„Uram, segíts meg, hogy törekedjem nem arra, hogy megvigasztaljanak, hanem hogy én vigasztaljak, nem arra, hogy megértsenek, hanem arra, hogy én megértsek, nem arra, hogy szeressenek, hanem arra, hogy én szeressek."
Assisi Szent Ferenc
Három könyv lélekkel és értelemmel
– A tudományos irodalom sem nélkülözheti a lelket, és a prédikáció sem nélkülözheti az értelmet: én ezt tanultam Szűcs Ferenctől – mondta Mucsi Zsófia, a Kálvin Kiadó munkatársa a kiadó hármas könyvbemutatóján.
A közelmúltban megjelent, exhortációs és evangelizációs prédikációkat tartalmazó igehirdetés-, a Második Helvét Hitvallás nagy témáit körüljáró tanulmány- és az Apostoli Hitvallásról szóló beszélgetéskötet közös pontja a szerző, szerkesztő, beszélgetőtárs személye: Szűcs Ferenc emeritusz professzor.
„Neked nem a rektoriban kellene kínlódnod, hanem többször kellene prédikálnod” – idézett fel az egy évtizede elcsípett mondatot Literáty Zoltán érdligeti lelkész, egyetemi adjunktus, a Titkok peremén című igehirdetéskötet szerkesztője. Ahogy az a jelen lévő érdligeti gyülekezeti tagok személyes vallomásából kiderült, vannak, akikben csaknem ötven évvel később is elevenen élnek Szűcs Ferenc igehirdetései, aki 1970 és 1973 között volt a gyülekezet lelkipásztora.
Pedig nem törvényszerű, hogy prédikáció is születik akkor, ha egy dogmatikaprofesszor áll a szószékre. Literáty Zoltán Karl Barth gondolatát hangsúlyozta: a teológia tudományának művelése nem lehet más, mint felkészülés a prédikációra. A kötet szerkesztője szerint Szűcs Ferenc dogmatikai, bibliai teológiai műveltsége és mély emberismerete „olyan, mint a folyó két partja: kereteket ad az élő víz folyamának, hogy az ne szétterüljön, hanem eljusson azokhoz, akiknek szükségük van rá, hogy bennük is elmélyülhessen az Ige üzenete”. Literáty Zoltán hozzátette: prédikálni kegyelem. – Az olvasó e kötetben Isten kegyelmének mélységével találkozik: az igehirdetéseket olvasva tanulhatunk, erősödhetünk, betöltekezhetünk e kegyelemmel – zárta gondolatait a szerkesztő.
Az Egyetemes és református című, a Második Helvét Hitvalláshoz kapcsolódó tanulmánykötetet a kiadvány egyik szerzője, Békési Sándor egyetemi docens mutatta be.
Mint mondta, már a kiadvány címe jelzi, hogy a benne foglalt tizennyolc tanulmány az egyetemes egyházról szól, „amely attól református, hogy mindig reformálandó, tehát a református soha nem lehet főnév, mert intézménnyé lesz, elszárad, megcsontosodik és tönkremegy”. 2016 őszén szervezte meg a Károli-egyetem Hittudományi Kara és a Kálvin Kiadó a négyszázötven éves Második Helvét Hitvallásról szóló konferenciáját, amelynek előadásaira a most megjelent kötet szerkesztője, Szűcs Ferenc kérte fel a pápai, budapesti, debreceni, sárospataki és kolozsvári teológiák professzorait. A könyv fejezetei nem a hitvallás szövegét követik, hanem a teológiai képzés stúdiumai szerint rendeződnek négy nagyobb – történeti, bibliateológiai, dogmatikai-etikai és gyakorlati teológiai – egységbe, arra keresve a választ, mit üzen ma a hitvallás szövege. Lányi Gábor Bullinger-bibliográfiájából a reformátor és a magyar reformátorok kapcsolatához kapunk adalékokat. Szűcs Ferenc tanulmányában a hitvallás egyetemességét hangsúlyozza. Juhász Tamás a revíziós formuláról ír: aki a Szentírása alapján jobbra tanít, annak engedünk. Pásztori-Kupán István felvetése szerint érdemes lenne újragondolni, mit is jelent az egyetemes hitvallás kategóriája. Buzogány Dezső, a Második Helvét