„Isten mindent megtett értünk, hogy Őbenne mindent megkapjunk. A békétlenségből teljes békét, az örömtelenségből tiszta örömöt, a vélt szeretetből a látható szeretetet Jézus Krisztusban, aki életét adta."
Visky Júlia
Ahol hinni és élni tanítanak
Húszéves a dombóvári Margaréta Református Óvoda, ebből az alkalomból tartott ünnepséget és hálaadó istentiszteletet a Tolnai Református Egyházmegye fenntartásában működő intézmény.
Az óvoda a református templommal átellenben található Dombóváron. Gyerekzsivaj és lufik fogadnak az ünnepi alkalomra készülődő intézményben. Már az udvarra lépve otthonos a légkör. Összesen százhuszonöt gyermek jár az ötcsoportos óvodába, melyből egy német nemzetiségi, kéttannyelvű csoport. Az intézményben nagy hangsúlyt helyeznek a lelki nevelésre. „Minden reggel fél kilenckor beszélgetős áhítatra ülnek körbe a gyermekek, ilyenkor a bibliai történetekkel ismerkednek meg. Napkezdő ének és imádság zárja a rövid alkalmat” – magyarázza Schott Ágnes, az óvoda vezetője.
Minden héten a helyi lelkipásztor, Sipos Előd Zoltán tart hittanfoglalkozást a csoportokban. „A nagycsoportosoknak havonta tart egy plusz áhítatot a lelkipásztor, ahol már egy kicsit komolyabb szinten dolgozzák fel a bibliai történeteket.” Az intézmény aktív kapcsolatban van a gyülekezettel. Minden csoport évente kétszer szolgál a vasárnapi istentiszteleteken. A nagy ünnepeket együtt tartják a helyi református közösséggel, de olyan alkalmakat is szerveznek a templomban, amelyen csak az óvodások vesznek részt. A gyerekek képességeit különböző szakkörökön fejlesztik: aerobik, kézilabda, kosárlabda, de az intézmény gyakran bekapcsolódik a város sportrendezvényeibe is. A logopédiai és gyógypedagógiai fejlesztést a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet látja el.
Schott Ágnes igazgató köszöntőjében hálát adott az elmúlt húsz év áldásaiért. Az intézmény 2003 óta működi református szellemben, de az épületben már 1949-ben is óvoda üzemelt. Az elmúlt húsz évben korszerűsítették és bővítették az intézményt. „Célunk, hogy testileg-lelkileg harmonikus, sokoldalúan fejlett gyermekeket neveljünk, jellemes keresztyén emberi értékeknek megfelelően” – számolt be.
Az óvodák szocializációban betöltött szerepét hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
„A magyar óvodarendszer azért is különleges, mert az intézményekbe járó gyerekekkel nem csak délelőtt foglalkoznak a szakemberek, hanem egész nap” – emelte ki.
„Húsz év nagy idő volt az életünkben, és sok felelősségteljes emberrel tudtam dolgozni ebben a munkában” – utalt a kezdetekre Rácz József, a Tolnai Református Egyházmegye esperese.
„Hitünk szempontjából nagyon fontos a közösség. Ez az óvoda jó alapot jelent a gyermekek számára. A helyi református gyülekezet ezzel az intézménnyel is növekedhet, erősödhet, mert minden lehetséges annak, aki hisz.”
A gyermekek rövid műsora után az évforduló alkalmából húsz fát ültettek el. Tizenkilenc az óvoda udvarán kapott helyet, a huszadik pedig a templomkertben, ezzel is kifejezve a szoros kapcsolatot az intézmény és a gyülekezet között.
„Örülni jöttünk ma ide, mert nekünk az Úristen gyermekeket ajándékoz. Teremtő társnak tekint minden édesanyát és édesapát, akik gyermeket vállalnak” – mondta Balog Zoltán dunamelléki püspök és zsinati lelkészi elnök, aki igehirdetésében rámutatott: nem attól lesz valaki édesanya, hogy gyermeket szül, hanem attól, hogy megtanítja élni a gyermekét. Helyesen élni pedig akkor tudunk, ha szeretjük Istent és embertársainkat.
„Az igazi szeretetben ott van az a közösség, ami bennünket összeköt: amikor tudjuk, hogy a másik embernek is ugyanaz a Teremtője és ugyanaz a Szabadítója. Nincs ennél személyesebb sorsközösség. Ez az összetartozás alapja egy keresztyén közösségben.” A püspök kiemelte: Isten úgy képes szeretni mindannyiunkat, hogy közben nem lesz kevesebb a szeretete és a figyelme. Ez az a teljesség, amit nekünk is kínál Isten igéje.
Képek: Ruprech Judit
