„Vagy engeded, hogy Isten szabadítson meg a bűneidtől, vagy a bűneid fognak megszabadítani Krisztustól. A kettő között megosztani a szívet nem lehet."
Joó Sándor
A megmaradás záloga
Felszentelték a Szigetszentmiklós-Kossuth utcai Református Egyházközség gyülekezeti házát és hálát adtak a gyülekezet elmúlt négyszázötven évéért is június 18-án, szombaton.
A hálaadó istentiszteleten Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke hirdette Isten Igéjét János első levele második fejezetének 24-25. versei alapján.
„A megmaradás ígérete 450 évvel ezelőtt és kétezer évvel ezelőtt sem volt más, mint ma: ha megmaradtok abban, amit hallottatok, akkor ti is megmaradtok a Krisztusban.” Bár ma már inkább elindulásra bírnák az embereket, a szigetszentmiklósi reformátusok ősei kitartottak, akár a tatár, akár a török vagy épp az orosz próbálta elfoglalni földjüket – tette hozzá az egyházvezető. A jelen társadalmi változásai nyomán ma már sokan messziről települnek be a fővároshoz közeli kisvárosba. Egy település kizárólag attól lesz az ott élők otthona, ha megvalósul benne az összetartozás, amelynek ismérve, hogy „akkor jó nekem, ha a másiknak is az” – hangsúlyozta. „Ha egy településnek van belső lelki magja, akkor akár megyünk, akár maradunk, nem leszünk egyedül, mert az, Akiben maradunk, elkísér bennünket.”
Az ünnepi istentisztelet nyilvános presbiteri gyűléssel folytatódott, melyet Takaró András délpesti esperes nyitott meg. Veres Sándor egyházkerületi főgondnok és Kassai Gyula, a lévai testvérgyülekezet lelkipásztora köszöntötte az ünneplő gyülekezetet.
Szalkay László, a Szigetszentmiklós-Kossuth utcai egyházközség lelkipásztora elmondta: a gyülekezet két évvel ezelőtt ünnepelte volna fennállása 450. jubileumát is, ám erre is csak most kerülhetett sor. Az új gyülekezeti házban megtekinthető a közösség történetét bemutató tárlat – mint kiderült, a Kossuth utcai gyülekezet idősebb a dunamelléki egyházkerületnél is.
A lelkipásztor beszámolt a gyülekezeti ház építéséről is, amely hosszan elhúzódott hol az ingatlanválság, hol egy régészeti feltárás, hol az épületbiztonsági szabályok megváltozása miatt, és bár az épületet már 2020-ban birtokba vehették volna, a járvány miatt még egy ideig nem telt meg élettel.
A Szigetszentmiklós-Kossuth utcai Református Egyházközség gyülekezeti házának építése során egy koragótikus templom nyomaira bukkantak, így a templomkert egy időre régészeti feltárás színhelyévé vált. A leletek között Árpád-koriakra is bukkantak, így valószínűsítik, hogy már akkor is állhatott itt egy fából vagy földből készült templom.
A reformáció Szegedi Kis István ráckevei lelkipásztor munkássága nyomán indulhatott el a Csepel-szigeti településen. Váczi Tamás, a gyülekezet első, név szerint ismert prédikátora saját kézjegyével látta el az 1576-ban íródott Hercegszöllősi Kánonokat, az egyházkerület első törvénykönyvét. A 17. század végén már volt iskola a faluban, melyet a református egyházközség tartott fenn. A türelmi rendeletnek köszönhetően a 18. század végén felépülhetett az új, barokk stílusú templom, igaz, bejárata nem nézhetett a főutcára. A templom 1944-ben elpusztult, tornyát ágyútűzzel lőtték szét. A pártállam egészen 1986-ig nem engedte újjáépíteni, az egyházközség három iskoláját ekkorra már régen államosították. Az új templom építését Villányi Péter akkori lelkipásztor vezetésével 1986-ban kezdték meg, az épületet 1991-ben szentelték fel.
A reformáció Szegedi Kis István ráckevei lelkipásztor munkássága nyomán indulhatott el a Csepel-szigeti településen. Váczi Tamás, a gyülekezet első, név szerint ismert prédikátora saját kézjegyével látta el az 1576-ban íródott Hercegszöllősi Kánonokat, az egyházkerület első törvénykönyvét. A 17. század végén már volt iskola a faluban, melyet a református egyházközség tartott fenn. A türelmi rendeletnek köszönhetően a 18. század végén felépülhetett az új, barokk stílusú templom, igaz, bejárata nem nézhetett a főutcára. A templom 1944-ben elpusztult, tornyát ágyútűzzel lőtték szét. A pártállam egészen 1986-ig nem engedte újjáépíteni, az egyházközség három iskoláját ekkorra már régen államosították. Az új templom építését Villányi Péter akkori lelkipásztor vezetésével 1986-ban kezdték meg, az épületet 1991-ben szentelték fel.
Korábban a parókia egy részét alakították át gyülekezeti találkozóhellyé a hivatali helyiségek és a lelkészlakás összenyitásával. Az így nyert imaház egyetlen helyiségén többen osztoztak. Az új, három szintes, 1000 négyzetméter hasznos alapterületű épületben azonban már kényelmesen helyet kaphatnak a gyermek-istentiszteletek, a presbiteri gyűlések, az énekkari próbák, a konfirmandusórák, a házaskör vagy épp a baba-mama kör. „A családiasabb környezet a gyülekezet közösségét is családiasabbá formálhatja. A gyülekezeti ház a templommal együtt lelki otthonunkká válhat, így a gyülekezeti tagok nemcsak Istenre, hanem egymásra is rátalálhatnak” – mondta érdeklődésünkre Szalkay László.
Az új gyülekezeti házat Balog Zoltán püspök szentelte fel. Az épület ideiglenesen helyet ad a helyi általános iskola speciális tagozatának is, amelynek el kellett költöznie korábbi helyéről.
A vasárnapi istentiszteleteken részt vevők száma jelenleg száz fő körül mozog, a gyülekezetet tősgyökeres reformátusok és beköltözők alkotják. A falusias jelleg kezd megszűnni, de az utánpótlás biztosítja a közösség jövőjét, amely a formálódás időszakában van. A Kossuth utcai gyülekezethez tartozó reformátusok Szigetszentmiklós másik református gyülekezetével, az újvárosival együtt próbálják elérni a beköltözőket és a keresőket. A gyülekezeti ház mellett a szintén újonnan épülő református óvoda is a találkozás helye lehet – utóbbi szeptemberben nyitja meg kapuit.
Képek: Gályász Ferenc
