Kísért-e még a múlt? – ezzel a kérdéssel kezdte jelentését Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. A felvetés apropóját az adta, hogy szinte napra pontosan 75 évvel ezelőtt mondott le tisztségéről – kényszerűségből – Ravasz László egykori dunamelléki püspök. A jelenlegi egyházvezető az egykori előd püspöki jelentéséből idézett, melyben Ravasz László az egyházi élet átszervezését sürgette, hangsúlyozva, hogy a munkát a gyülekezetekre kell koncentrálni, az egyháznak pedig minél inkább önfenntartóvá kell válnia.

Balog Zoltán püspök ugyancsak a gyülekezettudatos egyházi élet mellett tette le a voksát 2023. május 8-ai püspöki jelentésében. Mint mondta, egyházi intézményeink bővülése, megújulása kísértésekkel is jár, ezért fontos, hogy ne csak a történelmi lehetőségek – így akár a kormányzati vagy politikai intézkedések által nyitott vagy beszűkített terek – határozzák meg az egyház működését, hanem az „ellenszélben, hátszélben és szélcsend idején is” koncentráljon saját feladatára. „A múlt nem kísért akkor, ha tanulunk belőle, ez pedig úgy lehetséges, ha megértjük Isten akaratát – ezt kizárólag a múltból nem tudjuk megérteni, csak akkor, ha Isten igéjére figyelünk ma is.” A püspök hangsúlyozta: „az egyház legfőbb feladata a misszió, amelynek alanya a gyülekezet; az intézmények, a lelkészképzés és minden más eszköz, hogy ezt a missziót végezhessük.”

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben az elmúlt tíz évben egyházunk intézményrendszere megduplázódott, a választói névjegyzékben nyilvántartott egyháztagok száma 23 százalékkal csökkent. „Ezt az ellentmondást megszüntetni a mi feladatunk. Máskülönben az egyházunk legsajátabb élettevékenységéről mond le akkor, amikor a gyülekezettudatosságról lemond.”

Krisztus a fő
A püspök kitért a közelmúltbeli pápalátogatásra is, amelyet világpolitikai jelentőségűnek nevezett. Ferenc pápa látogatása szerinte többek között rávilágított arra is, hogy a magyar társadalomban él a vágy a szakrális, megkerülhetetlen autoritás iránt. Bennünk, reformátusokban azonban – helyesen – a Krisztus iránti vágy fogalmazódik meg. „Ha ennek az autoritásnak a képviselője is ezt állítja középpontba, ahogyan a legtöbbször így is történt, azért hálásak lehetünk.” A püspök hozzátette: amikor lelki kérdésekben a hitvallásos tisztaságról beszélünk, nekünk is végig kell gondolnunk, milyen módon vigyázunk a hitvallásos életre, „ami nemcsak szavakban kell, hogy megtestesüljön, hanem az általunk végzett szolgálatban is. A legfontosabb, hogy a Szentírás tekintélyét alkalmazzuk az életünkben – ez Jézus Krisztus komolyan vétele.”

Háttértámogatás lelkipásztoroknak
Az egyházvezető szólt a lelkipásztori hivatás évében megvalósuló beszélgetésekről, aktivitásokról, melyek rávilágítanak a lelkészi hivatás különböző összetevőire. A legutóbbi Zsinaton módosított lelkésztörvényről azt mondta: az a valóságot és a gyülekezetközpontúságot tartja szem előtt, „világossá téve, hogy a lelkészi szolgálat a gyülekezeti szolgálat szíve közepe.” Balog Zoltán hangsúlyozta: feladatunk gyülekezeteinket az Újszövetség és a hitvallásaink által körvonalazott gyülekezetfogalomhoz minél inkább közelíteni. De a lelkipásztori hivatás is folyamatos gondozást igényel. A püspök arra biztatta a lelkipásztorokat, hogy töltsék ki az állapotfelmérésükre vonatkozó kérdőívet, hogy valóságos képet alkotva tudják biztosítani háttértámogatásukat. A lelkipásztori elhívás a toborzástól a külső elhívás folyamatos megerősítéséig tart – hívta fel a figyelmet. „A lelkipásztori hivatás nem a nyugdíjjal ér véget, hanem az arra méltó lelkipásztorok emlékének fenntartásával.”

Új dékán
A püspöki jelentés kitért a dunamelléki lelkészképzésre is. Balog Zoltán bejelentette: a Károli Gáspár Református Egyetem alapító okirata immár kimondja, hogy a dunamelléki lelkészképzés első számú felelőse az egyházkerület, még akkor is, ha a teológiai oktatás az egyetemi képzés berkeiben valósul is meg. Az egyházkerület többek között a személyi kérdések meghatározásában is részt vesz, így augusztustól egy gyülekezeti lelkész lesz a budapesti teológia dékánja Literáty Zoltán személyében.

Zajlik a lelkészképzés reformja is, és újjáalakult a lelkészképzésben részt vevő teológiai tanárok fóruma, a Coetus Theologorum is. A püspök felidézte azt is, hogy a harminc éve újraindult Károli egyetem jubileumi ünnepségén az egyetemalapító püspök, Hegedűs Lóránt emlékére emléktáblát avattak a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Reviczky utcai épületében, a legutóbbi Zsinaton pedig határozatban is megerősítették az egykori dunamelléki püspök ezzel kapcsolatos történelmi érdemeit.

