Verbi Divini Ministri, azaz Isten Igéjének szolgái – ezt az alcímet kapta a Hagyomány – Identitás – Történelem (rövidítve: HIT) konferenciasorozat idei, hatodik rendezvénye, amelyre 2023. október 25-én és 26-án kerül sor a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán (KRE HTK), a budapesti Ráday Házban (1092 Budapest, Ráday u. 28. – bejárat a Markusovszky tér felől).

Az ország legnagyobb volumenű református egyház- és művelődéstörténeti sorozatának célja, hogy minél több történeti megközelítésből (egyház-, művelődés-, társadalom-, mentalitás-, kultúrtörténet, néprajz, teológia) vizsgálja a magyar reformátusság közel fél évezredes történetét, lehetőséget adva arra, hogy a különböző tudományágak művelői eszmét cserélhessenek eredményeikről, nézőpontjaikról, kérdésfeltevéseikről. Az idei alkalom a Magyarországi Református Egyház által meghirdetett lelkipásztori hivatás évéhez kapcsolódik, így az előadások témái valamilyen formában ehhez a kerethez igazodnak. A rendezvényről Lányi Gábor egyháztörténészt, a KRE HTK dékánhelyettesét és a konferenciát szervező Egyháztörténeti Tanszék docensét kérdeztük.

A rendkívülitől a jellemző életutakig
„A HIT konferenciasorozat eddigi alkalmai a magyar reformátusság történelmének széles spektrumát ölelték fel, idén szerettük volna szűkíteni ezt a spektrumot. Ehhez kapóra jött a lelkipásztori hivatás évének meghirdetése. Szervezőtársaimmal úgy gondoltuk, hogy jó lenne a konferenciasorozatra jellemző szellemi kapacitást és erőforrást erre a tematikára fókuszálni, és olyan témákat, előadásokat és tanulmányokat kértünk az előadóinktól, amelyek a lelkipásztori hivatás különböző aspektusait tárják fel egyháztörténeti szempontból, ezáltal is segítve a lelkipásztori hivatás múltjának a teljesebb feltárását, megismerését” – magyarázta Lányi Gábor.

A legtöbb előadó egyrészt olyan lelkipásztori életutakat mutat majd be, amelyek valamilyen szempontból példamutatónak számítanak, mert atipikusak, különlegesek, másrészt olyanokat, amelyek éppen hogy tipikusak, és jellemzőek egy-egy bizonyos korszaknak a lelkipásztori megtapasztalásaira. Az előadók körülbelül harmada pedig összefoglaló jellegűen szól majd a lelkipásztori élet, hivatás, életmód sajátságairól. Lesz közöttük olyan előadás is, amely a lelkészekről készült fotókat fogja elemezni. Külön rész foglalkozik majd az esperesekkel, de kiemelten tárgyalják majd a budapesti teológiai tanárok életét is.

„Bármennyire is egyediek, különlegesek és rendkívüliek az olyan példák, mint amilyen például Szabó Imre, Pap László, Ravasz László vagy Németh Géza életútja, mégis megmutatják annak az adott korszaknak a lelkipásztori miliőjét, viszonyrendszerét, egyházon belül és kívül egyaránt” – fogalmazott az egyháztörténész.



Korokon átívelő kérdések
Az előadók nagy része valamilyen egyházi intézményhez, tudományos gyűjteményhez, kutatóhelyhez kapcsolódik, de lesznek közöttük olyanok is, akik egyházon kívüli szempontokat hoznak be a diskurzusba. Lányi Gábor szerint ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy valósabb és igazabb képet kaphassunk arról, mit jelentett református lelkésznek lenni a múltban, és ebből akár a jelen lelkészképére vonatkozóan is levonhatunk következtetéseket. Hiszen nemcsak eltérések mutathatók ki a 16., 18. és 20. századi lelkészkép kapcsán, de hasonlóságok is.

„Ezek a kutatások felmutathatják, hogy már korábban is jelen voltak egyházunkban azok a kérdések, amelyek ma a lelkipásztori hivatás újragondolása kapcsán előkerülnek, például a teológusképzés, a lelkipásztori megélhetés, az egyházfegyelem vagy a közélettel való kapcsolat terén. Segíthetik a lelkipásztorokat abban, hogy jobban megértsék azt a kontextust, amelyben szolgálatukat végzik, hiszen senki sem tiszta lappal indul, hanem egy folytonos hagyományba, egy kialakult keretbe helyezkedik bele. Saját maga lelkipásztori életfelfogását, identitását is jobban megértheti az, aki látja, hogy ez milyen jellegzetességet hordott magán a különböző korokban. Látnunk kell a közös gondokat, a közös megtapasztalásokat, élményeket, örömöket, amelyek összekötnek bennünket az elmúlt évszázadoknak az azonos vagy hasonló szolgálatát végző lelkészekkel.”



Hagyományokhoz híven
A konferencia a fókuszált témakörön túl nem sokban fog különbözni a korábbi alkalmaktól, így idén is közérthető, a nem szakmabeliek számára is jól követhető, húszperces előadások hangzanak majd el, idén is két teremben (a C101-es Tóth Kálmánról elnevezett kis díszteremben és a C104-es Sebestyén Jenő teremben) párhuzamosan zajlanak majd az egyes szekciók, idén is lesz könyvbemutató, és néhány előadást idén is igyekeznek YouTube-on élőben közvetíteni. Továbbra sincsen szükség előzetes regisztrációra vagy belépő fizetésére: az előadásokra mindenki ingyen és szabadon beülhet.

A hagyományokhoz híven a rendezvényen mutatják be a tavalyi HIT konferencián elhangzott előadások témáiból készült tanulmánykötetet, de az idei előadók is kapnak lehetőséget arra, hogy pár percben bemutassák friss publikációikat. A HIT 2022 tanulmánykötet fizikai példányaihoz – más kiadványokkal együtt – a konferencián lehet majd hozzájutni, digitális változata pedig bárki számára ingyen hozzáférhető az egyetem honlapján. Az idei előadások anyagaiból jövőre születhet majd konferenciakötet.

A fentiekből is látható, hogy a konferencia a tőle megszokott tudományos alapossággal és sokszínűséggel foglalkozik református hagyományainkkal, a lelkészi identitással, és igyekszik felvázolni azokat a történelmi kereteket, amelyeken belül mindezek a ma embere számára is értelmezhetők maradnak. A Hagyomány – Identitás – Történelem elnevezés három eleme így egyszerre hathat ismerősként és újdonságként azok számára, akik évek óta követték a konferenciákon folytatott diskurzusokat. Azoknak pedig, akik most csatlakoznának ehhez a történelmi távlatú párbeszédhez, kellő kapaszkodót nyújthat a bekapcsolódáshoz a lelkészi hivatás éve.

A Hagyomány – Identitás – Történelem konferencia részletes programját egyéb tudnivalókkal együtt ide kattintva olvashatják.

Képek: HIT konferenciasorozat, Bazánth Ivola (reformatus.hu), Barna Bálint