Balog Zoltán a Zsinat lelkészi elnöke

Balog Zoltán dunamelléki püspököt választotta lelkészi elnökévé a Magyarországi Református Egyház legfőbb törvényhozó testülete, a Zsinat 2021. február 17-ei alakuló ülésén. A világi elnöki tisztséget Molnár János tiszántúli főgondnok töltheti be a következő hatéves ciklusban.
 

Balog Zoltánt választotta lelkészi elnökévé a következő hatéves ciklusra a száztagú Zsinat szerdai alakuló ülésén. A dunamelléki püspök 64 szavazatot kapott. Ugyancsak 64 szavazattal Molnár Jánost választották a Zsinat világi elnökévé, mandátuma szintén hat évre szól – számolt be a reformatus.hu.

A következő hatéves ciklusban a Zsinat lelkészi alelnöke Pásztor Dániel tiszáninneni püspök, világi alelnöke pedig dr. Nemes Pál dunántúli főgondnok lesz. A tanácskozáson emellett megválasztották a Zsinati Tanács tagjait, valamint a tisztújítás során mandátumot szerzett zsinati tagok benyújtották megbízólevelüket – tájékoztatott az MRE Kommunikációs Szolgálata.

A Magyarországi Református Egyház választójogi törvénye értelmében a Zsinat lelkészi elnökét a négy egyházkerület püspökei, világi elnökét pedig a négy főgondnoka közül választják. Az elnöki jelölést Balog Zoltán dunamelléki püspök és Fekete Károly tiszántúli püspök, valamint Molnár János tiszántúli főgondnok és Nemes Pál dunántúli főgondnok fogadták el. 

A szavazás előtt mind a négy jelölt rövid köszöntővel fordult a testülethez.

Balog Zoltán püspök a Bibliaolvasó kalauz szerinti szerdai igeszakaszra hívta fel a figyelmet, amely arról szól, hogyan adta át életét értünk Krisztus – és hogyan kapta azt vissza. „Mindenki odaadja valamiért az életét, mi erre adtuk: hogy magyar, református keresztyén módon Krisztus igéjét szolgáljuk. Én is odaszántam, akkor is, ha sokszor hátat akartam fordítani. De az, aki értünk odaadta életét, nem engedi, hogy visszavegyünk abból, ami odaadtunk – és azt sem engedi, hogy csak félig adjuk oda.” 

„Nem az emberi aktivitásnak kell az első helyen állnia, mert akkor méltatlanok leszünk arra, hogy Isten dicsőségét szolgáljuk. Ha azonban először tudjuk szolgálni Isten dicsőségét, akkor képesek leszünk szolgálni embertársainkat. Azokért szolgálunk ugyanis, akik még nincsenek itt.” – Balog Zoltán székfoglaló beszédében a mindent megelőző lelkiségről, a szellemi megerősödésről, a hatékony erőforrás-felhasználásra épülő stratégiáról és az önfenntartó egyházról is szót ejtett. Erről itt olvashat.

Molnár János köszöntőjében úgy fogalmazott: „Minden feladatot a református lelkiség megerősítése kell megelőzzön, így tölthetjük be Krisztus kívánságát: »Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.« – Isten nem a tökéletességet kéri, hanem az elfogadó, megbocsátó szeretetünket. Felelősek vagyunk egymásért, gyülekezeteinkért – és határainkon túl élő református testvéreinkért. Ezeknek a felelősségével fordulok a zsinati munka felé is.”

(A tudósítás teljes szövegét a reformatus.hu-n olvashatja.)

„Olyan korszakba léptünk be, ahol a hagyomány szétmorzsolódik, az isteni hatalom kétségessé válik, minden relatív lett, szertefoszlott az örök rendbe vetett hit. Ezzel kell majd szembenéznetek és bátran hitvallást tennetek a következő hat évben. De hisszük, hogy ha egységben, teljes életünkkel tesszük ezt, az Úr áldást fog küldeni erre a munkára" – fogalmazott nyitó áhítatában Kató Béla erdélyi püspök. 

A Magyarországi Református Egyház Zsinata a református egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete. A testület megvizsgálja és megállapítja az egyház tanait. A zsinat alkotja meg az egyház belső törvényeit, megállapítja az egyház alkotmányát, határoz a református istentisztelet rendjéről, a hivatalos bibliafordításról, az énekeskönyvről. Az egyház tevékenységét támogató, valamint a társadalmi szerepvállalását segítő oktatási, egészségügyi, szociális intézményeket alapít és tart fenn, és természetesen határoz általában mindazokban a kérdésekben, amelyek a református egyház legfőbb állásfoglalását vagy döntését igénylik. A Zsinat időtartama hat év, a testületnek összesen 100 tagja van. Húszan tisztségüknél fogva tagok, nyolcvanat pedig az egyes egyházkerületek presbitériumai, illetőleg közgyűlései választanak a megadott keretszámok figyelembevételével.

A zsinati választási folyamatról bővebben a reformatus.hu-n olvashatnak. 

 

Forrás: reformatus.hu
Képek: Bazánth Ivola, Sebestyén László