Egyházi kézre kerülő ingatlanok?
A református püspök a köznevelési ingatlanok tulajdonjogának átvételéről szólva elmondta: a református egyház nem kezdeményezte az intézkedést. Ismertette: az egyházak csak addig tulajdonolhatják ezeket az épületeket, amíg azokban az igénylés pillanatában zajló, a törvényben nevesített munkájuk tart. Ellenkező esetben az épületet vissza kell adni az eredeti tulajdonosnak.

Az egyházvezető szólt arról is, hogy 2018 óta összesen 36 milliárd forint értékben épülhettek, bővülhettek vagy újulhattak meg óvodák csak Magyarországon – összesen 66 intézmény. Így több mint tízezer gyermek jár református óvodába hazánkban.

Testvéri találkozások
Balog Zoltán beszámolt a generális vizitáció tapasztalatairól is. Ebben a ciklusban április végéig 140 gyülekezetbe látogatott el a püspök. Ilyenkor legalább három órát eltölt a helyi közösségben: ez idő alatt lelki beszélgetést folytat a lelkésszel vagy a lelkészházaspárral, egyeztet a presbitériummal és találkozik a gyülekezeti tagokkal is. Balog Zoltán háláját fejezte ki a dunamelléki közösségeknek, amelyek partnerek az őszinte, közvetlen találkozásokban. A látogatások iránt a gyülekezetek részéről is van érdeklődés.

Szuverén jog és felelősség
Az általános presbiteri tisztújításról szólva az egyházvezető hangsúlyozta: a jelöltek szuverén döntése, hogy vállalják-e a presbiteri vagy a főgondnoki szolgálatot, életkortól függetlenül. Ami lényeges, hogy akár 70, akár 50, akár 18 évesen vállalkozik erre valaki, azzal a felelősségtudattal tegye, ami ehhez a szolgálathoz elengedhetetlen. Háláját fejezte ki a legutóbbi dunamelléki főgondnoktalálkozóval kapcsolatban is, amely ezt a hozzáállást tükrözte.

Esperesválasztás Baranyában
Balog Zoltán szólt arról is, hogy hamarosan lezárul a gondozó egyházközségek kialakítása a baranyai egyházmegyében, ahol a közeljövőben kiírják az esperesválasztást. Elmondta: Bereczky Ildikó, korábbi harkányi lelkipásztor megkezdte féléves szolgálatát Kárpátalján. Megköszönte a dunamelléki lelkipásztorok önkéntes felajánlását is, melyet saját javadalmukból tettek a kárpátaljai lelkészek javára.

Emlékezés és elismerés
Az egyházvezető megemlékezett a nemrégiben elhunyt Kovács Mihály egykori esperesről, valamint Fónagy Miklósné Török Gabrielláról, Fónagy Miklós volt északpesti esperes feleségéről is.

A püspöki jelentést követően átadták a Dobos Károly-díjat, melyet ezúttal Németh Judit salgótarjáni lelkipásztor vehetett át több mint három évtizedes lelkipásztori szolgálata elismeréseként.

Ahogy laudációjában elhangzott: a Nógrád megyében szolgáló lelkipásztor ez idő alatt részesévé vált a családok örömeinek és fájdalmainak egyaránt. Olykor előfordul, hogy többen vannak istentiszteleten, mint amennyi református lakik a településen. Németh Judit a családi otthonokban istentiszteletre összegyülekező, néhány főből álló kis közösségek között is végzi szolgálatát több szórvány településen. Ahol nincs istentisztelet, ott látogatások biztosítják a kapcsolatot a gyülekezettel. Ahol iskolás gyermek van, a lelkipásztor a családnál tartja meg a hittanórákat vagy épp a konfirmáció-előkészítőt, nem ritkán egyetlen gyermekért megtéve az utat. Van olyan falu, ahol az utolsó református búcsúztatását is elvégezte.

Lelkészi javadalom
A közgyűlésen döntés született többek között a lelkipásztorok javadalmazásáról is. Az egyházkerületi közgyűlés a parókus lelkészek készpénzjavadalmának minimumát bruttó 200 ezer, a beosztott lelkészekét pedig bruttó 150 ezer forintban határozta meg 2024. január 1-től. A döntéssel a gyülekezetek anyagi áldozatvállalását is serkentenék. Az Esperesi Kollégium vállalta, hogy az őszi közgyűlésre átgondolja, milyen segítséget tudnak nyújtani átmenetileg azoknak az anyaegyházközségeknek, ahol ez nehézségbe ütközik.

Új tanácstagok, lelkészi képesítő vizsga
Elfogadták az intézmények zárszámadásait, valamint az egyházmegyék költségvetéseit. A közgyűlés felkérte az egyházmegyéket, hogy 2024-től kezdve az évi rendes közgyűléseiket május 31-ig tartsák meg. A gazdasági ügyek tárgyalását az egyházkerületi intézmények jelentései követték, majd a jogi és közigazgatási ügyek. Döntöttek a lelkészi képesítések hatályban tartásáról, és új tagokat választottak az Egyházkerületi Tanácsba is Szűcsné Tihanyi Gyöngyi tanári képviselő és Kozmácsné dr. Fogarasi Zsuzsanna gyűjteményi képviselő személyében.

Az egységes lelkészképesítő vizsgára jelentkezőknek 2023. július 31-ig kell beadniuk teljes dokumentációjukat a közgyűlés döntése értelmében az egyházkerületi Elnökség ajánlásával együtt.

Képek: Füle Tamás