„Zavarba jövök és elpirulok, Uram, ha fölidézem születésedet és körülményeit, és ha az enyémre gondolok. Te, az Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születtél, én pedig palotában; téged ökör és szamár között szegény pásztorok, engem – ki por és féreg vagyok a te színed előtt – udvari emberek nyüzsgő tömege vett körül. A te szüleid szegények, az enyémek fejedelmek; te szegénységben jöttél a világra, én gazdagságban." Rákóczi Ferenc
Korszakokat meghatározó alkotók
Madách Imre, Kölcsey Ferenc és Petőfi Sándor élete és munkássága áll az idei Harkányi Szabadegyetem középpontjában. A novemberi előadássorozatra díjmentesen, regisztráció nélkül várják az érdeklődőket – tudtuk meg a szervező Horváth Andrea lelkipásztortól.
A magyarság lelki arca – ezt a főcímet viseli az idei Harkányi Szabadegyetem. „A főcím alá jól illik az idei alcím: Mondottam, ember: Küzdj és bízva bízzál! Minden évben van olyan évforduló, amely a magyar történelem és kultúra jelentős eseményeihez, személyeihez kapcsolódik, és amelynek a hatása mind a mai napig érezhető. Mindig az adott évforduló határozza meg a Szabadegyetem témáját is. Idén többek között Petőfi-, Kölcsey-, Madách-év van. Így rájuk, a tizenkilencedik század nagy alakjaira koncentrálunk mi is. Amellett, hogy valamennyien híres költők és írók voltak, meghatározták koruk társadalmi és politikai életét is” – mondta érdeklődésünkre Horváth Andrea lelkipásztor, a Harkányi Szabadegyetem Alapítvány elnöke.
A tizenhetedik alkalommal megvalósuló rendezvény programjának összeállításakor a szervezők szem előtt tartják, hogy országos szinten ismert előadókat hívjanak meg, akik az adott korszak komoly kutatói. A szerdától vasárnapig tartó rendezvény minden napját koncert zárja. „Törekszünk arra, hogy minden évben olyan zenekarokat hívjunk, akik valamilyen módon kapcsolódnak az adott témához. Van állandó vendégünk is: a Kaláka – az együttes az indulás óta minden évben zenél a Szabadegyetemen. Igyekszünk határon túli művészeket és előadókat is meghívni, mert A magyarság lelki arca címet viselő rendezvénysorozat nemcsak a jelenlegi Magyarország területére koncentrál, hanem az egész Kárpát-medencére, hiszen a magyarság itt él tömbben. Szeretnénk a gyermekeket és a fiatalokat is bevonni a Szabadegyetem programjaiba. Az elkövetkező években olyan előadókat is meghívunk, akiknek a művészete az említett korosztályokat célozza meg.”
A Szabadegyetem mindazoknak szól, akik az adott téma iránt érdeklődnek. Elsősorban a környékről, illetve a megyéből érkeznek a rendezvényre, de a Harkányban gyógyulók és a szabadságukat ott töltő emberek is látogatják az alkalmakat. Naponta átlagosan százan vesznek részt a programokon. A kezdetektől fontos szempont volt, hogy a Szabadegyetem mindenki számára elérhető legyen, ezért nincs belépődíj.
A Harkányi Szabadegyetemet 2005-ben rendezte meg először az akkori lelkipásztor, Bereczky Ildikó a várossal együttműködve. Az ötlet alapját az erdélyi Bálványosi Szabadegyetem adta. A rendezvényt alapvetően meghatározza az Ormánság közelsége, amely a baranyai reformátusság bölcsője. A terület felbecsülhetetlen történelmi, felekezeti és kulturális örökséggel bír. „Történelmünket, irodalmunkat és művészetünket is meghatározza a reformátusság, hiszen mint egyház, jelentős hatást gyakoroltunk az egész magyar kultúrára: kezdve azzal, hogy Károli Gáspár lefordítja magyarra a Bibliát, ez pedig megalapozza a magyar nyelv fejlődését. A vidék jelentős reformátora Sztárai Mihály énekes prédikátor, aki énekelt Igével evangelizálta az ormokon élő, vizes, mocsaras területektől elzárt falvak közösségét.”
Az Ormánság reformátussága jelentőset alkotott a templomi építészetben is a festett kazettás templomaival. „Az embert próbáló történelmi események nehéz helyzetbe hozták ezt a vidéket. Az ormánsági emberek életét szeretnénk a magunk eszközeivel és lehetőségeivel szolgálni” – mondta Horváth Andrea lelkipásztor. Harkány város önkormányzata és a Polgári Magyarországért Alapítvány mellett a helyi református gyülekezet anyagilag, szervezésben és adományokkal is segíti a Szabadegyetem megrendezését, melynek fővédnöke Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke.
Program:
November 15. szerda – Művelődési Ház
17:00 Eötvös József élete és munkássága – dr. Csibi Norbert történész
18:30 Szemere Bertalan az elfeledett/elfeledtetett miniszterelnök – dr. Hermann Róbert történész
20:00 Koncert – Zengő együttes
November 16. csütörtök – Művelődési Ház
17:00 Zichy Mihály illusztrációi, Madách Imre „Az ember tragédiája” c. drámájához – Basics Beatrix művészettörténész
18:30 Küzdelem és bizalom a döblingi Széchenyi munkásságában – dr. Csorba László történész
20:00 Koncert – Fábri Géza és Szokolai Dongó Balázs népzenészek
November 17. péntek – Művelődési Ház
17:00 Szász Károly hatása Az ember tragédiája szövegére – dr. Rózsafalvi Zsuzsanna irodalmár, PIM
18:30 A 200 éves Harkányfürdő története – dr. Muity György fürdőigazgató
20:00 Koncert – Kaláka együttes
November 18. szombat – Művelődési Ház
17:00 Petőfi Sándor és az Apokalipszis nyelvi hagyománya – dr. Szilágyi Márton irodalmár
18:30 Kölcsey Ferenc és a politika – Völgyesi Orsolya történész
20:00 Koncert – Fokos zenekar
November 19. vasárnap – Református templom
10:30 Istentisztelet – igét hirdet Bán Béla esperes, Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye
Művelődési Ház
17:00 Petőfi – Kölcsey – Madách életművéről – dr. Szabó Szabolcs irodalomtanár
18:30 Koncert – Pécsi „Leőwey Klára” Női Kar