Kapcsolódó cikkünk:
Az oltás véd az új variáns ellen is 
A Delta-variáns által okozott súlyos megbetegedés ellen védettséget jelentenek az oltások, ezért a járvány újabb hullámait akkor lehet megállítani, ha minél többen beoltatják magukat. Aki a harmadik oltást is felveszi, elsősorban saját magát biztosítja be a súlyos megbetegedéssel szemben. Eközben egyetlen nem oltott ember hat-nyolc másiknak adhatja át átlagosan az új variánst. Ezért is fontos a maszkviselés – erről beszélt portálunknak Prohászka Zoltán immunológus, református presbiter. A vele készült interjúnk első része itt olvasható.

Hazánkban még mindig nem éri el a hatmilliót az oltottak száma, és le is lassult az oltási görbe. Miközben látható a járványadatokból az is, hogy a negyedik hullám felívelő szakaszában vagyunk. Hányan kellene, hogy még beoltassák magukat a nyájimmunitás eléréséhez, és beszélhetünk-e még nyájimmunitásról akkor, ha újabb és újabb variánsok jelennek meg?

Az újabb és újabb variánsok okozta súlyos COVID-19 betegséggel szemben mindegyik oltás véd. A náthaszerű koronavírus-terjedés ellen nem azért nem véd az oltás, mert az oltás nem jó, hanem azért, mert a vírus túl jó lett. Olyan oltás még nincs, és vélhetően egy ideig még nem is lesz, ami a nyálkahártyán, vagyis a test felszínén megakadályozza a vírus helyi szaporodását. Jelenleg a súlyos betegségtől azért tud védeni az oltás, mert a szervezeten belüli terjedést állítja meg, hiszen főleg a szervezeten belül alakul ki az immunválasz sejtes és antitestes formákban.

Ami a nyájimmunitást illeti, a hatmilliós szám kevés hozzá, de nagyon fontos. Akik beoltatták magukat, azoknak ezt meg kell köszönni és kalapot kell emelni, hogy megtették. Lehet, hogy saját érdekből tették, de sokan lehetnek, akik társadalmi-közösségi érdekből is fontosnak gondolták ezt. Vannak a billegők vagy bizonytalanok is, akiket az eddigi pozitív tapasztalatok még nem győztek meg: ugyan megállt a járvány, alkalmazás közben nem derült ki újabb, durva mellékhatás, az oltások tehát biztonságosan alkalmazhatók, sőt, hazánkban széles körben elérhetők, de ők még kivárnak, hátha lesz még biztonságosabb, jobban kipróbált, vagy az összes új törzs ellen fejlesztetett vakcina is. Lehet ugyanakkor sajnos, hogy a bizonytalanokat az újabb fenyegetettség fogja meggyőzni, amikor látják majd az új esetszámokat. De főképp az győzhetné talán meg őket, ha nyilvánosságra kerülnének a részletes számok arról, hogy milyen járvány zajlik most az oltottak, és milyen az oltatlanok körében. Vannak még az elutasítók is, akiket észérvek és a részletes számok sem győznének meg, ezt a döntést el kell fogadni és tiszteletben kell tartani.

A kormány készül a 12 éven aluliak oltására is. Korábban még nem tűnt szükségesnek a kisgyerekek oltása, mi változott?

A mai szabályozás szerint szülői beleegyezéssel már a 12-16 évesek is kaphatnak Pfizer vakcinát. A 12 éven aluli korosztály milliós nagyságrendű réteget képez hazánkban a be nem oltottak között. Hogy őket lehetséges-e és szükséges-e beoltani, ez majd ki fog derülni, erről többféle vizsgálat folyik. Valószínűleg lehetséges lesz mRNS-alapú oltóanyaggal, de nem biztos, hogy szükséges is. Nem tudjuk, hogy a negyedik hullámban az új variáns vagy variánsok milyen betegséget okoznak a gyerekek körében. Eddig az volt a trend, hogy a kisgyerekek enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelik át a betegséget, és nagyon ritka volt a kórházi kezelés, illetve a szövődmény. Egy esetben például a vírus szövődményeként kialakult szívizomgyulladásból adódóan szívtranszplantációra került sor. Ezt tehát nem oltás, hanem a betegség okozta. Hogy ehhez hasonló esetből hány lesz majd az új variánsok mellett, illetve a gyerekeket érintő súlyos megbetegedések okán, még nem lehet tudni.

