A legnagyobb magyar keresztény civil szervezet, a jelenleg mintegy 3000 tagot számláló Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a rendszerváltás évében, 1989-ben alakult meg Csanád Béla katolikus pap, teológusprofesszor vezetésével. A szövetség tagjai Kárpát-medence-szerte célul tűzték ki az evangélium hirdetését, a keresztény megoldási lehetőségeket képviselve az élet minden területén. Azt vallják: a keresztény értelmiségi elfogadja a valóságot, és kész szemlélődni, mielőtt véleményt alkot. Ugyanakkor krisztusi ember – szakmájában és magánéletében ez hitelesíti őt, és teszi a társadalom építő hasznos építőkövévé.

Kétféle szabadság
A rendszerváltás utáni szabadabb évtizedek értékeléseként két szabadságfogalom, a keresztyén és a liberális szabadság közti különbségről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a KÉSZ-kongresszuson. Mint mondta, a liberális szabadság a valamitől való szabadságot jelenti. Ebben az értelemben a rendszerváltás liberális volt, hiszen megszabadított a szovjet elnyomástól. „Voltak, akik már akkor felismerték: nem elég azt megmondani, mitől akarunk szabadok lenni, arra is meg kell találni a választ, hogy mire akarunk szabadok lenni, milyen világ építésére akarjuk felhasználni politikai és közjogi szabadságunkat. Ezért kellett megtörténnie egy második rendszerváltásnak, amely hozzáad az elsőhöz, kijavítja és kiteljesíti azt.” Ez – mint mondta – 2010-ben ment végbe, középpontjában a keresztény szabadság áll, a kereszténydemokrata állam leírását, kereteit pedig a 2011. húsvéti alkotmány határozza meg.

„A liberális szabadságfelfogás szerint mindent szabad, amíg az a másik szabadságát nem sérti. A keresztény szabadság azt jelenti: amit akarsz, hogy veled tegyenek, te is azt tedd másokkal. A liberális felfogás szerint a társadalom egymással versengő egyének halmaza, akiket a piac, a jogszabályi önérdek tart össze. A keresztény felfogásban a nemzet az egyének kulturálisan és történetileg meghatározott, szervezett közössége, melynek tagjait védelmezni kell, és fel kell készíteni a világban való közös helytállásra. A liberális felfogás szerint a produktív élet magánügy, nem eshet a közösségi élet megítélése alá, és nem vonható a politika tárgyai közé sem. A keresztény felfogás szerint az az egyéni teljesítmény érdemel elismerést, ami a köz javát is szolgálja. Öngondoskodás és munka, a saját egzisztencia megteremtésére való képesség, tanulás és egészséges életmód, adófizetés, családalapítás és gyermeknevelés, a nemzet dolgaiban és történelmében való eligazodás képessége, a nemzet önreflexiójában való részvétel – a keresztény szabadság ezt a teljesítményt erkölcsileg magasabb rendűnek tartja, elismeri és támogatja. A liberális szabadság tanítása szerint a liberális demokráciáknak végül majd össze kell olvadniuk, globális kormányzatot kell létrehozniuk. A keresztény szabadság tanítása szerint a nemzetek éppúgy szabadok és szuverének, mint az egyének, nem kényszeríthetők globális kormányzás törvényei alá. A birodalmak szükségszerűen elnyomják a nemzeteket, ezért veszélyesek és nemkívánatosak” – fejtette ki Orbán Viktor.

„Az európai civilizáció döntő változás előtt áll. A liberális szabadságra épülő liberális demokráciák nem tudnak többé hivatást adni Európának, nem tudják megmondani, mi is lenne Európa létezésének mélyebb értelme” – fűzte hozzá. 

Romok és újjáépítés
A babiloni fogsághoz hasonlította a kommunista diktatúra éveit Fabiny Tamás evangélikus püspök. Mint mondta, a fűzfára akasztott hárfák az értelmiség magatartására utalnak: a beszédes hallgatás éveiben ezzel fejezték ki tiltakozásukat, akárcsak a fogságba hurcolt Izráel. A kiszabadulás után romok fogadták a hazatérőket itt is. Ő akkor élte át igazán, hogy rendszerváltás történt, amikor 89 nyarán az Állami Egyházügyi Hivatal jogutód nélkül megszűnt – idézte fel. Mint mondta, az újrakezdéshez hozzátartozik a múlttal való szembenézés, a Magyarországi Evangélikus Egyház ezért tartja fontosnak a tényfeltárást. Hamarosan napvilágot lát az egyház és az állambiztonság 1945 és 1990 közötti kapcsolatát vizsgáló Háló dokumentum- és tanulmánysorozat következő kötete – számolt be.

Keresztyén, értelmiségi
A „keresztyén értelmiségi” kifejezésben van valami redundancia, hiszen a keresztyéni lét eleve értelmes, ám ez már megfordítva nem érvényes – fejtegette Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök, a zsinat lelkészi elnöke. „Krisztus követése a szeretet törvényének betöltésére hív minket. Keresztyénnek lenni elemi módon értelmes, a keresztyéni létbe ugyanis beletartozik az emberi ész hódolata az előtt, aki teremtette. A bűneset miatt viszont az értelmiségi nem jelent mindjárt keresztyént is. A hit nem a megértés pótléka, hanem alapvető motívuma és egyetlen módja is.”

Korunk nagy krízise, hogy hol az érzékek szintjére süllyed, hol az értelmet kezdi isteníteni, a keresztyénség azonban mindkettőt helyén kezeli – emlékeztetett a püspök. „A boldog ember nem a hatalmat akarja, mint akarja ma is számos értelmiségi alakulat, hanem az igazságot, amely szabaddá tesz.”

Valóságmozaikok
„Értelmiségiként feladatunk és felelősségünk kirakni azokat a mozaikokat, amelyekből kirajzolódik korunk arculata” – mondta Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ korábbi elnöke. Szerinte ma a gonoszság egyre abszurdabb formát ölt, ezért kulcskérdés, ki az ember. „Ennek megértéséhez tudnunk kell, ki az Isten” – hangsúlyozta.

A szív készsége
Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita a szív készségére hívta fel a figyelmet, arra a lelkiállapotra, amely irányt ad a cselekvésnek. Istenhez a teljes odaadás illik, még ha azzal is tisztában lehetünk, hogy nem vagyunk rá elég készek. Ám ebben is segítségünkre lehet Isten Lelke – fogalmazott. „A KÉSZ-alapítók minden eszközt megragadhattak arra, hogy keresztényként kész legyenek a társadalomért felelősségteljesen szolgálni az elmúlt évtizedekben. De a Léleknek kell megszólaltatnia az embert, mert az ember maga is zengő érc, ha nem járja át Isten szeretete.”

A Keresztény Értelmiségiek Szövetségéről itt tudhat meg többet.

Képek: KÉSZ