"Az anyagi javakon és birtokolt értékeken alapuló identitásmeghatározás hamis utakra csábít. Megtéveszt és manipulálja az embert. Ha attól vagy valaki, amid van, akkor vesztesként egy perc alatt semmivé válhatsz."
Bagdy Emőke
Templom a város szélén
Hosszú évtizedekig egy lakóház kicsiny szobájában gyűltek össze, szombaton már teltházzal ünnepelték templomuk felszentelését a Soroksár-újtelepi reformátusok. A főváros szélén összetartó közösség él, amelynek legfontosabb feladata, hogy békességet hozzon a településre.
Bár Soroksár Budapest külső kerülete, lényeges, hogy az ide érkezők ne csak ipari létesítményeket, magtárakat, autópálya-felhajtókat lássanak, hanem templomokat is. Ez utóbbi jelzi, aktív közösségek élnek itt, amelyek együtt dicsőítik Istent – fogalmazott Bogárdi Szabó István püspök. Igehirdetésének alapigéje a Római levél 13. részének 8. verse volt, amelyben Pál apostol arra kéri a gyülekezet tagjait, senkinek se tartozzanak semmivel, csak azzal, hogy szeretik egymást.
Csak eggyel tartoznak
„A Szentírásban többször is előfordul, hogy a Teremtő épp a perifériát választja ki tervének megvalósítására. Az apostol arról beszél, alá kell vetnünk magunkat a felsőbb hatalmaknak.Amikor erről olvasunk, azt érezhetjük, az üdvösség kérdése hirtelen a perifériára szorul. A felolvasott versben a szeretet törvényéről van szó, ez minden földi törvénynél fontosabbá kell hogy váljon. Ez a rendelés ismét a fókuszba helyezi a római levél legfontosabb üzenetét.”
Ebből az üzenetből következik, hogy emberként nem tudunk eleget tenni az isteni törvénynek, nemzetünk történelmében minden attól függött, hogy ezt a hiányosságunkat felismertük vagy sem. „Nem kell hatalmas tettekre gondolnunk, elég, ha elengedjük a tartozásokat, és szeretettel fordulunk egymáshoz. A soroksári közösség kimondhatatlanul sokat kapott Istentől, mégis, csak eggyel tartozik: szeresse a főváros szélére került embereket.”
Az igehirdetés után a jelen lévő palástos lelkipásztorok áldást mondtak a gyülekezetre és a felszentelt templomra, az istentisztelet a Szent Cecília énekkar szolgálatával és a köszöntésekkel folytatódott.
Menedék
Bese Ferenc polgármester visszaemlékezett a soroksári reformátusok két évtizeddel ezelőtti helyzetére, amikor még minden jel arra utalt, a gyülekezetnek soha nem lesz felszentelt temploma. Az épület emberi erőfeszítések, kitartó imádságok és sok-sok szervezés árán felépült, de a közösség valódi missziója csak most kezdődött el.
„Hálásan köszönünk minden támogatást, amelyek nélkül nem ünnepelhetnénk e mai napon. A templom régebben nemcsak istentiszteleti célokat szolgált, hanem óvó menedéket is jelentett a településen élőknek, így az épület nem csak átvitt értelemben vált a túlélés szimbólumává. A hatalmas belmagasság, a torony, az ablakok nyugalmat, biztonságot sugároznak, és erre a biztonságra korunkban legalább akkora szükség van, mint ötszáz évvel ezelőtt. Ha a református gyülekezet e most felszentelt templomába és Soroksárra békességet, reményt és szeretetet hoz, akkor valóban betölti küldetését.”
Valódi egység
Király Attila római katolikus plébános elmondta, a református és katolikus közösségek nagyon hasonló utat jártak be, ez a közös múlt összeköti a gyülekezeteket.
„Ma két torony látványa ragad meg mindenkit, aki az M5-ös autópályáról érkezik a telepre. Mindannyian kicsiny, sokak számára láthatatlan kápolnában indultunk, mindkét közösség kinőtte saját kereteit. Éveken keresztül egy fedél alatt éltünk a reformátusokkal, befogadtuk őket, örömmel emlékezünk azokra az időkre, amikor a vasárnapi szentmise után a reformátusok nálunk tartották istentiszteleteiket. Megismertük egymást, tudjuk, mit jelent segítséget kérni és adni, ez valódi egység a keresztények között. Reformátusok és katolikusok a jövőben is együtt hirdetik Jézus Krisztus dicsőségét.”
Isten országának „nagykövetsége”
A közösség tagjai évtizedeken keresztül egy szerény lakóház húsz négyzetméteres szobájában gyűltek össze, majd Kádár István Csongor lelkipásztor szolgálatával kezdetét vette az önállósodás – ismertette a gyülekezet és az építkezés történetét Péterffy György lelkipásztor. A Soroksár-újtelepi református gyülekezeti központ alapkőletétele 2009 szeptemberében történt, az építkezés 2011 nyarán indult el. Először, hosszú évek után a parókia készült el, amelynek alsó szintje szolgált istentiszteleti helyszínként. A templomot 2018 és 2020 között építették, az épületet a Makovecz Imre tanítványai által létrehozott építésziskola képviselője, Rüll Tamás építészmérnök tervezte.
Az építkezést a magyar kormány bruttó 280 millió forinttal támogatta, a teljes összeghez a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Budapest-Déli Református Egyházmegye, a Soroksári Önkormányzat és a református gyülekezet adományai is hozzájárultak.
„Az Úr Jézus a 21. században is hallatja szavát, ennek minősített helyszínén állunk most együtt, templomunk Jézus Krisztus dicsőségére épült fel. Arra kérem a gyülekezet tagjait, szeressék ezt a templomot, vállalják érte a felelősséget, tekintsék valódi otthonuknak. Ahogy az egyik kedves ismerősöm fogalmazott, a templom Isten országának a nagykövetsége – jöjjünk el minél többen és minél többször erre a különleges nagykövetségre” – fogalmazott a lelkész.
Ki van a középpontban?
A gyülekezetet Németh Szilárd államtitkár is köszöntötte, aki felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök üdvözlését. A köszöntéseket Illés Dávid esperes zárta, aki Krisztus szavaira emlékeztetett: A templomnál nagyobb van itt.
„Bár hálásak vagyunk a különféle emberi támogatásokért, tudnunk és éreznünk kell ennek a mondatnak a jelentőségét és valódiságát. Az Újszövetségben Pál apostolnál olvashatunk a templomról mint lelki szimbólumról, és arról, mi vagyunk a Szentlélek temploma. A felépült falak összegyűjtenek és megtartanak bennünket, egyúttal jelképeznek is minket. Azt kívánom a Soroksár-újtelepi reformátusoknak, tapasztalják meg Isten gyógyító és megújító jelenlétét, erről tegyenek bizonyságot a településen élők előtt.”
Az esperes elmondta, a gyülekezet jelenleg missziói, azaz támogatott egyházközség, de az elmúlt években megerősödött annyira, hogy anyaegyházközséggé válhasson, erről a döntést az egyházmegye hozza majd meg. Az egykor néhány fős gyülekezet ma már 144 egyházfenntartót számlál, és folyamatosan növekszik. A periférián képviseli Krisztust, aki mind a bel- és külvárosi, mind a vidéki emberek életében a középpontba szeretne kerülni.
Képek: Somogyi Csaba