Mikor adott először vért?

Bár a családunkban volt rendszeres véradó, én sokáig egészségügyi okokból nem tudtam részt venni ebben.
Akkor vált a szívügyemmé ez, amikor a Bethesda Gyermekkórházban elkezdtünk véradásokat szervezni, melyeken már én is adhattam vért. Így részben a munkámnak köszönhetem, hogy az életem szerves része lett a véradás, tulajdonképpen az életformánkká vált, hogy évente többször vért adunk. A gyermekkórházban nap mint nap megtapasztaljuk annak fontosságát, hogy mindig elegendő vérmennyiség álljon rendelkezésünkre. Sokan nem is tudják, hogy vannak vérkészítmények, amelyek csak öt napig érvényesek, utána lejárnak, ezért fontos a folyamatos ellátottság, mert vérből nem olyan egyszerű „előre bespájzolni”.

Mi jellemző a magyarok véradó kultúrájára?

Jelenleg Magyarországon naponta 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy mindig megfelelő vérmennyiség álljon rendelkezésre a műtétekhez, a sürgős beavatkozásokhoz vagy például az égésbetegségek kezeléséhez. Vannak időszakok, például nyáron, amikor ez nem biztos, hogy teljesül, ezért direkt kampányokat kell folytatni. Ezekben az első véradókat próbáljuk megszólítani, mert azokkal, akik már bekerültek a rendszerbe, sms-ek formájában kommunikálunk és hívjuk őket a meghirdetett eseményekre. Sok tévhit él azonban a fejekben, sokan félnek, nem értik, érzik a véradás jelentőségét, pedig a vér csak vérrel pótolható, nem lehet előállítani, megrendelni, előfizetni rá. Vér akkor van, ha van véradó is. Van egyfajta bizonytalanság is az emberekben, hogy biztosan oda jut-e a leadott vér, ahova kell.

Mit tudnak tenni a tévhitek eloszlatása érdekében?

Az edukációnak elsődleges szerepe van abban, hogy 18 éves kortól minél több fiatalt tudjunk bevonzani a véradók világába. Ehhez azonban újra kell varrni az egészségügyi kommunikációt, újra kell gondolni, hogyan tudunk a leghatékonyabban eljuttatni üzeneteket a társadalom minél szélesebb rétegeihez. Éppen ezért fogtunk össze az Országos Vérellátó Szolgálattal és a Magyar Kórházszövetséggel a Visz a vérem kampányban, amelyben orvosok és kommunikációs szakemberek együtt alkottak meg egy újfajta kommunikációs stratégiát.

Mi ennek a lényege, mi az újdonság benne?

Annyi kreatív energia van a fejekben, hogy arra gondoltunk, ezekből építünk fel egy hálózatot olyan emberek segítségével, akik hírvivőink, influenszereink lesznek. Ehhez keresünk 100+1 embert, akik hálózatszerűen a társadalom legkisebb sejtjeibe is elviszik az üzenetünket a véradás fontosságáról, olyan helyekre is, ahova eddig nem jutottunk el. Ezért próbáltunk minél sokrétűbb embereket megszólítani, akik aktívak a saját felületükön és nagyobb hatásfokkal jutnak el különböző társadalmi csoportokhoz. Így lettek színészeink, sportolóink, műsorvezetőink, TikTokereink, orvos influenszereink, lelkészeink – de tulajdonképpen mindenki influenszer, aki hatással van a környezetére. Soma nagyégett fiatalként került kórházunkba, ahol több mint 100 napot töltött. Az ő életben maradásához 100 zacskó vér kellett, és annyian érkeztek a részére meghirdetett véradásra, hogy a végén már elfogytak a tasakok. Ő lett a véradás-népszerűsítő kampányunk első „lámpása”, mert példájával szeretné felhívni a figyelmet a véradás ügyére.

A program során képzést kapnak az influenszerek. Ezt hogyan képzeljük el?

A véradók nemzetközi napja előtt, június 13-án lesz egy közös délutánunk, ami egyfajta szakmai workshopot jelent, ahol influenszereink megkapják azt a tudásanyagot, amellyel ők is válaszolhatnak a leggyakrabban feltett kérdésekre (ki adhat vért, kinek, mikor, kinek van szüksége vérre). Kerekasztal-beszélgetésen vesznek részt érintett személyekkel, például egy olyan hétgyermekes édesanyával, akinek az mentette meg az életét, hogy ő maga is rendszeres véradó volt, kiszűrték, hogy szívbetegségben szenved és transzplantációra szorul. Készülünk interaktív elemekkel is: barista segítségével megtanulhatnak vércsepp alakú habot fújni a kávéra, gifeket gyártunk a közösségi médiában. Eszközrendszert adunk tehát az influenszereink kezébe, amit mindenki a saját tehetsége szerint használhat a felületein. Megismerve egymást, kapcsolatokat építhetnek, hiszen a kapcsolati hálójuk és a sokféleségük olyan erőforrást jelent, amely megsokszorozza az új véradók elérésének eredményességét. Ha egy fiatal azt látja a TikTokon, hogy ez normális vagy menő dolog, akkor azt fogadja el. Közben pedig ő maguk is elköteleződnek és az életfilozófiájuk részévé válik, hogy vért adni jó.

Aki szeretne, jelenleg hol tud vért adni?

Budapesten két állandó helyen van erre lehetőség minden nap: a Karolina úti Országos Vérellátó Szolgálatnál és az Örs vezér téri Sugár üzletközpontban, de Magyarország területén naponta több tucat helyszínen van erre lehetőség, ezzel kapcsolatban minden információ megtalálható itt.

Képek: Kaltenecker Kristóf, Sebestyén László