„A jót a rossztól elválasztó vonal nem államokon, nem társadalmi osztályokon keresztül, sőt nem is politikai pártok között húzódik… hanem minden emberi szívben.”
Alexander Szolzsenyicin
Az első szűrő
Tavaly 184 ezer ember vált bűncselekmény áldozatává Magyarországon – derül ki a Belügyminisztérium bűnügyi statisztikáiból. Az állami Áldozatsegítő Szolgálathoz nagyjából az érintettek 8-10 százaléka jutott el – mondta az Igazságügyi Hivatal főigazgatója. Szeiberling Tamás szerint az állam és az egyházak közösen sokkal hatékonyabban szolgálhatják az áldozatok érdekeit.
A bűncselekmények áldozatainak napján, 2016. február 22-én szervezett konferenciát az Igazságügyi Hivatal Budapesten a Stefánia Palotában. Az idei tanácskozást az egyházakkal való együttműködés első lépcsőjének tekintették a szervezők. Az Áldozatsegítő Szolgálat azoknak tud segítséget nyújtani, akik bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés áldozatává válnak. A jogi tanács mellett – a többi közt – pénzügyi segítséget, információkat, és érzelmi támogatást is nyújtanak a bajba jutottaknak. Gyakran előfordul azonban, hogy az áldozatok nem a hatóságot vagy állami intézményeket keresnek meg, hanem elsőként a lelkipásztorokhoz fordulnak problémájukkal – hangzott el a konferencián tartott kerekasztal-beszélgetésen, melyre a történelmi egyházak képviselőit hívták meg. A Magyarországi Református Egyházat Magyarné Balogh Erzsébet, a Református Missziói Központ lelkész-igazgatója képviselte.
Ma áldozat, holnap elkövető
A fiatalok áldozattá válásáról beszélt hozzászólásában Kothencz János gyermek- és ifjúságvédelmi szakember, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója.
– Számos fiatalt látunk, akik ma még áldozatok, de holnap már elkövetőkké válnak. Nagyon sok gyermek találkozik az agresszió különböző formájával, hiszen valaki nemcsak fizikai bántalmazásnak lehet kitéve – hívta fel a figyelmet.
– Azt szeretnénk elérni, hogy a nevelőotthonokban élő gyerekeket ne „csupán felneveljék", hanem valóban figyeljenek rájuk, kövessék életútjukat, és ismerjék meg őket. Szeretnénk, ha szemléletmód-változás következne be ezen a területen, sokkal érzékenyebbé akarjuk tenni a gyerekekkel foglalkozó kollégákat. Több ezer nevelő ismerkedik az érzékenyítő pedagógiai modellel – tette hozzá.
Kothencz János elmondta: az a cél, hogy a gyermekek családban cseperedhessenek fel. 2014-ben több mint ezer gyermek került családokhoz nevelőotthonok helyett. A szakember szerint a családokban sokkal egészségesebb mintákat kaphatnak a gyerekek, és sokkal könnyebben gyógyulnak lelki sérüléseik.
A tettes és az áldozat találkozása
A református lelkipásztorok egyik fontos küldetése, hogy a nehéz helyzetben lévő emberek mellé álljanak. A református egyház tizenegy társadalmi missziója – a többi közt – azért is dolgozik, hogy az egészséges társadalomban méltóságot kapjanak akár a szenvedélybetegek, a hajléktalanok, a börtönviseltek, és a fogyatékkal élők – mondta Magyarné Balogh Erzsébet református lelkipásztor.
– A református börtönmisszióban tizenegy lelkipásztorunk dolgozik, akik nemcsak az elkövetőkkel, hanem azok családjaival és az áldozatokkal is foglalkoznak. Célunk, hogy a fogvatartottakat szabadulásuk után gyülekezeti közösségbe integráljuk, hiszen az egészséges, normális élethez nagyon fontos a megtartó közösség. Olyan alkalmaink is vannak, ahol az elkövetők és az áldozatok találkozhatnak egymással. Ha a fogvatartott szembesül azzal, hogy mit tett a másik emberrel, vagyis milyen hatással volt a tette az áldozatra, az nagyban segíthet abban, hogy ne váljon visszaesővé és ne bagatellizálja saját tettét.
