„Most már tudom, Uram, hogy miért nem válaszolsz. Te magad vagy a válasz. Színed előtt elhal minden kérdés."
C. S. Lewis
A gondozottakért szolgálnak
Az őrbottyáni Juhász Zsófia Református Szeretetotthon is bekapcsolódott a Jerusalema nevű tánckihívásba, amely a járványhelyzet embert próbáló nehézségei után felszabadító, vidám feladatot jelentett a nyitásra készülő otthon munkatársai és lakói számára.
A 167, elsősorban felnőtt, fogyatékkal élőket teljes körűen ellátó intézmény vezetőjét, Görcsös Évát az otthonról, a pandémiában átéltekről, a tánckihívás nyújtotta lehetőségekről kérdeztük, és arról, hogyan készülnek a nyitásra, amely a gyülekezetekkel ápolt kapcsolatokban is fontos lépcsőfok lehet. Bár a járványhelyzet javulni látszik, az intézmény – a lakók érdekeit szem előtt tartva – valamennyi együttműködés, kapcsolat, önkéntes akció esetében a legnagyobb körültekintéssel néz a nyitás elé.
Az 1928 óta működő szeretetotthon az intézmény egyik vezetőjéről, Juhász Zsófiáról kapta nevét. A lelkipásztor és gyógypedagógus munkássága, korát megelőző, ma is érvényes gyógypedagógiai szemlélete révén magas színvonalú ellátói rendszer jött létre, az elmúlt harminc évben ezt az örökséget ápolva, a mai kor igényeinek megfelelő ellátást biztosítva várják a betegeket az ország minden tájáról. Az összesen 15 gondozási csoportot működtető intézményben nők és férfiak, mozgásukban korlátozottak, közepesen, súlyosan és halmozottan súlyos fogyatékossággal élők laknak, az ő életük hordozása az otthon legfontosabb küldetése.
Bár a fenntartó Magyarországi Református Egyház Diakóniai Iroda minden szakmai és emberi segítséget megadott, a koronavírus a szigorúan betartott szabályok ellenére is gyorsan terjedt az otthonban, ahol összesen 102 bentlakó betegedett meg. Különösen fontos volt megértetni a gondozottakkal, hogy a helyzet rendkívüli, hogy a rendszeresen hazajáróknak bizonytalan ideig nélkülözniük kell a családdal való találkozást. Ez a fogyatékkal élők számára még nagyobb terhet jelentett.
„A legnehezebb időszakban még a napi beosztásokat is csak az adott nap reggelén tudtuk elkészíteni, ez nagy fokú rugalmasságot igényelt mindenkitől. A helyzet idővel annyira súlyossá vált, hogy a konyhánkat nem tudtuk üzemeltetni, így külső cégtől kellett ételt rendelnünk, de arra is volt példa, hogy az irodaházi dolgozók készítették el a reggelit és az uzsonnát. Ez azért is volt megrendítő, mert a konyhai dolgozók azt is vállalták, szükség esetén beköltöznek, de a betegség sajnos őket sem kímélte. A lakók ellátása extrém kihívást jelentett számunkra, de Isten megőrzött minket. Bár lakóink és munkatársaink meggyógyultak a vírusból, egy gondozottunkat fogyatékosságából eredő gyengesége miatt mégis elveszítettük, ez valódi tragédia volt számunkra.”
A járványhelyzetben a munkatársak megható és megdöbbentő pillanatoknak is tanúi lehettek.
„A tavalyi nyár végén a hozzátartozók szigorú szabályok mellett, az udvaron felállított sátrakban találkozhattak a gondozottakkal. Az egyik, beszélni képtelen lakónk, amikor meglátta a szüleit, egyszerre sírt és nevetett, ez a szülőket is meglepte, hiszen sokan féltek attól, hogy a gondozottak a régen látott hozzátartozókat nem ismerik majd fel. Sajnos erre is volt példa, és jelzi a jelenlegi helyzet összetettségét.”
A Jerusalema az őrbottyániak számára is felszabadító, vidám kihívást jelentett a járványhelyzet embert próbáló nehézségei után. A videó a nyitás előtt, áprilisban készült, ahogy Görcsös Éva beszámolt, a tánc az elmúlt egy évben átélt bezártság után valóban felrázta a munkaközösséget.
„A munkatársak azzal a reménységgel készültek a kihívásra, hogy a videót sokan megtekintik, ezáltal bepillantást nyerhetnek közösségünkbe. A tánc arra is lehetőség, hogy kifejezzük, munkánknak, szolgálatunknak van értelme, és hogy Isten a legnagyobb mélységekben is megtartott bennünket.”
Az otthonban 15 gondozási csoport működik, akiket a környékbeli és budapesti református gyülekezetek is támogatnak. Ez a támogatói kapcsolat havonkénti látogatásokban, anyagi segítségnyújtásban is megmutatkozik, ami mind a gondozottaknak, mind a gyülekezeti tagoknak fontos, komfortzónán kívüli kapcsolódást jelent.
„A találkozások során a gyülekezeti tagok közösen töltenek el egy napot a gondozottakkal, akik közül sokan nélkülözik a családi kapcsolatokat. Ami számunkra természetes és hétköznapi, az lakóinknak ünnep: a mozgássérült gondozottjainkkal kézenfogva sétálnak, főznek, fociznak, megtapasztalják a gyülekezeti tagok szeretetét és törődését. Valljuk, hogy Isten előtt testvérek vagyunk, amikor a gyülekezeti tagok megérkeznek közénk, ezt a gyógyító bibliai üzenetet közvetítik. A református közösséggekkel ápolt kapcsolatok felbecsülhetetlenek számunkra, hiszen nagyon sok szeretet kapunk, ez a járványhelyzetben különösen is fontossá vált. Köszönjük, hogy a karanténban imádságban hordoztak bennünket, nagyon várjuk már, hogy lehetőségünk legyen a biztonságos találkozásra.”
A Szeretethíd keretén belül a csillaghegyi református gyülekezet érkezik az őrbottyáni otthonba, de a kölcsönös látogatásokra nem csak a program keretén belül nyílik lehetőség. Az otthon lakói szívesen mennek hétvégi kiszállásra, ahol a bemutatkozó szolgálatot kötetlen beszélgetés követi, a találkozás lehetőséget jelent a későbbi, aktív kapcsolatok kialakítására. A fogyatékkal élők közötti szolgálat kitűnő élménypedagógiai program, amely minden keresztyén közösség életében jó eszközzé válhat emberi kapcsolataink átértékelésére, érzelmi intelligenciánk fejlesztésére, embertársaink iránt tanúsított empátiánk növelésére. A májusi nyitás után ez a lehetőség is megnyílik gyülekezeteink előtt.
Képek: Somogyi Csaba