„A kísértések voltak tanítómestereim az istenismeretben.”
Luther Márton
A jó lelkipásztor küldetésben jár
Beiktatták szolgálatába Székely Zsoltot, a Pesterzsébet-Klapka téri Református Egyházközség nemrégiben megválasztott lelkipásztorát advent második vasárnapján. A Veress Gábor néhai lelkipásztor nyugdíjba vonulásával és halálával támadt űr, majd a vezetőváltások sorozata megpróbálta a közösséget lelkileg is. Az új lelkész szolgálatával azonban új korszak kezdődött, „a gyülekezetnek pedig biztosan van jövője”, amint id. Takaró Tamás kiemelte az ünnepi alkalmon.
A december 8-i beiktató istentiszteleten Somogyi Péter dunamelléki lelkészi főjegyző hirdetett igét Ézsaiás könyve 35. fejezetének 3-6. versei alapján. A kijelölt szakasz adventi üzenet, amely Isten szabadítását hordozza: Jézus Krisztusban beteljesedtek az ószövetségi ígéretek. Az Ő eljöveteléből fakad minden, ami egy igehirdetőnek küldetést, az igehallgató számára pedig lehetőséget jelent – kezdte gondolatait a főjegyző.
„Az emberi beszéd közepén mindig az ember áll, az igehirdetés közepén pedig mindig Isten: Jézus Krisztusban, a Szentlélek által. Ebben kerül helyére az ember teljes valójában: a lankadt kezek, megroskadt térdek, a remegő szív.” Isten előtt bevallhatjuk gyenge, kiszolgáltatott voltunkat. Ez teszi lehetővé, hogy a vele való közösségben megújuljunk, gyógyuljunk, szabaduljunk. „Mert Ő közel van a megtört szívekhez, egy imádságnyi távolságra, és kész a segítségre” – emelte ki az elöljáró.
A beiktatandó lelkész feladatára nézve Somogyi Péter így fogalmazott: „Munkálkodj azon, hogy a megtört szívek félelemükből bátorságra jussanak, a megváltás csodájára! Ennek a küldetésnek vagy te is a letéteményese, mindazokkal együtt, akik lelki testvérként ebben veled együtt részesek.” A bűn ellenében jött Jézus, akiben felfakadt a forrás a pusztában – ennek bizonyosságában végezhetjük a szolgálatot, bármilyenek is a körülmények. Jézusban, kegyelme által, akarata szerint virágzó, gyümölcsöző kertté lehet minden. Ha a lelkipásztor és a gyülekezet egyaránt bízik Istenben, rábízza magát az Úrra, abból áldás fakad.
Ézsaiás próféciája beteljesedett Jézus Krisztusban: akkor, amikor testet öltött az Ige, és megjelent ott, amerre Jézus járt, hogy „aki szomjazik, igyék és vegye az élet vizét ingyen”. „Legyen teljessé bennetek Isten üzenete, áldása! Valóban éljétek át Isten dicsőséges szabadítását, a szabadítás örömét, és adjátok tovább a környezetetekben élőknek!” – kívánta végezetül a gyülekezetnek az igehirdető.
Az igehirdetés után Molnár Sándor, a Budapest-déli egyházmegye főjegyzője a lelkészért mondott megindító imádságában két kéréssel fordult a Mindenható Úr Istenhez: „Hadd legyen bárány, akinek Te vagy a pásztora, aki nem tud létezni a Pásztor útmutatása nélkül! Mint lelkipásztor pedig, lehessen a jó Pásztornak hűséges mintázata, aki szeretettel szolgál a szentek között, Téged követve! Könyörülj Urunk, a pásztoron és az ő népén, hogy kicsendüljön, kizendüljön innen az evangélium a Te szent neved dicsőségére!” – fogalmazta meg közbenjárását a gyülekezetre nézve is az elöljáró.
Ezután Molnár Sándor hivatalosan is beiktatta új tisztségébe Székely Zsoltot, miközben átadta neki a templom kulcsát, e kéréssel: „Legyen mindig nyitva ez a templom azok előtt, akik keresik Isten közelségét!” Majd a gyülekezet pecsétjét átadva így szólt: „Emlékeztessen téged arra, hogy Isten az, aki elpecsételte elhívásodat, Ő az, aki ide állított erre a munkára, a városnak erre a pontjára!” Ezt követően a megjelent szolgatársak igei áldásukat adták a beiktatott lelkészre.
A lelkészbeiktatáson résztvevőket Czine-Lencsés Éva számadó gondnok köszöntötte, majd bejelentette az új lelkészt köszöntők névsorát.
Elsőként a gyülekezet nevében felszólaló Várbeli István Lajos főgondnokot, aki hálát adott Székely Zsoltért, kifejezve örömüket az új gyülekezetvezető személye miatt.