Említette, hogy a 12 éven felüliek oltásához szülői beleegyezés szükséges, épp ezért nincsenek beoltva még sokan közülük, hiszen a szüleik tartanak a mellékhatásoktól, talán jobb vakcinára várnak.

Pedig fontos lenne, hogy felvegyék az oltást, hiszen az iskolákban is elkezdődött a terjedés. Ha csak azokat az adatokat közölnék, hogy az új esetek korcsoportok szerint és megyékre, valamint iskolákra lebontva hogy alakulnak, akkor legalább azokon a helyeken, ahol tényleg reális a veszély, nőne az oltási kedv és a védekezési hajlandóság. Ez nem is igényelne manuális adatgyűjtést, elég lenne a kötelezően bejelentett adatokat feldolgozni.

Mennyivel nyújt teljesebb védelmet a harmadik oltás felvétele?

A harmadik oltás hatását legjobban az izraeli járványadatokon lehet lemérni. Izrael volt az az ország, ahol a leghamarabb nagy számban be tudtak adni két Pfizer-oltást az embereknek, és ott kezdték el használni elsők között a harmadikat is. Az ottani adatokból egyértelműen látszik, hogy a harmadik oltásnak is van védőhatása, nem mellékesen ott is a Delta-variáns okozta az új járványhullámot. Ott derült ki először az is, hogy a harmadik Pfizer-oltás sem véd meg az újrafertőződéstől, az enyhe formában az oltottak körében is megtörténhet. A harmadik oltás tehát nem a megfertőződés ellen nyújt általános védelmet, hanem a súlyos betegség kialakulása ellen. Igaz tehát, hogy Izraelben is háromszor oltottak, és hogy agresszív variánsok még ebben a helyzetben is terjednek, de súlyos betegség sokkal kevésbé alakult ki a háromszor oltottak, mint a kétszer vagy pláne az egyszer sem oltottak körében. A harmadik oltást tehát egyéni érdekből kell elsősorban felvenni, mert a járvány továbbterjedését az, hogy kétszer vagy háromszor éltünk-e az oltással, már csak kis mértékben fogja befolyásolni, de az egyéni rizikó lényegesen, még tovább csökken.

Várjunk-e biztonságosabb oltásra?

A Pfizer elkezdte fejleszteni a célzottan a Delta-variáns elleni oltóanyagot, de az idén várhatóan nem lesz kész, arra nem érdemes várni. Viszont nem biztonságosabb, hanem hatékonyabb oltásról van itt is szó. Mert bármilyen variáns ellen fejlesztik is ki a Pfizer-oltást, a biztonságossága a technológia miatt feltehetően ugyanaz marad. A mellékhatások kevés kivételtől eltekintve ugyanis nem a belecsomagolt vírusszekvencia miatt alakultak ki, hanem a vivőanyag (nanopartikulum), a technológia és általában az elsődleges immunválasz beindulása miatt. A technológia és az oltás maga az, ami nagyobb súllyal számít a mellékhatások tekintetében, és nem az, hogy pontosan mi ellen van az adott oltás.

A tél beálltáig mi a legrosszabb forgatókönyv akkor, ha hatmilliónál megáll az oltottak száma? És mi a legjobb, ha mégiscsak növekedne az oltási kedv?

A jó forgatókönyvhöz már látszania kellene, hogy az oltási kedv a negyedik hullám esetszámaival párhuzamosan emelkedni kezd. Emellett olyan korlátozásokat is be kellene vezetni, amelyek a társadalom működését nem állítják le, de jelentős hatásuk van. Mint például a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön, a nem szükséges tömegrendezvények korlátozása, vagy pl. az, hogy zárt helyen minden második széken ülhet ember. Nem kellene bezárni boltokat és iskolákat, de hasznos lenne az észszerűség határain belül szétválasztani az idősávokat. Ha ezek az intézkedések párhuzamosan gyarapodnának az esetszámokkal, sőt, meg is előznék azok emelkedését, akkor a járvány megrekedhetne a jelenleginél kicsit rosszabb szinten. Nem telnének meg a fekvőbeteg-osztályok és egész kórházakat sem kellene Covid-kórházakká alakítani.

Mi az, amit mi magunk tehetünk függetlenül attól, milyen korlátozások vannak érvényben?

