„A jót a rossztól elválasztó vonal nem államokon, nem társadalmi osztályokon keresztül, sőt nem is politikai pártok között húzódik… hanem minden emberi szívben.”
Alexander Szolzsenyicin
Bárka a reményteleneknek
A tartalékaihoz is hozzá kell nyúlnia a kecskeméti református gyülekezetnek, amit a közösség egy új templom építésére – és más fejlesztésekre is – félretett, hogy ki tudja gazdálkodni a következő hónapok rezsiköltségét. Ez csak egyetlen sokkoló történet arról, milyen tél előtt áll az ország. Összeállításunkban – a teljesség igénye nélkül – néhány dunamelléki példán keresztül mutatjuk be, hogyan érinti a református közösségeket – egy iskolát, egy gyülekezetet, egy üdülőt és egy idősotthont – az energiaválság és az infláció. Eközben a Magyarországi Református Egyház rezsialapot hoz létre.
Rezsiözön elől Bárkába menekülő gyülekezet
108 millió rezsiköltség helyett most 724 milliót kellene fizetnie a Kecskeméti Református Egyházközségnek, ha mindent ugyanúgy működtetnének, mint eddig. Ők az egyik legnagyobb dunamelléki református közösség: óvodát, általános iskolát, gimnáziumot, internátust (kollégiumot), uszodát, éttermet, idősotthont, tanodát és Emmaus missziós házukat is fenntartják, házigondozást is végeznek. Az, hogy energiaköltségük 600 millió forinttal növekedjen, nem vállalható.
Számos ideiglenes változtatásról döntött a presbitériumuk; a csomagnak a Bárka nevet adták. Kuti József, az egyik parókus lelkész ezt így magyarázza: „A korábbinál jóval kisebb területre kell összehúznunk magunkat. Bárkát kell építeni, mint Noé, hogy mindent, amit át akarunk menteni a rezsiválság utáni időszakra, be tudjuk oda pakolni.”
Így bezárták például az uszodát, belvárosi templomukban pedig karácsony, ó- és újév kivételével nem fűtenek. Vasárnap reggel 9-kor hideg templomban tartják az istentiszteletet, a 11 órakor kezdődő alkalmat pedig az Újkollégium fűtött dísztermében tartják meg, ahogyan az esti istentiszteletet is.
Egy gyülekezet működik Kecskeméten, de több városrészben vannak rendszeresen istentiszteletek, ezek többsége tavaszig elmarad, és a belvárosi alkalomra hívják a gyülekezet tagjait. Számos rétegalkalmat kisebb helyeken szerveznek meg, és még így is 260 millió forinttal kell többet költeni fűtésre, mint egy éve. „Ezért a sok pénzért kicsit fázni kell majd, ráadásul a tartalékra kell rájárni” – fogalmaz Kuti József.
Úgy számolnak, hogy megtakarításaikból 60 millió forintot fognak felhasználni a fűtési költségek kifizetésére, pedig szép céljaik voltak, mint az új református templom építése Kecskeméten, a Széchenyivárosrészben, valamint az Újkollégium bővítése, és az Emmaus Ház felújítása.
„Először túl kell élni ezt a fűtési időszakot, de a templomépítési terveket nem adjuk fel” – hangsúlyozza Varga Nándor elnök lelkész. Biztos, hogy csúszni fog az építés, azt mondja, „az újrakezdést is szem előtt kell tartani, ez kényszer szülte plusz idő”, ami alkalmas lesz az újratervezésre, hogy az épület fenntartható, méghozzá a legköltséghatékonyabban üzemeltethető legyen.
Tizennyolcszor drágább gázár
Október elsejétől 18-szor kerül többe a gáz a halásztelki Bocskai István Református Oktatási Központnak, mint korábban. Tavaly 22,8 milliót költöttek fűtésre, ez idén több 400 millió lenne, ha nem spórolnak. Persze takarékoskodnak. Papp Kornél, az intézmény főigazgatója úgy rendelkezett, hogy 25 százalékot kell megtakarítani a gázfogyasztásból.
Ahol össze volt kötve a melegvíz és a fűtés, ott szétválasztották a rendszert, mert nem volt takarékos. Műfüves focipályájuk fölött légsátor van, amelyet eddig 17-18 fokosra fűtöttek, most 12 fok van. Az iskola kertészetében meg is szüntették a gázfűtést, mert csak ide elment eddig az éves gázfogyasztás tíz százaléka. Most elektromos fűtéssel biztosítják a szükséges 6-8 fokot télen is a növényeknek.