Rejtett esetek
Az evangélikus egyház képviseletében Németh Zoltán lelkipásztor arról szólt, hogy kollégái gyakran rejtett esetekkel találkoznak. Az áldozatok pedig nem véletlenül keresik fel a lelkészt a rendőrség vagy a hatóságok helyett, hiszen tudják, hogy amit elmondanak a lelkésznek, az titokban marad – fogalmazott.
– Bár az evangélikus egyháznak sincs kifejezetten az áldozatokra specializálódott segítő szolgálata, fontosnak tartanám, hogy ne csak ad hoc módon foglalkozzunk ezzel a témával, hanem készítsük fel a lelkipásztorokat ezekre a helyzetekre. Külön képzést vagy kurzusokat lehetne szervezni a lelkészeknek, hogy a lelkigondozáson és az érzelmi támogatáson túl mit tehetnek még az áldozatokért.
Elfogadhatatlan különbségek?
Fazekas Mária áldozatvédelmi szakértő, a Máltai Szeretetszolgálat munkatársa azt hangsúlyozta, hogy a középosztály számára elfogadhatatlanok azok a kulturális különbségek, ami a szegregációban élők egy részének norma. Veisz Gábor, az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítési Osztályának vezetője, a beszélgetés moderátora arra hívta fel a figyelmet, hogy elkerülendő a párhuzamos társadalmak kialakulása, és fontosnak tartotta, hogy nevén nevezzük a bűnt.
Nem lehet nyilvánosságra hozni
A zsidó hitközségek szociális ellátórendszere az áldozatsegítésre épült, szinte csak ezzel a területtel foglalkoztak az elmúlt évtizedekben – mondta Gábor György hitközségi ügyvéd, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége képviseletében.
– Gyakran találkozunk másod- és harmadgenerációs pszichiátriai megbetegedésekkel, amelyek oka a holokauszt. Évekig tartottunk fenn krízisalapot, amely az áldozatoknak nyújtott segítséget. Olyan bűncselekmények áldozatainak is segítünk, akiket vallásuk vagy bőrszínük miatt ért támadás, egészen meredek történetekkel találkozunk. Volt olyan esetünk, amikor egy hetvenéves egyetemi professzort vertek viperával zsidó származása miatt. Azonban ezeket az a bűncselekményeket nem lehet nyilvánosságra hozni, hiszen az áldozatok védelme jóval fontosabb, mint a sajtóvisszhang. Előfordul olyan is, hogy valaki újra és újra áldozattá válik, itt a gyülekezeti lelkészek szerepe előtérbe kerülhet, hiszen gyakran hozzájuk esnek be és tőlük kérnek tanácsot. Az egyház az első szűrő lehet ilyenkor. Már maga a figyelem, az együttérzés is segítséget ad az áldozatoknak – tette hozzá Gábor György.
Közösen hatékonyabban
A történelmi egyházak alaptevékenységük részeként az elesett emberek támogatásával is foglalkoznak, és hálójuk sűrűbbre szövött, mint az állami áldozatsegítés hálója – mondta a konferencia tanulságait összegezve Szeiberling Tamás, az Igazságügyi Hivatal főigazgatója.
– Országszerte megyénként 1-2 áldozatsegítő munkatárs dolgozik, de az egyházak képviselői: a papok, a lelkészek és a rabbik sokkal közelebbről ismerik a hétköznapi emberek problémáit, és sűrűbben szerezhetnek tudomást akár egy bűncselekményről és annak áldozatairól is. Úgy gondoltuk, hatalmas lépést tettünk az áldozatsegítésben azzal, hogy felvettük a kapcsolatot a történelmi egyházak képviselőivel. Ha az állami és egyházi területek szinergiáit megtaláljuk, közösen sokkal hatékonyabban tudjuk majd szolgálni az áldozatok érdekeit.
Fotó: Vargosz/reformatus.hu