„A megszabadult ember tudja, ha szabadságát önmagának megtartja, hogy élvezze, elveszti, mert szabadságának fogságába esik."
Hamvas Béla
Őrzik és művelik
A teremtésvédelem „szent erőlködés” vagy felelősségteljes szemlélet és életmód? Keresztyénként hogyan válhatunk környezettudatossá, érdemes-e erről a gyülekezetben beszélnünk? A torbágyi közösség régóta ismeri a válaszokat.
Reformátusként, a Szentírást komolyan véve nem lehet érvényes okot mondani, miért nem kell óvnunk és védenünk a teremtett világot. A teremtés hete apropóján beszélgettem a torbágyi lelkészházaspárral, Tankó Zoltánnal és Zoltánnéval, akik pozitív példaként állhatnak előttünk a református, keresztyén, környezettudatos életre.
Értékesnek tartjuk?
A torbágyi gyülekezet 2012-ben lett az Ökogyülekezeti Mozgalom tagja, de a közösség számára a teremtésvédelem már jóval előbb értékké vált – tudtam meg Tankó Zoltánné lelkésztől. Férje kertésztechnikus, aki sok fát elültetett már a parókián, többek között azért, hogy az utcafrontról érkező port és füstöt a növényzet felfogja. „A természetet védenünk kell, ha csak szép szóval próbáljuk, nem járunk sikerrel, néha harcolnunk is kell érte.”
Előbb értékesnek kell látnunk a természetet ahhoz, hogy megvédhessük. A környezet- és teremtésvédelem sem lehet diktált érték, mert akkor nem érezzük magunkénak, hanem külső kényszert látunk benne – reagáltam.
Nevelés és életmód
Ez alapvetően nevelés kérdése – folytatta Tankó Zoltánné. – Budapesten nőttem fel, de a növényszeretet értékes volt a családunk számára. Sokat kirándultunk a természetben, gombát szedtünk, ezt a szemléletet a mi gyerekeinknek is át akartuk adni. Hogy a teremtésvédelem, a környezettudatosság fontos vagy sem, életmódtól és nem a generációk közötti különbségtől függ. A torbágyi gyülekezetben mindenkinek van kertje, de a településen sok a Budapestről kiköltöző, akik nem akarnak a kerttel bajlódni. Ingáznak, és amikor hazaérnek, nincs idejük kerti munkát végezni, ez nem fér bele a felpörgetett, városi életmódba.
Tankó Zoltán elmondta, Magyarországon egyre erősebb az urbanizáció, egyre többen költöznek nagyvárosokba, a folyamat nem tesz jót a környezettudatosság kialakulásának. „Szemléletbeli változásra van szükség, ehhez sok idő kell. Mi pártoljuk a faültetést, de nem mindegy, mit ültetünk. Öt-nyolc éven belül kipusztulhatnak a kőrisfák Magyarországon, újnak számítanak az özönnövények, amelyek más kontinensről származnak. Ezek veszélyesen hódítják el a teret az őshonos növényeink elől. A szemléletformálás már elindult, tanítanunk kell a környezetünket, arra is ügyelnünk kell, mit ne ültessünk, és mi az, amit irtsunk.”
A kertész–lelkész a gyülekezet Facebook-oldalán folyamatosan osztja meg a Biatorbágyon található növények ismertetését. Tankó Zoltán szívesen ajánlja a nadálytöveket, mórmályvákat, a japán akácot és a csörgőfát is ültetésre, ezekkel az egyre fogyatkozó méheket védjük és segítjük.
Példák
A torbágyi gyülekezetben a teremtésvédelem mind több területén igyekeznek tudatosan élni, erről Tankó Zoltánné beszélt. „Már az ökogyülekezeti tagság előtt szelektíven gyűjtöttük a szemetet, a templom előterében szelektív szemeteseket helyeztünk el. Jelenleg egy beteg gyermek felépülése céljából gyűjtjük a kupakokat. Szeretetvendégség alkalmával saját poharakat, bögréket, és nem műanyagból készült eszközöket használunk. Arról is beszélünk, hogy a gyülekezeti tagok ne szénsavas üdítőket hozzanak, ehelyett teát készítünk. Eleinte mindig süteményt hoztak, most már padlizsánkrém, barna magoskenyér is az asztalra kerül. Kirándulások alkalmával ismeretterjesztő előadásokat is tartunk.”