„Mindenhol erről van szó, így mindenki együttműködő” – mondja Papp Kornél arra a kérdésre, hogyan fogadják a hűvösebb hőmérsékletet a diákok, tanárok. Hozzáteszi: megjelentek a melegebb ruhák, plédek is előkerülnek, de még most is vannak rövidujjúban lévő diákok. „Szoktam mondani a diákjaimnak, hogy hozzuk meg a belső szabályt: meleg lesz és áporodott levegő… vagy hideg és friss levegő. Ahogy megyünk a télbe, egyre inkább az elsőt választják” – mondja némi mosollyal. A főigazgató megemlíti, hogy az intézményük leghidegebb pontja az ő irodája, ahol jellemzően 17 fok van.
Az intézményben nem csak a gázár emelkedését érzik meg. A gyermekek étkeztetése, és a szolgáltatások díja is nő, például a liftszerelő, a rágcsálóirtó is jóval többet kér. Tavaly két rendezvény hangosítása 200 ezer forint volt, idén már 460 ezer.
Az óvodájukon már van napelem, és ha újra lehetőség nyílik majd a visszatáplálásra, más intézményeikre is telepítenének. Ha lesz pályázat, bármilyen energetikai megoldásra nyitottak – legyen az szigetelés, fűtéskorszerűsítés, napkollektor.
Mátraházi református üdülő: Legyen telt ház!
„Nem merült fel, hogy bezárjunk, az előzetes foglalások alapján folyamatosan lesznek csoportok a téli szezonban” – mondja Kelemen János, a Dunamelléki Református Egyházkerület konferenciaközpont-igazgatója. Konyhájuknál átlagosan 60-70 százalékos nyersanyagdrágulást tapasztaltak az elmúlt hónapokban, mégis pontosan ugyanazt főzik, mint eddig. A válságtól függetlenül vezették be az önkiszolgáló rendszert, ennek következtében egyértelműen csökkent az elfogyasztott étel mennyisége és a tányérmaradék, így ezzel a módszerrel tudnak spórolni.
Az áramért januártól 2,7-szer többet kell fizetniük, mint ma. A mátraházi üdülő fűtését fapellettel oldják meg. Hatalmas a drágulás: a tavaly elfogadott költségvetésben úgy terveztek, hogy idén egész évre elég 4 millió forint fűtésre és vízmelegítésre, de már szeptemberig 7,4 milliót költöttek pelletre. Korábban egy 9 tonnás szállítmány 800 ezer forintba került, legutóbb már 3 milliót fizettek érte.
A hőfokot nem maximalizálják a református üdülőben, de egy, a vendégeknek kiküldött levélben azt írták: „készüljön mindenki úgy, hogy az átlaghőmérséklet alacsonyabb lesz a megszokottnál.” Kelemen János azt mondja, a komfortos minimumot igyekeznek biztosítani.
Céljuk, hogy optimalizálják a foglalásokat és törekedjenek a teltházra. „Ezért kérjük a csoportokat, hogy időben jelezzék, ha a foglaláshoz képest kevesebben jönnének, és az új foglalási időpontokra is igyekszünk javaslatokat tenni energiatakarékossági szempontok figyelembevételével. Az egyéni vendégek fogadása is módosul, ha van rá lehetőség – lehet csoportokhoz társulni, de kis létszámnál nem gazdaságos felfűteni a házat.”
„Érdeklődjenek, ha a Mátrában pihennének, van-e hely, ha van lehetőség, mindenkit szívesen fogadunk” – fogalmaz Kelemen János.
Januártól gyakorlatilag az infláció mértékével tervezik emelni az áraikat, vagyis a mostani 9000 forintos református csoportár 2023 ban 11.500 forintra nőne, míg a református egyéni ár 9.500 forint helyett 12.000 forint lenne. A konferenciaközpont díjazása egyébként mindig a piaci ár alatt volt, mert a református vendégek után az egyházkerület egészítette ki a számlát.
Termosztátjuk a józan ész
„Komolyan vettük a Covid elleni védekezést, és feléltük a tartalékjainkat – nagyságrendileg tízmillió forintot” – számol be érdeklődésünkre Gere Gábor lelkész, a csákvári református idősotthon vezetője. Energiaválságban ez kellemetlen, nem csak a számlák befizetése miatt, hanem így elérhetetlen távolságba kerültek a fejlesztések: hőszivattyú, napelemrendszer, napkollektor, bármi, ami segítene csökkenteni a kiadásokat – mondja a lelkész. Marad a spórolás, pedig a Kálvin Idősek Otthona a szerencsésebbek közé tartozik, rezsiszámláik csak duplájukra emelkedtek. Egyelőre a szobafűtésre nem szabtak szigorú hőmérsékleti értéket, ahogy a lelkész fogalmaz, most „a józan ész szabályozza a hőmérsékletet.” Ez egyébként jellemzően 22 fok, ez alá nem mehetnek, mert az idősek hőérzete már korukból fakadóan is más. A közelmúltban tartottak rezsifórumot, ahol a lakók és a hozzátartozók előtt őszintén beszéltek a kialakult helyzet nehézségeiről. A hozzátartozók közül többen anyagi támogatást ígértek vagy a jövőbeli esetleges energetikai fejlesztésekhez szintén anyagi, vagy kapcsolati segítséget.