Hitvallás új fordításának készítője arról számol be, hogyan küzd meg a magyar nyelv a teológiai tartalommal. Zsengellér József a kánonról beszélt a hitvallás kapcsán, amelynek nyitottsága – Paul Tillich szavaival – „a Szentlélek uralmát jelenti a kijelentés fölött”. Vladár Gábor a hit és a szeretet reguláját kutatta a hitvallás szövegében, Peres Imre a két testamentum kapcsolatát vette alapul, Galsi Árpád Pál és Jakab kapcsán a hit és a cselekedetek ütközésére mutat rá a hitvallásban. Bogárdi Szabó István tanulmánya szerint „a történelem Isten hatékony gondviselésének közege”. László Emőke a kiválasztás és az eleve elrendelés kényes kérdését veszi górcső alá. Visky Béla a mariológia református olvasatáról értekezik, Tatai István korunk és az amerikai teológia gondolatait veti egybe, felhívva a figyelmet a pszichológiai vagy a fundamentalista sematizálás veszélyeire, amelyek „megköti a teológia szabad lélegzését”. Fazakas Sándor írása a felsőbbségről és az egyházkormányzatról szól, Steinbach József pedig azt veti fel: hiszünk-e az igehirdetésben, illetve annak csodájában? Kozma Zsolt az egyház egységének jelentését vizsgálta a különbözőség és egyformaság tekintetében, a kötet zárlata pedig Zalatnay István kritikai esszéje, amely egyházunk jelenlegi helyzetét vizsgálva „kaput nyit mai helyzetünk átgondolása felé”. – E szövegek továbbgondolásra, teologizálásra inspirálnak – oly nagy szükség van a református egyházban a jól elmélyült teológiai beszélgetésre! – zárta gondolatait Békési Sándor.
Jól elmélyült teológiai beszélgetésre példa a harmadik bemutatott kiadvány, az Összhang című beszélgetéskötet, amely az Apostoli Hitvallásról szóló, őszinte és mély beszélgetések foglalata. – Mintha összehangolt harangok zengettek volna bennünk és körülöttünk. Nagyon remélem, hogy aki ezt a kis füzetet elolvassa, ráérez a párbeszéd jó ízére.
A hitvallást, bár egyértelmű, kiforrott vallomás, minden bizonnyal sok párbeszéd előzhette meg. Sok-sok kemény vita üllőjére tették rá minden egyes szavának a vasát, volt ott nagy zengedelem. Mégis, ebben az alakulásban valami egészen különösen elkészített hitvallás született, szépen zengő, amely az egész világot áthatja – mondta a könyvről Fekete Ágnes lelkipásztor, a Kossuth Rádió református félórájának szerkesztője. – Az utóbbi időben sokszor tapasztaltam, hogy az emberek nem mondják ki, ami bennük van, nem vállalják a vitát. De ha nincs hang, nincs összhang sem – figyelmeztetett a lelkipásztor, és hozzátette: „ez a könyv másról szól. Arról, hogy a legősibb hitvallásról is lehet beszélgetni. Jó dolog vallani erről a régi vallomásról. Jó dolog egymás mellé tenni gondolatainkat.” Mint mondta, „manapság sokan vannak a túl okos tanítók, akik egyre magasabbra emelik széküket”, e kötet azonban a közös tanulásról szól: amikor tanító és tanítvány együtt kuporodnak oda a Szentháromság Isten asztalához, hogy együtt beszélgessenek vele, együtt kérdezzék őt önmagáról.
Bagdán Zsuzsanna
Fotó: Füle Tamás
Szűcs Ferenc: Titkok peremén – igehirdetések. Kálvin Kiadó, 2017. 1200,-Ft
Szűcs Ferenc (szerk.) Egyetemes és református. A Második Helvét Hitvallás mai üzenetei. Kálvin Kiadó, 2017. 2100,-Ft
Fekete Ágnes – Szűcs Ferenc: Összhang. Beszélgetések az Apostoli Hitvallásról. Kálvin Kiadó, 2017. 700,-Ft
A könyvek a Bibliás Könyvesboltban is megvásárolhatók.
A csatolmányokban olvashatja Szűcs Ferenc köteteinek méltatását.
- Összhang - Fekete Ágnes
- Titkok peremén - Literáty Zoltán