A napi ige felolvasásával és imádsággal vezette fel a 2025. március 3-i egyházkerületi tanácsülést Somogyi Péter dunamelléki lelkészi főjegyző, a budapesti Ráday Házban tartott ülést Veres Sándor kerületi főgondnok nyitotta meg. Ezután Balog Zoltán dunamelléki püspök beszámolója következett. Az elöljáró néhány megszakítással az év első két hónapját Kárpátalján töltötte, ez idő alatt harmincöt gyülekezetbe látogatott el, lelkipásztorokkal beszélgetett és szolgálatokat vállalt. A hétvégén Nagydobrony és Kisdobrony cigány gyülekezeteiben járt. Elmondta, míg a nagy létszámú kárpátaljai gyülekezetekben a korábbi harminc-negyven keresztelőhöz képest csak két-háromra kerül sor egy évben, a cigány gyülekezetekben sok a gyermek. A püspök kiemelte: az óvodát nem a szegregáció, hanem az integráció színterének tekintik, a kárpátaljai magyar református közösség ugyanis komolyan gondolkodik arról, hogy mi a felelőssége a magyarajkú és a magyarságát büszkén vállaló cigány közösség felé.

Az ezerötszáz férőhelyes nagydobronyi templom eközben a Nőszövetség tagjaival telt meg csordultig, de a lelkiélet nem csupán az ünnepi alkalmakon élénk: a házasság hetén egy hétköznap délután is összegyűlt 120 házaspár, és a kárpátaljai gyülekezetek hétközi imaóráin, bibliaóráin is szép számmal jelennek meg a felnőtt gyülekezeti tagok. Beregszászban pedig, ahogy eddig is, minden reggel istentiszteletre hívják az embereket. A külső nyomás lelkileg megterhelő, mától engedéllyel sem lépheti át az országhatárt egyetlen 18 és 60 év közötti férfi sem. Ennek ellenére a kárpátaljai gyülekezetek a lelkierejüket, az életerejüket a rászorulókról való gondoskodásra fordítják. Sok az éhező, elhagyott ember, különösen az idősek között – róluk a gyülekezetek gondoskodnak az általuk fenntartott szegénykonyhákkal. „Nem túlélni akarnak, hanem élni, egy abnormális világban őrzik a lelki normalitást” – fogalmazott a püspök.

Kapcsolódó cikkünk:
Három éve tört ki a háború Ukrajnában. Hogyan élnek a kárpátaljai magyarok? Miben szenvedik el a legnagyobb veszteséget? Mi ad nekik reményt? Minderről Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspököt kérdeztük.
A békéltetés Igéjéből merítenek erőt Kárpátalján

Balog Zoltán köszönetet mondott Somogyi Péter püspökhelyettesnek és munkatársainak, valamint a dunamelléki espereseknek, amiért lehetővé tették, hogy – szabadsága terhére – ennyi időre kiszakadjon. „Gyógyítóan hat, amikor a szolgálatban tapasztaljuk meg az Isten áldását. Komoly lelki megerősödést, biztatást jelent, bűnbánatra és alázatra indít, hogy olyan körülmények között is lehet hitet vallani, mint a kárpátaljaiaké. Ehhez képest mennyire el vagyunk kényeztetve, és ez nem is biztos, hogy jót tesz nekünk” – mondta.

A püspök felidézte a legutóbbi tanácsülés óta a dunamelléki egyházkerületben lezajlott fontosabb eseményeket, beszélt az egyre kevésbé önfenntartó, lelkileg gyengülő gyülekezetek gondjáról és ennek kapcsán a lelkipásztorok utánpótlásáról – különösen a fővárosban, ahol nemzedékváltás van folyamatban. A Baranyai egyházmegye után a Tolnai és a Vértesaljai Református Egyházmegyéknek is szeretnének minden szükséges támogatást megadni kerületi szinten – mondta.

Beszélt a négy püspök részvételével lezajlott Országos Esperesi Kollégiumról, melynek eredményeként az esperesek még hathatósabb segítséget nyújthatnak az Elnökségi Tanács munkájához.

A püspök beszámolt arról is, hogy az egyházkerület vezetése részt vett a budapesti teológia tanárainak mátraházi találkozóján, a Károli Gáspár Református Egyetem fenntartói testületében pedig január 1-től van dunamelléki tag is. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az egyházkerület mind a Hittudományi Kar, mind az egyetem vezetésében helyet kapjon.

Az egyházkerületi ingatlanokkal kapcsolatban Balog Zoltán úgy fogalmazott: az állami költségvetéstől való függést azzal lehet csökkenteni, ha növeljük az egyházkerület vagyonát. Mint mondta, az egyházkerület elfogad és keres is olyan ingatlanokat, melyeket missziós célra fordíthat. A püspök szerint a függetlenség belső döntés kérdése. „Mi van akkor, ha az evangélium terjedésével nő a társadalmi súlyunk?” – vetette fel a kérdést arra a kritikára válaszul, miszerint az egyháznak nem társadalmi súlya növelésével, hanem az evangélium hirdetésével kellene foglalkoznia. A dunamelléki gyülekezetek anyagi áldozatvállalása nő – emlékeztetett, míg a környező országokban a lelkipásztorok fizetését a kormány biztosítja. „Rendszerszinten közelítsünk ehhez a kérdéskörhöz, ne kiragadott tételekkel” – mondta. Ezt a célt szolgálja az az egyházfinanszírozási kérdésekről szóló blokkszeminárium is, melyet a Hittudományi Karon hirdetnek meg idén májusra, és melyre a teológiai hallgatókon kívül is várják majd az érdeklődőket.

Tavaly szeptembertől az előző évihez képest tízezerrel nőtt a református hittanórákra járók száma – a püspök hálaadásra buzdított ezért, ugyanakkor azt kérte az esperesektől, hogy ne engedjék, hogy a lelkipásztorok ismét annyi hittanórát vállaljanak, amely már egyéb – csak általuk ellátható – feladataik rovására menne.

A tanácsülésen ezután az állam és az egyház viszonyának szabályozásáról, azon belül is az egyházfinanszírozási törvényben foglaltakról és a szabályozatlan tételekről is szó esett. Elhangzott: az egyház számára közrebocsátott állami ingatlanok nem járandóságok, hanem eseti juttatások. Balog Zoltán püspök szerint az, hogy egy beruházás jó-e vagy rossz, azon múlik, hogy az egyház mire használja őket, betöltik-e azt a missziós célt, amire rendeltettek. Ez pedig a bennük folyó szolgálatnak a függvénye.

Szó esett arról, hogy szükséges lenne református fenntartású kollégiumi férőhelyeket létrehozni. Veres Sándor főgondnok megerősítette: az orvos-, mérnök- és közgazdászhallgatóknak szükségük lenne keresztyén értékrendű diákotthonra, ami közös érdek, hiszen belőlük lesznek a jövő értelmisége és presbiterei.

Az Egyházkerületi Tanács új taggal bővült Hahn Róbert személyében. A testület a Gazdasági Bizottság megüresedett helyére dr. P. Tóth Zoltán északpesti egyházmegyei főgondnokot delegálta. Zsinati presbiteri pótképviselőnek dr. Kamarás Virágot, az egyházmegyék részéről pedig Borda Károlyt választották, akik ezután átvehették zsinati megbízóleveleiket.

Ezt követően a gazdasági ügyek megtárgyalása következett: a tanács az egyházkerület és a fenntartásában működő intézmények 2025. évi költségvetéséiről is döntött.

Képek: Füle Tamás