainak az igazságkeresése nem könnyű vitairat, és azzal sem könnyű szembesülnünk, hogyan reflektál mindkettő saját és szeretteink életére. Nehéz kérdések átláthatatlan áradatával szembesít, nehéz sorsok részleteivel fáraszt, és nehéz igazságok elhordozására kényszerít. Hiába tartja a mondás, hogy minden jó, ha a vége jó, a katartikus befejezés csak igen soká és igen szűkszavúan érkezik a könyv végén, hiába fordítanánk a szenvedések és a feloldozás részletezésének arányain.

Különös és áldott egybeesés volt számomra, hogy éppen akkor fejeztem be Jób könyvének önszorgalomból történő végigolvasását, amikor eljutott hozzám Bogárdi Szabó István új könyvének a híre. A volt dunamelléki református püspök és zsinati elnök tavalyi budahegyvidéki prédikációs sorozata pont Jób könyvét magyarázta, és ezeknek az igehirdetéseknek a szerkesztett változatai kerültek bele a Dunamelléki Református Egyházkerület kiadásában megjelent kötetbe. A Megfordította sorsát című prédikációgyűjtemény így nem különálló igehirdetéseket tartalmaz, hanem egymásra épülő igemagyarázatokat, hiszen a cselekmény sorrendjében halad végig Jób könyvén.

E két egymást követő olvasmányélményem hatására most két könyvet is ajánlok egyszerre, párhuzamos olvasásra: Jób könyvét a Szentírásból és Bogárdi Szabó István Megfordította sorsát című művét. Mert bár mindkét írás nehéz olvasmány önmagában, ha együtt olvassuk őket, könnyebb dolgunk lesz, és nem maradunk magunkra mindazokkal a gondolatokkal, melyeket jobb másokkal együtt elhordoznunk. A volt püspök maga is elismeri, hogy bár folyamatosan olvassa Jób könyvét, ritkán merte igehirdetésbe foglalni, mert nem tudta, megoszthatja-e kapcsolódó tapasztalatait a gyülekezettel. A világjárvány tükrében azonban más megvilágításba kerültek kríziseink, más megvilágításba kerülhet hát Jób példája is.

Az út
Jób hosszú utat jár be története során, és mi a Bibliát olvasva időrendben haladhatunk végig ezen az úton. Ennek során sokszor azt kívánjuk, bár átugorhatnánk kellemetlen részeket, hogy mielőbb eljussunk a boldog befejezésig, de Isten Igéje nem enged minket előrerohanni. A Megfordította sorsát huszonhat fejezete, azaz huszonhat prédikációja is ráérősen vezet minket az igeolvasás során, ám mindig hozzáteszi az aktuális rész mellé a tágabb kontextust, a teljesség perspektíváját, így Jóbnál és barátainál jobb rálátásunk lehet arra, mi miért történik. Más kérdés, hogy ettől még ugyanazok a kérdések foglalkoztatnak minket, mint őket is, legfeljebb más szemszögből közelítjük meg azokat.

Mitől válik mégis nehézzé, ha végigkísérjük ezen az úton Jóbot? Elsősorban attól, hogy valamelyest szenvedésében is részesednünk kell, és ennek során saját szenvedéseink is előtérbe kerülnek. A szenvedés központi kérdés itt. Jób példája megtanít arra, hogy ennek során szabad hangot adnunk panaszunknak. Hosszútűrése nem abban nyilvánul meg, hogy elfojtaná a fájdalmat magában, hanem abban, hogy szenvedésében is igaz marad. Jakab apostol nem véletlenül állítja őt elénk a hosszútűrés példájának – hívja fel figyelmünket Bogárdi Szabó István, aki azt is kifejti művében, hogy a szenvedés nemcsak büntetés lehet, hanem tanítás is, és nemcsak a szenvedő számára, de mindenki más számára is.

A tanító szenvedés útjelző lehet számunkra, ahogyan ezt a fejezetek elején látható csillagkép-illusztrációk is jelzik. Nem mindegy azonban, hogy az úton járás során mi az, ami végivezet minket. Kontextusából kiragadott igazságtöredékek, mint a Jóbot korholó és megfeddő barátokat? A szenvedéstől való távolságtartás, mint Jób feleségét? A szenvedés eszközként való felhasználása saját céjaink érdekében, mint a Kísértőt? Vagy az a fajta reménység, amely Jóbot a legnyomorultabb állapotában sem hagyja magára? Jób könyve nemcsak útikönyv, hanem önmagán túlmutató tanítás, amely magára az Útra mutat rá: Jézus Krisztusra, aki maga is ártatlanul szenvedett.

