„Uram, segíts meg, hogy törekedjem nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak, nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek, nem arra, hogy szeressenek, hanem arra, hogy én szeressek."
Assisi Szent Ferenc
A lelkünk vajon épült-e?
Átadták a Ráday Házat, a budapesti Ráday utcában található református kollégiumnak, a megújult dunamelléki püspöki székháznak és a dunamelléki lelkészképzésnek otthont adó épületegyüttest. A hálaadó istentiszteleten Bogárdi Szabó István korábbi püspök prédikált, Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke köszöntötte a híveket, valamint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott.
Az átadóünnepség hálaadó istentisztelettel kezdődött október 1-jén, szombaton délelőtt. Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök igehirdetésében idézte fel azt a pillanatot, amikor 2019 januárjában, a tűz másnapján Veres Sándor dunamelléki főgondnokkal a leégett kollégium udvarán állva tudták, önáltatás lenne, hogy bármi megmenthető az épületből, és egymásnak sem merték feltenni a kérdést, hogy miből építik azt újjá. Nem sokkal ezután Orbán Viktor miniszterelnök egy kormos ablakon kihajolva ígéretet tett arra, hogy a kormány segítséget nyújt.
Még aznap délután a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) szenátusa válságülést tartott, hogy az otthon nélkül maradt diákok sorsáról döntsenek. Mire az akkori püspök átért a megbeszélésre, tucatnyi telefonhívást fogadott, más egyetemek rektorai, testvéregyházak hívták és ajánlották fel segítségüket a szállás nélkül maradt diákoknak. A következő hétre pedig, amikor a diákok számba vehették, mi mindenük pusztult el, már annyi adomány érkezett szerte a világból, hogy az többszörösen pótolta az elveszett tárgyakat, számolt be a püspök, majd hozzátette: – Mintha a kenyérszaporítás csodáját éltük volna meg.
Bogárdi Szabó István megemlékezett arról is, hogy 2019 elején épp megkezdte volna a készülődést a püspöki szolgálat átadására. – Amikor egy lelkipásztor a nyugdíjba vonulásra készül, akkor mindent elrendez a következő lelkész számára, felújítja, amit lehet, meggyőzi a presbitériumot az új lelkészt illetően – sorolta. Megjegyezte, hogy így van ez valahogy az egyházkormányzattal. Úgy érezte, rendezett anyagi viszonyokat, felújított épületeket és stabil lelkiséget hagy maga után. – A tűz napján azonban egyetlen este alatt elégett az öndicséret összes cikornyás himnusza – mondta. Az önmagának feltett kérdésre pedig, hogy miért vette el tőle ezt Isten, azt a választ adta: azért, hogy egyedül a kegyelem maradjon az életében, amire támaszkodhat. „Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el” – idézte Bogárdi Szabó István a napi Igét Pál korinthusbeliekhez írott leveléből, hozzátéve, azóta ez lett mindennapi Igéje.
A lelkünk vajon épült-e?
Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt, hogy nagyon sok minden elégett a tűzben, odalett egy ember élete is, és „mélyen, csöndben, kitartóan kellett imádkozni”, hogy Isten a pusztulásban és a tanácstalanságban is megmutassa „a gonoszt jóra fordító szeretetének erejét”.
Kiemelte: elsősorban Istennek kell megköszönni, hogy építkezhettek, de nem szabad megfeledkezni a gyülekezetek és a kormány segítségéről sem. Hangsúlyozta, hogy Isten kegyelmének köszönhetően olyan időszakban építhette újjá az egyház a régi intézményét a Ráday Házzá, amikor „országunk, nemzetünk és benne egyházunk a gyarapodás éveit élte”. – Templomok, óvodák, iskolák, parókiák épültek. A lelkünk épült-e? – tette fel a kérdést. Az egyház az elmúlt időszakban gyarapodott épületekben, a szolgálat lehetőségeiben, de „lélekben gyarapodtunk-e”, az a 150 ezer diák az iskoláinkban és a hitoktatásban épült-e? – firtatta a püspök, aki szerint ez most fog eldőlni: ma, holnap, holnapután, és most lesz nyilvánvalóvá, hogy milyen választ ad az egyház a „ránk váró hét szűk esztendőre” és a világ zűrzavarára. – Ha valóban lelki választ akarunk adni, akkor a nélkülözésben sem felejtjük el a hálát. A hálát azért, hogy volt gyarapodás, és hogy az abból gyűjtött erőt használhatjuk akkor, amikor kevesebb van – fogalmazott az egyházi vezető, aki a lelki választ illetően kiemelte, hogy a terheket „együtt kell hordoznunk”. – A közösségek erejükhöz mérten vállaljanak részt a terhek hordozásában, akinek több jutott, az pedig vállaljon többet a közösségért – nyomatékosított.
Végül felszólította a híveket, hogy együtt keressék Isten akaratát. – Imádkozzunk és gondolkozzunk, mert a gondolkodó keresztyének egyháza akarunk lenni, keressük együtt, hogy mit üzen Isten ebben a kizökkent időben, hiszen az egyház dolga a valóság keresztyén olvasatának továbbítása a világ felé – zárta gondolatait Balog Zoltán.
Református lelkészek nemzedékeit adta hazánknak a Ráday Kollégium
Az ünnepi alkalmon beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is. A kormányfő kiemelte, hogy ahol nagy a szükség, közel a segítség, és ez így volt azon a szörnyű napon is, amikor bejárták a Ráday Kollégium kiégett folyosóit. De már akkor ott volt a remény is, mert a tragédia másnapján azonnal megindult az adakozás, és alig telt el pár nap, több millió forint gyűlt össze a munkálatokra és a kollégisták megsegítésére – idézte fel.
A miniszterelnök szerint a cél, amelyet a reformátorok adtak, „nemcsak a hitben, hanem a magyarságunkban való megmaradás parancsa is”. – Ezért nem volt kérdés, hogy az állam, illetve a kormány a magyar reformátusok mellé áll a bajban, hiszen ezért nemzeti a kormány. Több ez, mint kötelesség, inkább törlesztés, mert sok mindent kaptak a kollégiumtól, mióta megnyitotta a kapuit – emlékeztetett, majd megjegyezte: – Az ősök tekintete megmér bennünket, azokat is, akik az ország vezetésére és megvédésére kaptak felhatalmazást.
Kijelentette, hogy ami a Ráday Kollégiumban történt, az a nemzet javára vált. – Református lelkészek nemzedékei indultak el innen, szolgálták becsülettel Magyarországot, vitték magukkal hitüket, tudásukat, önérzetüket és magyar mivoltukat, elfogadták a nehéz próbatételt, és Isten csodát tett általuk – fogalmazott.
Leszögezte, hogy arra a megújuló erőre, amely a református identitás lényegét jelenti, ma legalább akkora szükség van, mint a második világégés vagy a kommunista rendszer bukása után volt. A mostani próbatételek, mint például a háború, az éhínség és a járványok szerinte ugyanis megkövetelik ezt. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy bár a nehézségek most igencsak nagyok, de ahol az ember ereje elfogy, ott „mindig kipótolja azt a kegyelem”.
Az istentisztelet után az épület szalagját Novák Katalin köztársasági elnök, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, dunamelléki jogtanácsos, Balog Zoltán püspök és Veres Sándor dunamelléki főgondnok vágta át.
A reformatus.hu beszámolója az eseményről, amely az MTI híradásának felhasználásával készült.
Képek: Bazánth Ivola