„A szeretet himnusza szól a szavaiból” – fogalmazott, és igehirdetéseinek hitelességét a mindennapokban tapasztaltak támasztják alá.
A következő megszólaló id. Takaró Tamás emeritus esperes volt, aki Székely Zsolt érkezése előtt fél évig megbízott lelkészként vezette a Klapka téri gyülekezetet.
A lelki „ébredés” fontosságáról beszélt, majd kijelentette, Jézus Krisztusnak a gyülekezetekben van angyala, azaz küldötte: az új lelkipásztor is az Úrnak ilyen küldötte. Ezért a gyülekezetnek biztosan van jövője – fűzte hozzá, a testvéreket pedig biztatta a lelkészükért való imádkozásra.
A pesterzsébeti önkormányzat nevében Buc-Horváth Gabriella alpolgármester köszöntötte az új gyülekezetvezetőt, és együttműködésükről biztosította az oktatási intézményt is fenntartó közösséget.
Csák-Rozgonyi Cecília, a Vörösmarty Mihály Református Általános Iskola igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a közös munka és szolgálat alapja a hit, a szeretet és az egymás iránti tisztelet. Elismerően szólt az új lelkész személyéről, iskolai szolgálatairól és arról a lelki vezetői támaszról, amit számukra jelent.
„Hiszem, hogy együtt, Isten áldásával még gazdagabbá tehetjük a helyi közösséget, és építhetjük Isten országát itt a földön” – mondta végül az intézményvezető.
Háromszéki Botond, Pestszentlőrinc-Kossuth téri lelkipásztor mint barát zárta a köszöntések sorát, méltatva Székely Zsolttal tizenhat éve tartó barátságukat, amelyről elmondta, Isten ajándéka.
„Úgy hirdeted az Igét, hogy hagyod, hogy először téged megérintsen Isten – nem is lehet, nem is szabad másképp.” Jókívánságként végül azt kérte, hogy használja őt az Úr alkalmas eszközként és adjon növekedést szolgálatában.
Ezek után a 2018 óta az egyházközség fenntartásában működő Vörösmarty Mihály Református Általános Iskola tanulói és tanárai adtak rövid műsort verssel és dalokkal, majd a gyülekezet kórusa énekelt.
Székely Zsolt lelkész mély elhivatottságot és szeretetet tanúsítva válaszolt a köszöntésekre. Célja csak Jézus Krisztust hirdetni, mert erre szól a megbízása minden időben – szögezte le. Hálát adott az ünnepi alkalomért, minden megjelentért, valamint segítőtársáért, a feleségéért, hozzáfűzve, hogy öröme most kétszeres, mert december 9-én ünneplik 24. házassági évfordulójukat.
„Hálás vagyok mindenek felett és előtt Istennek” – hangsúlyozta. Czine-Lencsés Évához, a számadó gondnokhoz fordulva a lelkész elmondta, a bemutatkozó látogatásakor mélyen megmaradtak és sokat jelentettek számára szavai: „Olyan lelkipásztort keresünk, aki hirdeti nekünk az igét, elfogad és szeret minket.” – elevenítette fel, majd válaszként hozzátette: „Ha nem ezt kapjátok tőlem, szóljatok!” Cseri Kálmán gondolatait idézte arról, hogy milyen a jó lelkipásztor: „tudatában van annak, hogy nem magánvállalkozást folytat, hanem küldetésben jár.” Majd látását, lelkészi hitvallását Székely Zsolt így összegezte: „Ha nem Krisztust, a legnagyobbat hirdetem, akkor eljött a palástletétel ideje. Mert én valóban az Ő elhívottja, küldötte vagyok, így tekintek magamra.”
Az ünnepi istentisztelet után az altemplomban megtartott szeretetvendégség várta a résztvevőket.
Székely Zsolt Ferenc 1979-ben született Marosvásárhelyen. Gimnáziumi évei alatt Jeremiás könyvét olvasva értette meg, hogy Isten nem magyartanárként, hanem lelkipásztorként szeretné „használni”. 2000 októberétől él Magyarországon feleségével, Kingával. Egy leánygyermekük van, Noémi, aki jelenleg egyetemista. Zsolt családfenntartóként, főállású munka mellett 2003-ban kezdte meg tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán. Lelkésszé szentelése után először a Budapest-Fasorban, majd Pesthidegkúton volt beosztott lelkész. 2015-től Kovácshidán, 2019-től 2024-ig Hencidán töltött be lelkészi szolgálatot. Idén augusztus óta a Klapka téri gyülekezet lelkipásztora. Vallja: nemcsak duplán székely, hanem Jézus Krisztus tulajdona, aki nem „papipari” munkás, hanem az Úr szolgája kíván lenni.
Képek: Nagy Botond
