Nehézségek és elutasítások után egyszer csak sorra nyíltak az ajtók, és a könyv szabad utat kapott. A Pecséthordozók címet az egyik esszé révén kapta, ott az Énekek Énekéből vett idézet adta a párhuzamot, de az egész kötetre vonatkoztatva azokra az emberekre gondoltam, akiket az Úr elpecsételt magának, akik a saját eszköztárukkal, talentumaikkal szolgálják Isten ügyét, akik egyszerű, „hétköznapi” emberekként vagy alkotóművészekként a hit  útját járják, Jézus Krisztus tanítását próbálják az életükben megvalósítani.

Az esszékötet tíz év anyagából készült válogatás. Az 51 cikkben a transzcendencia és az ember kapcsolatát vizsgáltam, olvasmányos stílusban megfogalmazva, képekkel, főleg művészettörténeti alkotásokkal illusztrálva. Képzőművészként és pedagógusként évtizedek óta foglalkozom művészettörténettel, mindig izgatott, hogyan látják a Biblia üzenetét a képző-és iparművészek, költők, írók, hogyan transzformálják a saját alkotói nézőpontjukon keresztül, hogyan hozzák az üzenetet, mert hiszen minden igazi műalkotás szakrális, legalább szegről-végről…

A könyv alapjául a református Parókia Portálon régebben működő folyóirat,  a Közös(s)Ég Magazin szolgált, ahol öt éven át jelentek meg havonta a cikkeim, előre megadott témák szerint. A folyóirat 2015 júniusában szűnt meg, többek között ez indokolta a könyv kiadását. Ehhez az anyaghoz csatlakoztak azok az esszék, riportok, interjúk, amelyek egyéb –  főként keresztyén – internetes, ill. nyomtatott folyóiratokban láttak napvilágot, és olyanok is, amelyek a különböző művészettörténeti, bibliai előadásokon, itthon, és a szórványmagyarság területén elhangzott előadásaim alapján készültek.   

A kötetanyag három részre oszlik. Az Angyallenyomatok főként családi vonatkozású, gyermekkori élményeket dolgoz fel, a cikluscím a könyv irányultságát jelzi, a Pecséthordozók című  részben vannak a Parókián megjelent tematikus cikkek, az Isten ügye iránti elköteleződésre utalva, a Tükörvallató ciklusba főként a költőkkel, képző-és iparművészekkel készült interjúk, recenziók kerültek, a cím ugyanakkor utal a szembenézésre, számot vetésre önmagunkkal. 

Az esszék nagy része a képzőművészeti alkotásokon keresztül mutatja be és tárgyalja a keresztyén ember mindennapjait érintő kérdéseket. (Kommunikálok, tehát vagyok, Hímes Húsvét, Pecséthordozók, Bocsánat vagy bocsika?)

Hogyan viszonyul a keresztyén ember a világ állandó változásaihoz, kihívásaihoz, a tudomány és művészet eredményeihez, hogyan igazítja hozzá hitét, erkölcsiségét, mindezt a gyermeknevelés, oktatás, alkotómunka tekintetében, a legkülönbözőbb hétköznapi témákat is figyelembe véve? Hogyan viszonyulunk a ma is fellelhető, sőt megújuló babonákhoz, mágiákhoz? (Szemtől szemben félelmeinkkel, Vércseppek gravírozva).

Hogyan vélekednek költőink, íróink, képzőművészeink a mindennapok szakralitásáról, pl. az angyalok szerepéről? (Angyallenyomatok, Kárpáti Tamás fényáteresztő képeiről, Kakaós csigától a kortárs festészetig, Arckép verstükörben – Kiss Domokos lelkész költészete, Rónai Éva többrétegű textilmeséi,  Lélekvetületek – Pirk László festészetéről, Hajózás belső tengeren – Filip Tamás költészetéről.)

Milyen a ma emberének ironikus hozzáállása az otthonhoz, a család szerepéhez? Kialakul-e a „belső otthonunk” ? (Mindenütt jó, de legfehérebb a konyhakredenc)

Interjúk lelkészözvegyekkel, akik alkotó emberek is: hogyan élték túl társuk, életmódjuk, egzisztenciájuk, otthonuk elvesztését, hogyan vitték tovább a közös ügyet? (Szószéktől a favágásig, Kiss Domokos lelkipásztor szellemi hagyatéka)

Hogyan működik a szülő-gyerek kapcsolat, felkészítés a kihívásokra, az ima szerepe, gyakorlata, célja, a művészeti képzés keresztyén szemmel. (Mindennapi kenyerünk)

Betegek, haldoklók felkészítése a halálra, az átlépésre, a család segítő szerepe, összefogása. (Anyósringató, Kórház belülről, Egymással élesítve.)

A transzcendencia kifejeződése a művészetben, költők párbeszéde Istennel: (Kifejeződünk, mielőtt befejeződünk? Gyerekszáj az égig ér.)

A Reformáció szerepe, a reformátusság kérdései, problémái, eredményei, önszerveződő   ifjúsági közösségek (Reformáció a képzőművészetben, Ezt cselekedjétek, Református egység? SörKert – diák bibliaóra, fedőnévvel).

Szakrális szimbólumokkal foglalkozó esszék (Fényjelek, Az igazság ösvényein, Tekeredik a kígyó, Alkalmasak-e a kiválasztottak, A létramotívum szakralitása és az ugróiskola, Iránykérdés az életfa kapcsán, Szellemi kalandtúra egy kerítésdísz nyomában – a szarvmotívum eredete).

Bibliai témák feldolgozása a képzőművészet eszközeivel (Júdás szerepe az evangéliumokban)

Kitekintés más felekezet felé, mit tanulhatunk tőlük?  (Ernő atya, a csigológus barát, a Csend Háza.)

Festő-restaurátorként, pedagógusként, képzőművészként és költőként több nézőpontból kiindulva dolgoztam fel tapasztalataimat, de a legfontosabb indíték a könyv megírásánál az volt, hogy olyan emberi és művészi példákat állítsak az olvasók elé, akik őszintén keresték a kapcsolatot Istennel, akiknek az életében Jézus Krisztus keresztáldozatával megnyitotta a földi életen túlmutató távlatot.

A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap Miniszteri Pályázata támogatta, melyért hálás köszönettel tartozom. Kiadója a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, akik áldozatos munkával segítették a könyv megszületését, és köszönöm a Parókia Portál és a Közös(s)Ég szerkesztőinek, hogy annyi éven át lehetőséget és inspirációt adtak a cikkek megírásához.

A kötet megvásárolható a Bibliás Könyvesboltban, a Ráday utca 28. szám alatt.