A korlátozásoktól függetlenül az egyéni felelősségtudatra is lehet és kell építeni. Központi intézkedések nélkül egyéni szinten is lehet tenni a járvány terjedésének mérsékléséért felelős viselkedéssel, azaz célszerű maszkhasználattal, tömegrendezvények kerülésével, távolságtartással, a személyes interakciók minimalizálásával. Ez például munkaadóként, tanárként vagy lelkészként nehéz, sokszor nagyon nehéz döntések meghozatalát jelenti, ugyanakkor azt is látni kell – és sajnos mindenki saját tapasztalatából tudja is –, hogy a teljes lezárás és káosz mivel járna.

Mi az oka annak, hogy a járvány világszerte újra fel-fellobban?

A járvány fenntartója sajnos világszerte az, hogy egyenlőtlenül osztották el az oltóanyagokat. Bármennyire is voltak törekvések arra, hogy ne így legyen, ismét nagyrészt a pénz és az önzés döntött. Az emiatt szerte a világon fennmaradó járványgócok és az ott kialakuló újabb variánsok újra meg újra megtalálják az oltatlanokat. Ha nem csak védettségi igazolással lehet majd a repülőközlekedést igénybe venni vagy a tömegrendezvényeket látogatni, akkor ugyanúgy el fog terjedni egy új koronavírus-variáns, ahogy először elterjedt. Ebben az esetben pedig az jön, ami tavasszal: megtelnek a Covid-osztályok és a kórházak, a dolgozók terhelése fokozódik, és eljuthat az egészségügy újra oda, hogy sem a normál, sem a Covid-ellátást ellátást nem lehet biztosítani megfelelő színvonalon. Sajnos ezt az elhunytak számában lehet mérni. Már megjelentek számok Magyarországon is arról, hogy nemcsak a koronavírus okozta halálozás, hanem az általános halálozás aránya is megnőtt. De elég, ha mindenki csak a saját családjára gondol, hogy ki az, aki nem kapott ellátást vagy nem olyan ellátást kapott, mint korábban. A tragédia ezzel a járvánnyal az volt, hogy előfordulhatott, hogy a családtagok nem is tudhatták, milyen ellátást kapott a szerettük, mert nem volt szabad bemenni a kórházba. Ezért kell mindenkinek élni az oltás lehetőségével és védekezni, hogy ez ne következzen be még egyszer.

Vannak, akik úgy érzik, az egészségügyi rendszer hibáit azzal akarják kiküszöbölni, hogy az ő egyéni szabadságukat korlátozva az oltás felvételére kényszerítik őket. Mit gondol erről?

Ez alapvetően helytelen megközelítés, ha igaz lenne, ugyan miért volna elérhető az oltás a legfejlettebb egészségügyű országokban is? Ez önkéntes oltás, így tehát semmiféle kényszerítésről nem volt és nincs is szó. A szabadságjogokat az sem korlátozza, ha karanténba helyeznek valakit, hiszen az is olyanfajta szabadságkorlátozás, ami a szükségességből következik és nem a döntéshozó kénye-kedvétől függ. Addig kötelezővé sem lehet tenni egy oltást, amíg az adott betegség igazoltan nincs állandóan jelen, hiszen, ha kötelezővé tesszük ma, mi történne holnap, amikor esetleg olyan variáns jelenik meg, ami ellen nem véd az oltás, vagy nem jön semmilyen variáns, és vége a járványnak? A rubeola és a himlő elleni oltások például azért kötelezők, vagy voltak azok, mert évtizedeken keresztül nyomon lehetett követni, hogy milyen pusztítást végeznek ezek a járványok. Ebben az összefüggésben az elődök munkássága csendes főhajtást érdemel azért, ahogy a himlőt kötelező oltással végleg kiirtották a Földről.

Tudom, a jelenben élők tragédiája, hogy ezt a járványhelyzetet el kell fogadni, de nincs apelláta. Ha ezt, amiben mos vagyunk, nem adottságként vagy helyzetként fogjuk föl, hanem örökké felmentést vagy magyarázatot keresünk a rendszer hiányosságaiban, akkor azzal a jelen jövőre is kiható jó döntéseit akadályozzuk. Ehelyett azt kell mérlegelnünk, hogy ebben a szituációban mit kell tennünk.

Kép: Somorjai Balázs/ reformatus.hu