A parókián energiatakarékos égőket használnak, az összegyűjtött esővízzel a gazdag növényvilágú kertet locsolják, amiben a méhek számára fontos növények is megtalálhatók. Ezeket hallva arra voltam kíváncsi, mennyire kerül előtérbe a teremtésvédelem a gyülekezetben a hétközi programok és a vasárnapi istentisztelet során.
Eszköz a fiatalabbak elérésében
„A bibliaórán többször is szó esik erről, a vasárnapi igehirdetésekben kevesebbszer fordul elő, leginkább egy-egy aktuális téma kapcsán. Az amazonasi erdőtűz miatt beszéltünk újra a faültetésről, ennek fontosságáról. Szórványunk Herceghalom, ahol sok fiatal családos ember telepedik le, az ő gyerekeik szívesen beszélgetnek a teremtésvédelemről hittanórán. Torbágyon megvásároltuk a szomszédos telket, ott őshonos fákat szeretnénk ültetni. Tervünk, hogy a telek felső részében mezítlábas parkot hozzunk létre.”
Mint oly sok mindenben, a jövő nemzedék kulcsfontosságú a teremtésvédelem kérdésében.
„A cél, hogy a gyerekek az anyatejjel együtt szívják magukba a teremtett világ védelmének fontosságát. Minden értéket a kiskortól kezdve lehet átadni, ebben nélkülözhetetlenek a jó példák. Hiába beszélek a szemetelés ellen, ha eldobom a cigicsikket. A példaadás nemcsak a gyerekek, hanem az egész gyülekezet előtt fontos, így a fiatal szülőknek is jó példát kell mutatnunk. Szeretnénk találkozót szervezni a 2019-ben gyülekezetünkben keresztelt gyermekek szüleinek, ez lehetőséget nyújtana az ő szemléletük formálására. A következő nyári táborban méhszállodát tervezünk készíteni a gyerekekkel a vadméhek, fürkészdarazsak számára. Annyira kevés méh van, hogy a teremtésvédelem nem kerülheti meg az ő védelmüket.”
Istentisztelet szabad téren
Szeptember 29-én szabadtéri istentiszteletet tartottak a torbágyi patakparton. Tankó Zoltánné a misszió szempontjából is fontosnak tartja ezt a fajta kivonulást a templomból.
„Ilyenkor az egyháztól, hittől teljesen idegen emberek is eljönnek, ez is lehetőség a szemléletformálásra. A szabadtéri istentiszteletek kifejezetten a teremtésvédelemről, a teremtett világgal vállalt felelősségünkről szólnak, szeretnénk, ha az ott elhangzottakat mindenki megszívlelné. Látnunk kell, hogy ha nem őrizzük és nem műveljük az Ádámnak és Évának adott paradicsomot, ezzel unokáink jövőjére vagyunk hatással. Növényismereti versenyt is tartottunk az istentisztelet után, ez tényleg megmozgatott mindenkit. A módszer azért is lehet jobb, mint egy előadás, mert könnyebben megjegyezhetők az elhangzottak, ha tevőlegesen is bevonjuk az embereket.”
Hogy máshol is fontossá váljon
Végül azt kérdeztem, hogyan lehet a teremtésvédelmet értékként közvetíteni olyan gyülekezetekben, ahol erről kevés szó esik. Tankó Zoltán szerint nagyon fontos a témához értő és azt fontosnak tartó szakembert keresni és találni, aki tisztában van a környezeti kérdésekkel, képviseli a teremtésvédelem fontosságát a közösségben, felkelti az érdeklődést, meghív előadókat, képezi magát.
Egyre jobban érdekli az embereket a biotermesztés – fogalmazott Tankó Zoltánné. – Egy előadás, szabadtéri istentisztelet kitágítja a perspektívákat és be lehet vonzani érdeklődő külsősöket. A gyerekek között például rajzversenyt lehet hirdetni a témában, ehhez nem kell megvárni az áprilisi Föld napját. Lerajzolhatják a templomkertben található fákat vagy az otthoni növényeket is.
A torbágyi gyülekezet és lelkészházaspáruk évtizedek óta állnak ki a teremtésvédelem mellett, ez nemcsak szavakban, hanem tettekben is megmutatkozik. Számukra nem üres frázis az Istentől kapott sáfárság, komolyan veszik, hogy környezettudatos, keresztyén életmóddal felelősségteljes döntéseket hozhatunk, tudatosan tehetünk jelenlegi és jövőbeli életünkért, gyerekeink jövőjéért. Erről beszélni, ezt megélni a misszió egyik áldott eszköze lehet.
Képek: Somogyi Csaba