A csákvári idősotthonban 31 ellátott él. Ebédjüket a helyi kórházból rendelik, ennek ára 10 százalékkal emelkedett a közelmúltban. A reggelit, az uzsonnát és a vacsorát helyben készítik el. „A nyersanyagok ára számításaink szerint 80 százalékkal emelkedett” – osztja meg a tapasztalatait az intézményvezető lelkész. Az intézmények nem tudnak hatósági áron tejet, olajat, csirkemellet, krumplit, tojást és cukrot vásárolni. Sőt, cukrot néha piaci áron se. Erre egy megdöbbentő történetet is mesél Gere Gábor: adományt vittek a gyülekezetük kisbuszával Kárpátaljára, az autó visszafelé sem üresen jött, mert a hadiállapotban lévő ország boltjában sikerült 50 kiló cukrot venniük, alig drágábban, mint a magyar ársapka. Az elszálló árak ellenére egyelőre ugyanazt és ugyanannyit tudnak főzni, mint korábban.
A gyógyszerek ára másfélszeresére nőtt, az üzemanyagért nyár óta piaci árat fizetnek. A terítési díjakat az infláció mértékével emelték, két lépcsőben. „Ennek köszönhető, hogy a színvonalból nem kellett visszavennünk” – teszi hozzá.
Mi lesz így?
Az intézményvezetőkkel, igazgatókkal, döntéshozókkal folytatott beszélgetésekből átszűrődik, hogy egyikük sem aggodalmaskodik, nem pánikolnak, és bár sokaknak kiszámíthatatlannak tűnik a folytatás, ők mégis reménykednek.
Papp Kornél, a halásztelki református oktatási központ főigazgatója említette, hogy időnként vannak pedagógusok, akik pánikszerűen megjegyzik, „mi lesz így az iskolával, tönkre fogunk menni.” A főigazgató hangsúlyozza, az állami egyenlegrendezéssel előbb-utóbb minden helyre fog állni. Hiszen az állam az általa fenntartott iskoláknál tapasztalt költségnövekedéshez hasonlóan – némi csúszással ugyan – az egyházi fenntartók normatíváját is kiegészíti majd. „Vagyis meg kell előlegeznünk ezeket az összegeket, de aztán az egyenlegrendezés mindent elrendez majd.”
Kelemen János, a Dunamelléki Református Egyházkerület konferenciaközpont-igazgatója pedig úgy fogalmaz: „Nem gondolom, hogy pánikba kellene esnünk. A mi bizalmunk – akik Krisztusban járunk – stabilabb helyen van.”
Mi a szerepe ebben a kiszámíthatatlan, nehéz helyzetben a gyülekezetnek? – kérdezem a kecskeméti gyülekezet elnök lelkészét. Varga Nándor azt mondja: „Korunknak és kortársainknak 2023-ban is a legtöbb, amit adhatunk, egy fix tájékozódási pont. Biztos alap, amely tegnap, ma és mindörökké ugyanaz: Jézus Krisztus igéje és közössége. A gyülekezet békességével, reménységével, egymás terhének hordozásával lehet példa. Megmentő bárka a háborgó, elégedetlen, békétlen, reménytelen embereknek.”
„A kormány támogatása valamennyi oktatási intézményt és a bentlakásos ellátáshoz tartozó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeket érinti, ideértve a családok átmeneti otthonát, a nevelőszülői gondozást és a hajléktalanok átmeneti intézményét.
Az állam által biztosított intézményi rezsikompenzációként beérkező összeg, a Magyarországi Református Egyház által kezelt pénzügyi keret, melyből az egyház »intézményi rezsialapot« képez” – tájékoztatta a Parókia.hu portált Gér András zsinati tanácsos. Hozzáteszi: „a támogatás az energiaárak emelkedéséből keletkező költségnövekedést generáló földgáz, villamosenergia és távhő számlák kifizetésére fordítható. Emellett az egyházközségek támogatására is alapot különít el az országos egyház saját forrásaiból.”
Hegedűs Márk
Képek: Füle Tamás; Gere Gábor; Sebestyén László/ reformatus.hu; a csákvári és a kecskeméti református gyülekezet Facebook-oldalai