Az igazság
Jób könyvét sokan egyfajta vádiratként közelítik meg. Szereplői azt keresik a történet folyamán, miért bomlott meg a korábbi rend, és ki a valódi vádlott. Mondhatni úgy is, hogy az igazságot keresik, de ennek során ki is nyilatkoztatják vélt vagy valós igazukat – Bogárdi Szabó István arra is felhívja figyelmünket, hogy ezt olykor mások bölcs gondolatainak plagizálásával teszik. Ha azonban magunknál keressük az igazságot, még távolabb sodródunk tőle, mint korábban voltunk. Igaz ez Jób vádlóira is, a volt püspök mégis kiemeli, hogy még tőlük is érdemes tanulnunk, ha nem is feltétlen abban az értelemben, ahogyan ők szeretnék, ha Jób tanulna tőlük. Az általuk kiemelt igazságrészletek ugyanis fontosak.

Az igazságkeresés nemcsak a miértekre keresi a választ, de igazságot is követel magának: a világ vagy az életünk felborult rendjének a helyreállítását. Ebből fakad a Jób könyvében olvasható vita feszültsége is, hiszen egyre csak újabb és újabb érvek és kérdések ütköznek egymásnak, míg Isten hosszasan hallgat. Mi, olvasók is azt várjuk, hogy megszólaljon végre, és amikor már azt hisszük, a barátok kifogytak az érvekből, újabb barát áll elő a maga igazával. Mielőtt elvesznénk az érvek és kérdések tengerében, a Megfordította sorsát megfogja a kezünket, nem hagy elsodródni, és rámutat azokra az összefüggésekre és értelmezésekre is, amelyek saját életünk igazságkeresésében segíthetnek.

Valahol minden prédikáció az igazság kereséséről szól – Jób könyvétől függetlenül. A szószékről a lelkipásztor maga is az igazságról tesz tanúbizonyságot, pontosabban szólva a nagybetűs Igazságról, Jézus Krisztusról, aki szenvedése árán úgy állította helyre világunk megborult rendjét, hogy nem eltörölte a régi törvényeket, hanem betöltötte őket. Ez a fajta „Jób-sors”, a krisztusi Jób fogalma már régóta ismert a teológiai irodalomban. Bogárdi Szabó István könyve ennek történetéből is megmutat valamennyit, idézve a nagy gondolkodókat, akik Jób sorsán elmélkedtek, az ókori egyházatyáktól kezdve a reformátorokon át Kierkegaardig. Ők mind Krisztusra, az Igazságra mutatnak rá, ahogyan maga Jób könyve is.

Az élet
Jób könyve nemcsak a szenvedés és az igazságkeresés története, hanem a megszabadulás és megváltás reményének története is. Ez a remény ugyanis végigkíséri Jób könyvét a legelejétől a legvégéig, az Úr és a Sátán párbeszédétől kezdve odáig, hogy az Úr megfordítja Jób sorsát. Bár nem tűnik úgy, hogy Jób remélné saját sorsa jobbra fordulását, de reményének célja, iránya nem is ez, hanem a felborult rend helyrebillentése, az igazság érvényre jutása, akár saját pusztulása árán is, ha Isten így ítélne felette. És Jób reménykedik ennek a fajta megváltásnak a bekövetkeztében, akkor is, amikor saját maga számára nem remél enyhet. Fontosabb számára az Úr akarata, mint saját élete.

Amikor tehát Jakab apostol a hosszútűrés példaképévé emeli Jóbot, nemcsak önmagában a hosszan tűrést dicséri benne, hanem azt a célirányos hosszan tűrést, amely a reménykedők sajátja. Amikor szenvedünk, szeretnénk hinni abban, hogy szenvedésünknek nemcsak oka, de célja is van, és idővel minden értelmet nyer az igazság helyreállításakor. Jób reménye annyival több ennél, hogy bizonyságot is tesz az Igazság mellett, saját életét is rátéve. A mi reménységünk Krisztus, aki szenvedésével nemcsak tanít, de meg is vált minket nyomorult állapotunkból, és értelmet ad saját szenvedéseinknek is. Ha osztozunk az Ő Jób-sorsában, Ő is osztozik a miénken. Jósors helyett tehát Jób-sorsra törekedjünk – Őbenne!

Jób élete nem a szenvedéssel ért véget, megélhette a nyomorúságából való szabadulást és élete új irányt vehetett. Nem minden szenvedőnek jut osztályrészül ez a fajta helyreállítás földi élete során, de mindannyian megélhetjük a szabadulást és az új életet Krisztusban, aki Út, Igazság és Élet számunkra. Jób élete így nemcsak szenvedésében, de helyreállítottságában is tanít minket, elsősorban arra a reménységre, amelyet az Örömhír hozott el számunkra. Érdemes tehát életünk során újra és újra elolvasni Jób könyvét, Jóbbal együtt újra és újra feltenni Istennek a ránk nehezedő kérdéseket, és meghallani, ha Isten szól hozzánk – akkor is, ha az elvárt válaszok helyett kérdéseket tesz fel nekünk!


Bogárdi Szabó István Megfordította sorsát című könyve megvásárolható a Bibliás Könyvesboltban (1092 Budapest, Ráday utca 3.).


Barna Bálint
Képek: Bibliás Könyvesbolt, The Morgan Library, Wikipedia